Európa-barát külpolitika

A Magyar-kormány külpolitikai irányultságát a felnőtt népesség 62%-a inkább Európa-barátnak látja az eddigi megnyilvánulások alapján. Inkább Európa-kritikusnak mindössze 5% tartja, pragmatikusnak vagy középutasnak 7%. A válaszadók közel 27%-a ugyanakkor nem tudja megítélni a kormány külpolitikai arculatát. A Tisza-szavazók körében az Európa-barát megítélés szinte egyöntetű (79%), miközben az érettségivel nem rendelkezők körében magasabb a bizonytalanok aránya (36%).

I. ábra

A külpolitikai értékválasztást feszegető kérdés – szövetségesi/partneri viszonyok ápolása vagy nemzeti érdek mindenek felett? – a megkérdezettek 51%-ának válaszában hamis dilemmaként jelent meg: szerintük a két cél nem zárja ki egymást, mert a partnereink érdeke egybevág a miénkkel. A nemzeti érdek mindenek felett – álláspontot 26%, a szövetségesi viszony elsődlegességét 23% preferálta. A politikai törésvonal azonban markáns: a Fidesz-szavazók közel fele (49%) a nemzeti érdek elsőbbségét vallja, a Tisza-szavazók körében ez az arány csupán 9%, és kétharmaduk (65%) szerint a szövetségesi és nemzeti érdek eleve egybevág.

II. ábra

Alkalmasság: Magyar Péter egyöntetűen elfogadott, Orbán Anita körül még több a bizonytalanság

A felnőtt népesség 61%-a tartja Magyar Pétert külpolitikailag inkább vagy nagyon alkalmasnak. Az őt egyáltalán nem alkalmasnak tartók aránya mindössze 17%, az “inkább nem alkalmas” választ adók aránya pedig 6%.

Az alkalmasság megítélése azonban szinte pontosan leképezi a politikai törésvonalakat. A Tisza-szavazók 91%-a legalább inkább alkalmasnak tartja az új miniszterelnököt (61%-uk nagyon alkalmasnak), miközben a Fidesz-szavazók 47%-a egyáltalán nem tartja őt alkalmasnak. A Mi Hazánk-tábor teljesen szimmetrikusan oszlik meg a 3 álláspont között: egyaránt harmaduk tartja Magyar Pétert alkalmasnak, alkalmatlannak vagy helyezkedik ambivalens álláspontra. Az életkori különbségek szintén szembetűnők: a 16–29 évesek 68%-a találja alkalmasnak a miniszterelnököt, a 60 felettieknél ez az arány 55%-ra csökken, és ebben a csoportban a legmagasabb az őt alkalmatlannak minősítők aránya is (28%).

Orbán Anita külügyminiszter esetében a legszembetűnőbb a relatív magas bizonytalanok aránya: közel 29% nem tudja megítélni az alkalmasságát – ez háromszorosa a Magyar Péternél mért értéknek, és valamilyen mértékben egyúttal jelzi, hogy az új külügyminiszter (egyelőre) az országos figyelem perifériáján maradt. Az őt inkább vagy nagyon alkalmasnak tartók aránya összesítve 45%, az alkalmatlannak minősítőké 14%. A Tisza-szavazók 75%-a alkalmasnak tartja, a Fidesz-szavazóknak viszont csak 15%-a – míg a körükben 28% bizonytalan álláspontot képvisel. Iskolázottság szerint is éles a különbség: diplomások 52%-a minősíti nagyon alkalmasnak, az érettségi nélkülieknek csak 19%-a.

Külpolitikai prioritások: Európa és a régió az élen, az energiafüggetlenség és az ukrán nyitás kérdése megosztók

A felmérés hét konkrét külpolitikai területet vizsgált egy 1–5 fokú skálán, arra kérve a válaszadókat, hogy jelöljék meg, hogy mennyire tartják az adott célt külpolitikai prioritásnak.

EU–magyar viszony javítása (58% szerint prioritás). A lengyel-magyar és a V4-es kapcsolatokkal együtt ez magas prioritást élvező terület – a Tisza-szavazók 80%-a, a Fidesz-szavazók 34%-a tartja prioritásnak. Utóbbiak körében ugyanakkor az ambivalensek (44%) és az ellenzők (22%) aránya relatív magas.

Lengyel–magyar kapcsolatok helyreállítása (63% szerint prioritás). A diplomások kiemelkedő aránya, 74%-a tartja ezt prioritásnak. A szavazótáborok közötti különbség valamivel mérsékeltebb más területekhez képest: a Tisza-szavazók 83%-a míg a fideszesek 45%-a tartja ezt prioritásnak.

V4-együttműködés erősítése (63% szerint prioritás). Ez az a terület, ahol a politikai táborok megítélése a legközelebb esik egymáshoz: A Tisza-szavazók 72%-a és a fideszesek 55%-a tartja ezt prioritásnak, sőt a Mi Hazánk szavazóinak kétharmada is erre az álláspontra helyezkedik.

Orosz energiafüggőség csökkentése (48% szerint prioritás). Az egyik legmegosztóbb terület a külpolitikai célok közül: a Tisza-szavazók 70%, Fidesz-szavazóknak csak 24% tartja prioritásnak. Iskolázottság szerint is mélyek a különbségek: a diplomások körében 74%, az érettségivel nem rendelkezők körében csak 37% tartja ezt prioritásnak.

Trump-kormányzattal való jó viszony megőrzése (44% szerint prioritás). A Fidesz-szavazók körében ez a legmagasabb prioritást élvező terület (68%), jóval megelőzve a Tisza-tábort (32%). Az idősebb korosztályok és a kisebb településen élők körében élvez továbbá ez a terület relatív magas prioritást.

Keményebb fellépés a magyar kisebbség védelmében Szlovákiával szemben (52% szerint prioritás). Talán a legmeglepőbb eredmény: a többi területhez képest itt is relatív alacsony a táborok közötti különbség. Tiszás szavazók 62%-a, míg a Mi Hazánk szavazóinak és a fideszesek egyaránt 45%-a tartja prioritásnak.

Ukrajna felé nyitás (27% szerint prioritás). A legkevésbé népszerű és legmegosztóbb külpolitikai cél: 34% nem tartja prioritásnak, 41% ambivalens. A 16–29 évesek körében a bizonytalanok aránya kiemelkedő (54%). A fideszesek körében ez kifejezetten népszerűtlen külpolitikai cél, mindössze 17%-uk tartja prioritásnak.

IV. ábra

A varsói videó: inkább kínos, mint vicces

A felmérés apropójaként szolgáló varsói út egy közismert videófelvétellel is gazdagította a nyilvánosságot – ennek megítélésére külön kitért a kutatás. A Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel együtt tartott díszszemléről elhíresült videórészletet külön bemutattuk a válaszadóinknak és a jelenet megítélésére kértük őket. A magyar felnőtt népesség közel kétötöde (39%) kínosnak, kellemetlennek találta a látottakat, 25% inkább viccesnek, humorosnak ítélte, 27% szerint pedig nem volt benne semmi különös. A videót felemelőnek vagy felháborítónak minősítők együttes aránya nem érte el a 10%-ot.

A szavazótáborok közötti különbség ezúttal is éles, de a szokásosnál árnyaltabb képet mutat. A Fidesz-szavazók 68%-a kínosnak minősítette a videót – talán nem meglepő módon –, míg viccesnek mindössze 6%-uk találta. A Tisza-szavazók körében a leggyakoribb reakció a semmi különös (34%), kínosnak csak 17% ítélte, viccesnek viszont 42%. A Mi Hazánk-tábor inkább a negatív értékelések felé billen: 56%-uk kínosnak tartotta a felvételt, ám ez az arány elmarad a fideszeseknél mért értéktől.

V. ábra

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 május 21-én vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300 fő volt, az eredményeket MrP (Multilevel Regression and Poststratification) módszerrel becsültük. A fent bemutatott %-os becslések reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, régió tekintetében. Az MrP korrekció keretében a válaszadók digitális aktivitási szintjét és a 2026 áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük.  A politikai megbontások a 2026-os országgyűlési választásokon leadott szavazat-visszaemlékezéseken alapulnak (Fidesz, Tisza, Mi Hazánk, egyéb/nem szavazott). A mérések hibahatára ±3,0%.

Kép forrása: Magyar Péter Facebook-oldala