De, nem akartak (kormányzók, elnökök, avagy) miniszterelnökök lenni.

Miért nem?

Mert az kötelezettségekkel is jár! Vinni kell a közügyeket: a közoktatást, az egészségügyet, a közigazgatást, a szociális- és munkaügyeket, fenntartani a tömegközlekedést, a közműhálózatot, eredményesen üzemeltetni a közbiztonságért felelős bűnüldöző szerveket, és így tovább.

Ez egy kormány feladata! Pontosítok: minden kormány feladata!

Minek strapálják magukat ilyesmivel?

Lerabloni, befalni mindent, élet és halál urává válni ennél egyszerűbben is lehet!

De, van akit ez nem elégít ki! Vagy a totális uralom megszerzéséhez/megtartásához szüksége van a kormányzati hatalom megszerzésére is.

Lucianónak, Caponénak, Escobarnak, Guzmánnak elég volt a félelemkeltés, a megvesztegetés a konkurencia eltávolítása ahhoz, hogy büntetlenül kotorásszon a zavarosban.

Van nekünk egy miniszterelnökünk, aki felmérte, hogy kisded (ne mondjam: nagyded) gazdasági ügyei tartós sikeréhez a politika világában nem függöny mögötti gyeplőrángató emberként, hanem a rivaldafényben kell tündökölnie.

Ez különbözteti meg a maffiavezért a diktátortól.

Már csak azért is, mert utóbbiak az elmekórtan körébe tartozó mérhetetlen hatalmi ambícióikat is ki akarják élni.

Hatalmi ambícióikat, melyek csorbíthatatlan felsőbbségtudattal és narcizmussal egyesülve előbb-utóbb totális önkontroll-vesztéssel járnak.

Ha ezek megbuknak, mint Trump, vagy Bolsonaro, természetesen megpróbálják eltagadni a vereségüket, megostromoltatják a Capitoliumot, illetve az Elnöki Palotát és az Igazságügyi Minisztériumot.

Ha (ellenfeleik mérhetetlen amatőrizmusa miatt) újra hatalomra kerülnek, mint Netanjáhú, első dolguk a kormányzattól független igazságszolgáltatás fölszámolása.

Orbánnak ilyen gondjai nincsenek!

Kezében a törvényhozás, a nyomozó- és vádhatóság, az igazságszolgáltatás, a közműhálózat, az energetikai- és üzemanyag-szektor, az úthálózat, a bankrendszer java, a kiskereskedelmi hálózat egy része (ezek teljes monopolizálása a következő cél), a legfontosabb gazdasági ágazatok irányítása (és haszna), a közmédia és a közösségi média (mint a Facebook legnagyobb hazai partneréé), most pedig a telekommunkikációs szektor is a kezébe kerül.

A tíz éve a kormány üzleti partnereként tündöklő, így Orbán kezéből etetett Telekom mellett Orbán cseh puszipajtásának kezébe került a Telenor, most pedig horror áron felvásárolják a Vodafone-t is.

Ezt az ügyletet Orbán kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűnek minősítette, azaz a Gazdasági Versenyhivatal se vizsgálhatja például abból a szmpontból, hogy nem jelent-e piacromboló túlsúlyt.

Nagy tragédiát persze a GVH eltanácsolása az ügylet környékéről nem jelent!

E szervezet is Orbán láncos kutyája, valószínűtlen, hogy belepofáznának, akadékoskodnának. De, ne is lássanak bele!

Más kérdés, hogy mit fog ehhez szólni versenyjogi megfontolásokból Brüsszel?

Brüsszel, mely éppen most szórta ki az „alapítványosdiba” kényszerített magyar egyetemeket az Erasmus Plus programból.

Valamiért nem szeretnék, ha ezeket a pénzeket is hazatalicskáznák Orbánék. Varga Judit, Palkovics, Navracsics, Varga Mihály, Szijjártó és a többi „kurátor” vezetésével.

De hát, Brüsszel, az egy másik bolygó! Nem zavarja a köreit!

Csak habverési céllal.

Mivel a nyilvánosság, sőt most már a telekommunikáció ellenőrzése alapján a magánszféra fölött is teljes ellenőrzést szerez a gazdasági csődhelyeztet, és a kieső (ha kiesik) uniós pénzeket a lakosság, az önkormányzatok és a hazai cégek lerablásával és szabadpiaci uzsorahitelekkel orvosolni/pótolni kívánó, mégis a lakosság többsége által elfogadott diktátor, az egészségügyet és a közoktatást is a fakabát-minősítésű Pintér kezébe adta.

Pintér (aki hivatalba lépésekor az utcai bűnözésnek két héten belüli megszüntetését helyezte kilátásba – eddig nem sikerült, sőt! –, helyette a róla is eleget tudó Gazdaságvédelmi Osztályt számolta föl se perc alatt), csak a gumibot forgatásához ért. És ezt elegendőnek is tartja.

Most, a pedagógusok követeléseinek teljesítése helyett „minősítési” rendszert vezet be, mely sajátos besúgásra és lojalitásra ösztönzó erejű, elsődleges megfeleltetési szempontja a „hazafias” nevelés és az éhbérért ma is heti 40-60 órát dolgozó tanárok „terhelhetősége”.

E rendszer sajátossága továbbá, hogy a „minősítő” feladatkörben eljáró intézményvezetők maguk is megfigyeltek.

(Ez Himmler kedvenc módszere volt.)

A közegészségügy állapotáról pedig, melyet most totálisan leépítettek, egyetlen, személyes tapasztalaton alapuló adat: a radiológiai vizsgálat eredményét fél éve még három nap alatt megkapta orvos, paciens.

Ma egy hónapig tart.

Kell ehhez kommentár?

Néhány napja interjút olvastam a HVG-ben az MCC diákjaival („Mi van, ha valaki nincs oda Orbán Viktorért – diákjai mutatják be a kormány kedvenc elitképzőjét”).

Néhányan nem rokonszenveznek Orbánnal. Kisztihand! Akkor mi a fészkes fenének járnak oda? Önkínzás?

A többség tisztában van vele, hogy rendszerbarát képzésben részesül.

Ők államtitkárok szeretnének lenni. Nagyjából azt is sejtik, hogy milyen áron. (Lesznek!)

Mindenesetre, ha valami nem megy, szóljatok a Köpcösnek!