A Tisza (állítólagos) adóterveinek kormánypárti keretezésével kapcsolatban szkeptikus  a magyarok többsége. Ezek a legfőbb megállapításai az Europion által készített országos reprezentatív felmérésnek, amit a 1200 fős mintán végeztek el az Europion kutatói. Az ábrák a lenti összefoglaló alatt találhatóak.

A 16 év feletti lakosság 45%-a támogatja (ezen belül 23%-a teljes mértékben), és csak 32%-a utasítja el (ezen belül 24% teljes mértékben) a progresszív, többkulcsos SZJA ötletét. A legidősebb korcsoportban (28%), az érettségivel nem rendelkezők körében (31%), és – értelemszerűen – a kormánypártiak táborában (49%) vannak az országos átlagnál többen az elképzelést mereven elutasítók. Érdekesség, hogy a háztartási jövedelemmel nem mutat összefüggést a kérdés megítélése, sőt: a (relatív) magas jövedelműek körében magasabb az elképzelés támogatottsága (53%), mint a közepes vagy alacsony jövedelmű háztartásokban élők körében (43%).

Az elképzelés támogatottságának ellenben komoly korlátokat szab, hogy magasra helyezik a magyarok azt a jövedelemsávot, ahol adott esetben indokoltnak tartanák az adókulcs emelését a jelenlegi 15%-os szintről. A teljes népesség 16%-a tartaná ezt indokoltnak a 750 000 és 1 millió forint közötti bruttó jövedelmekre, és 41% mindezt csak 1 millió forint bruttó felett engedné meg (22% pedig sehol). Mindössze minden ötödik magyar tartaná adott esetben indokoltnak 750 000 forint bruttó alatt az SZJA-kulcs emelését. Amikor konkrét számokról kérdeztük a válaszadókat, az egyéb megfontolások mellett már egyértelműen inkább tetten érhető volt az önérdek. Míg a magas jövedelműek 53%-a 1 millió forint fölött húzná meg ezt a határt (30%-uk pedig sehol), addig az alacsony jövedelműek közel harmada (29%-a) már 750 000 forint bruttó alatti szinteken is indokoltnak tartaná az adóemelést. Ugyanez a munkaerőpiaci státusz tekintetében is visszaköszön, noha kisebb mértékben: az aktív keresők 16%-a húzza meg a határt 750 000 forint bruttó alatt, míg a munkanélküliek és az ellátás mellett dolgozók esetében ez az arány 30–35% között szóródik.

Külön érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók markáns többkulcsos adó-ellenessége tovatűnni látszik a konkrét kereseti szintek mezsgyéjén, ugyanis a Tisza- és egyéb ellenzéki szavazókhoz képest jellemzően alacsonyabb szinten tartanák indokoltnak az adóemelést (még akkor is, ha 36%-uk a konkrét kereseti szintekre is azt válaszolja, hogy sehol nem tartaná ezt indokoltnak).

A többkulcsos adóhoz képest kevésbé bizonyult megosztó témának a kiemelkedő, 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra kivetett vagyonadó ötlete, ugyanis ezt a magyarok több mint kétharmada (69%-a) támogatja, azon belül is 51% a „teljes mértékben támogatom” választ jelölte meg. Érdekesség, hogy a kérdés megítélése – a többkulcsos adóval szemben – nem mutat éles választóvonalat a jövedelmi csoportok között, ezzel szemben inkább az idős válaszadók körében kifejezetten népszerű az ötlet (63%-uk teljes mértékben támogatja). Politikai oldalak szerint vizsgálva a kérdést elmondható, hogy az ellenzéki támogatók között konszenzus-közeli támogatást élvez az elképzelés (aTisza-szavazóknak például 80%-a támogatja a Tisza párt említése nélkül a kérdésfeltevésben). Ezzel szemben a kormánypárt hívei megosztottak, de a relatív többség (48%) ebben a szegmensben is támogató.

A kormánypárt a Tisza (állítólagos) adóemelési terveit előtérbe helyező kommunikációs offenzívája ellenére a relatív többség (38%) inkább a Tisza párt cáfolatának („nem készülnek emelésre”) hisz a kormánypárti narratíva 26%-ával szemben, míg a további 36% elzárkózott a véleménynyilvánítástól a kérdésben („nincs erről elég információm / nem tudokvéleményt alkotni”). Az 50 évnél idősebb válaszadók körében relatív magas a kormánypárti narratíva elfogadottsága, de egyik vizsgált demográfiai szegmensben sem haladja meg a válaszadók harmadát. Talán meglepő, hogy a kormánypárt híveinek is jelentős része (37%) nem foglal egyértelműen állást a kormánypárti narratíva mellett, a Tisza-szavazók közül pedig gyakorlatilag senki nem hisz a Fidesznek ebben a kérdésben.

Végezetül azt is megvizsgálta a kutatás, hogy a magyarok várakozásai szerint hogyan hatna a többkulcsos adó bevezetése a személyes pénzügyeikre, illetve a többség pénzügyi helyzetére. Mindkét megközelítésben az emberek inkább borúlátóak, mint optimisták: a személyes pénzügyekre vonatkozóan a teljes népesség 30%-a szerint csökkenne, és csak 22%-a szerint növekedne a jövedelme, míg az emberek többségére vonatkozóan 43% szerint rosszul járna, és csak 30% szerint járna jól a többség (a maradék szerint nem változna a jövedelmük). Talán sokat elárul a közállapotokról, hogy a várható hatás megítélésében sokkal inkább a politikai orientáció, mint a jövedelmi helyzet a meghatározó (noha a magas jövedelműek 40%-a szerint csökkenne a jövedelmük, azalacsonyabb jövedelmű csoportok 25–28%-ával szemben). A kormánypárti szavazók 56%-a szerint csökkenne a jövedelmük, míg a Tisza-szavazók esetén csupán 8%vélekedik így.

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 szeptember 11.-én  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.