h i r d e t é s

Hazugságnarratíva

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Hazugságnarratíva

2023. január 18. - 17:53

A hazugságnak számtalan arca van. Vonásainak sokfélesége olyan gazdagságot mutat, amely szinte az osztályozást is lehetetlenné teszi.

Értelme még csak volna a kategóriákba sorolásnak, de képtelen vállalkozásnak gondolom. Esetünkben talán ez nem is érdekes, hiszen amiről most van szó, annak neve is van, így szükségtelen meghatározni a helyét a hazugságok rendszerében, s viszonyát a különféle rokonaihoz. A politikai hazugságot felismerni és megérteni ugyanis nem igényel komolyabb szellemi erőfeszítést.

Egy Orbánnal nagyjából egykorú barátom mondta egyszer, hogy már elég sokat látott a világból, ráadásul elég idős ahhoz, hogy különösebb mérlegelés nélkül minden helyzetben azt mondja, amit tényleg gondol. Irigylésre méltó luxus. Kár, hogy keveseknek adatik meg. És szomorú, hogy akadnak, akik ugyan megtehetnék, sőt igazából el is várnánk tőlük, mégsem teszik, mert egyszerűen képtelenek rá. Nos, a magam részéről ide sorolnám a politikusokat. Úgy tűnik, ők valóban nem az igazmondás bajnokai.

A legújabb nemzeti konzultáció eredményét szombaton hozta nyilvánosságra Magyarország Kormánya. Tudják, azt, amelyben hét pofonegyszerű kérdéssel összefüggésben fejthette ki álláspontját a választókorú magyar lakosság. Mondjuk a dolog rákfenéje talán éppen abban a minősítésben rejlik, hogy tudniillik pofonegyszerű kérdés. A kormány olyan kérdésekkel bombázta meg az embereket, amelyekre a válaszok a legkevésbé sem egyértelműek, ráadásul a megfontolt felelethez szükséges információkhoz kizárólag Orbán propagandagépezetén keresztül juthatott a nyelveket nem beszélő, s az internet helyett a hazai médiában tájékozódó honpolgár.



Forrás: kormany.hu

Mert ugyan – eltekintve a szakterület ismerőitől és a kérdéssel hivatásszerűen foglalkozóktól – ki volna képes szakszerűen összefoglalni a brüsszeli olaj- és gázszállításokra vonatkozó szankciók lényegét? Én ugyan nem. Ki tudná elmesélni nekem, milyen szankciókat léptetett érvénybe az EU Oroszországgal szemben a nyersanyagokra vonatkozóan? Ki volna képes érdemben megítélni, hogy mi a helyzet a nukleáris fűtőelemekkel (az atomfizikával összefüggő technikai részleteket hagyjuk is), vagy hogy aktuálisan hogyan érintik a szankciók a több emberöltőre titkosított megállapodásokkal körülbástyázott paksi beruházást? A turizmusnak mely szegmensét érintik a brüsszeli szankciók? De a kedvencem ez: az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciók. Így, ebben a formában. A szankciók okozzák az élelmiszerárak emelkedését, nálunk amúgy az uniós átlagot kétszeresen meghaladó mértékben.

Magyarországon 1 millió 389 ezer olyan állampolgár él, aki kompetensnek gondolja magát ezekben a kérdésekben. Ugyanennyi állampolgár olyan fogalommal rendelkezik a képviseleti demokráciáról, hogy abban egészen természetes, ha szakpolitikai kérdésekben neki időről-időre attól függetlenül is nyilatkoznia kell, hogy képviselőt delegált az országgyűlésbe, s annak ellenére is állást kell foglalnia – s ezt meg is teszi –, hogy egy kukkot sem ért abból, ami az aktuális nemzeti konzultáció tárgya.

Az országgyűlési választások idején a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 8.215.304 volt a választásra jogosultak száma. Gondolom, az azóta eltelt időszakban ez érdemben nem változott. A legújabb nemzeti konzultáció keretében feltett kérdésekre tehát durván a választásra jogosultak durván 17 %-a adott választ. Ők biztosítják a kormány eszelős intézkedéseihez a legitimációt. Erre van képe Magyarország Kormányának azt hazudnia, hogy „a magyarok 97 %-a elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat.” Vajon milyen viszonyt ápolhatnak ők – beleértve a vezért, Orbán Viktort is – az igazmondással?

A kormány posztjából ráadásul az is kiderül, hogy a kérdőívet a válaszadók 16 %-a töltötte ki online. Elgondolkodtató, hogy az őszi népszámlálás alkalmával a beérkezett 9,2 millió személyi kérdőívből 7 millió érkezett vissza online úton a rendszerbe. Ez testvérek között is 76 %! Ha ezt az adatot összevetjük a nemzeti konzultációt online kitöltő 16 %-kal, adódik a kérdés, hogy a társadalmunk mely rétegéhez tartozik az a 84 %, aki postai úton válaszolt Orbánék kérdéseire a brüsszeli szankciókkal kapcsolatban. Ki az az 1 millió 166 ezer személy, aki a kormány Brüsszel ellenes beszédmódjának bedőlve, a véleményalkotáshoz megfelelő vélt kompetenciák birtokában, ám a kérdőívek online kitöltéséhez szükséges IT kompetenciák hiányában aktív kiszolgálójává vált Orbánék nemzetrontó hazugságnarratívájának? Egy biztos: ők azok, akik e mostani rezsim megingathatatlan, gránit szilárdságú alapját képezik. (Blogger Bob)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky