vélemény

A kereszténységnek el kell döntenie: vagy behódol vagy kitart.

Teli vannak a hírrel a független lapok és egyéb médiák, hogy végre, sokadszori megmentése után letöltendő börtönbüntetést kapott Orbánnak külsőre, belsőleg mintegy pandantja, a svihák Galambos (Lagzi) Lajos.

Még a dédunokáink is átkozni fognak minket, hogy hagytuk, hogy elvegyék az ő gyermekeik jövőjét is.

Az előválasztás – az összes hibájával és döccenésével együtt – kiemelkedő jelentőségű politikai eseménnyé vált.

A jelek szerint az évszázadok alatt nem változott semmit sem a zsarnokok, sem a szolgáik természetrajza.

De mi a fenéért ennyire ritka az ilyen?

Az előválasztás egy nagy szög a 11 éve regnáló Orbán-rendszer koporsójában. Feltéve, ha jól csinálják.

Nagy Feró kőkeményen beleszállt azokba, akik hűséggel megszolgált Kossuth-díját kifogásolni merészelték.

A focit nem közelről követőknek üzenem: másodszor is kikapott a Fradi.

Vannak köztük pusztán tudatlan idióták, mint a Fidelitas szólistái, és vannak köztük életveszélyes náci gazemberek, mint Felföldi Zoltán, a Magyar Nemzet publicistája.

Orbán tüzeket vizekkel párosít. Olyan ideológiai bukfenceket hajt végre, mint Hitler, aki Európát, az európai kultúrát védte.

Gyöngyösön lefújták az ünnepi tűzijűátékot, miután a lakosság 75 százaléka ellenezte. A város ezzel a legbölcsebb település címét nyerte el számomra.

Az Orbán-adminisztráció választási célokból rendezett tombolása már átlépte azt a határt, ahol, épeszű társadalomban a delikvenset diliházba utalják!