Talán csak a véletlen műve, hogy a kormány által reaktivált Magyar Nemzet első címlapján nem a migránsozás és sorosozás dominált. Talán megérzett valamit a Fidesz propagandagépezete abból a jelenségből, hogy Európában egyre kevésbé lehet populista lózungokkal élni, a menekültekkel való riogatás pedig már nem annyira hatékony eszköz, amikor a migrációs nyomás erősen visszaesett a kontinensen.
Tállai András eddig is az újságírók és -olvasók kedvence volt az erős vizuális tartalmaival, most azonban felülve a fiatalos trendnek, elkészítette élete első szelfijét a Parlamentben, amelyet meg is osztott a facebook-on.
A régi jó módszerhez nyúl a kormány a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetése érdekében. Politikai értelemben ilyen, amikor leszívják benzint. Ahogy Matolcsy György alapítványai nyeltek és vélhetően nyelnek el máig is, úgy igyekeznek rátenni kezüket az MTA készleteire.
A nagyközönség talán nem is vette észre, de a politológusok, elemzők és az újságírók már egy ideje tudják, hogy nem a Jobbik, hanem a Fidesz a leginkább szélsőséges magyarországi párt. A Fidesz, amely annak idején kiengedte a szellemet a palackból, és útjára engedte a Jobbikot, néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy tőlük jobbra már ne legyen élet. Így is történt, s ennek megállapítása nem a Jobbik mosdatása a részünkről: leírtuk már sokszor, és most elmondjuk megint, hogy a Jobbik múltja sok tekintetben vállalhatatlan.
"Sajnos a Führer családpolitikája kisértetiesen hasonlít a magyar kormány családpolitikájára. Korábban kaptam egy meredek fülest, miszerint Orbán politikájának alapjait Zárug Péter Farkas, G.Fodor Gábor és Boros Bánk írják, Habony vezetésével, de egyetlen útmutató alapján: ez J. Öhquist A FÜHRER BIRODALMA című könyve." - írja Hadházy Ákos a Facebook-on
1. Ahhoz képest, hogy Nagykárolytól Csanálosig feszt bukdácsol-zötyög-kanyarog, a kocsi simán átjut a vállaji határállomáson, egy darabon nem érzi az aszfalt felvarrt ráncait, legfeljebb azt, hogy az útszélről hirtelenjében elfogytak a kóbor ebek. A tájban sincs radikális váltás: egykori Károlyi-birtok ez is, csakhogy most országhatár szeli ketté.
Olcsó módját választotta a Fidesz EP képviselője annak, hogy a közelgő Európai parlamenti választások kapcsán bemutatni, hogyan is képzeli el a baloldal felállását. Különösen érdekes dolog, hogy független szemlélő véleményét nem hallhatja a nagy nyilvánosság ez ügyben sem.
Sokféle jelzést kapok. Ilyet is, olyat is. Beszélek pedagógusokkal, akik küzdenek, de nem adják fel. Akik érzik, óriási a baj, mégsem hátrálnak meg, hanem századjára is nekifutnak a reménytelenül problémás gyereknek, nem hagyják magára, hanem újra és újra visszatérnek a konfliktusokat elrendezni, biztatni az alig-teljesítményt nyújtót, küzdeni a szülővel, kollégával, remélni, hogy sikeres lesz a dolog. Vagy legalábbis meg tudják akadályozni a történetek rosszabbra fordulását.
Ha nem ismernénk munkásságát, Bálint György már azzal is kiérdemel minden tiszteletet, hogy századik életéve felé közeledik (amit ez év július 28-án el is ér). De annál, hogy egy öngyilkosságig abszurdumaihoz ragaszkodó országban érte el, e szép kort sokkal többet tett le az asztalra.
Már a NATO-ban sem bízik Orbán Viktor. Azt állítja, hogy nem lehet a szervezetre bízni Magyarország biztonságát. Majd megfejeli az egészet azzal, hogy egyedül is meg tudjuk védeni magunkat. Kétségtelenül megmosolyogtató kijelentés és szinte biztosak vagyunk benne, hogy a miniszterelnök is tisztában van azzal, hogy ordas nagyot lódított.
Megszülettem 2021 végén. Nem sok emlékem van róla. Az első homályos emlékem anyám arca volt, ahogy ragyogó, de örökké fáradt tekintetével néz rám egy torta fölött, amin egy hármas számot formázó gyertya ég. Apám is ott volt, és a két idősebb testvérem. Az ő arcuk annyira nem volt vidám.
Hát igen, aki a kormányt szolgálja, annak sora nem mehet rosszul. Magyarországon pedig az alapítvány kifejezését beárnyékolja fideszes politikusaink közpénzlenyúlásainak árnyéka. Elég csak arra emlékeznünk, hogy Matolcsy alapítványai körül hogyan vesztik el súlyos összegek közpénz jellegüket.
A kellemetlenkedő kémekre költött pénz egy részét a jövő nemzedékének az egészségére kellene fordítani – mondta Liviu Dragnea, intett a kormányfőnek, akinek a hangütés már megszokott volt, a tartalom pedig nem számított. - írja a maszol.ro.
Furcsa módon igyekszik Palkovics László imádott miniszterelnöke hatalma alá rendelni az elviekben feltétlenül pragmatikus tudomány világát. Az amúgy is erősen vízköves pénzcsap elzárása helyett alapítványi jelleggel próbálja engedelmességre bírni a Magyar Tudományos Akadémiát. Mindezt a Tématerületi Kiválósági Programnak nevezett kutatásfinanszírozási zagyvalékkal.
