Az új elnökről csak annyit tudni, hogy orvosprofesszor, a HM magas beosztású vezetője: egészségügyi főnöke volt 2013-ig, utána Lázár János főtanácsadója lett.

Ma a kecskeméti hitközség elnöke, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

E közalapítványtól rúgták ki egy, az Orbán-féle Közszolgálati Egyetemen tanító no name történészt ejtőernyőztetve a helyére, a közmegelégedésre regnáló, közismert, tudós Szunyog Szabolcsot, néhány éve.

Merőben szokatlan kanyarral lett most országos hitközségi elnök az egykori katona.

Bár igaz, hogy a Kohn Sámuel néven, egy kereskedősegéd sokadik fiaként született báró Hazai Samu, besorozott közlegényből vezérezredesi rangfokozatig, és a Monarchia honvédelmi miniszterségéig küzdötte fel magát (1910-17).

(Az öregúr 1942-ben elhunyt, így a Vészkorszaknak szerencsére csak az első szelei érintették meg. Bár az is elég lehetett neki.
A lánya, a baronesz, Londonból a hetvenes évek, egyben élete végéig küldte lánykori barátnőjének, a nagyanyámnak a Tide mosóport és az angol teasüteményt – ámbár ez nem tartozik ide.)

Az is igaz, hogy Gotthard Heinrici tábornok a Wehrmacht műszaki főtanácsadója volt a II. világháború alatt, másik hatvannégy magas beosztású, nélkülözhetetlen szaktudású zsidó származású főtiszttel egyetemben tovább szolgálva, méghozzá Hitler külön mentesítő engedélyével (vajon miért vállalták Hitler rezsimjének szolgálatát?), de azért a zsidó tábornok, Izrael Állam megalakulásáig (és kivételével) merőben szokatlan jelenség (volt)!

Pláne, ha hitközségi elnökségre vált.

De ne vonjunk le ebből a pályaképből elhamarkodott következtetést!
Van más is!

Grósz az első beszédében – név nélkül – máris Heislert bírálta, mondván, hogy a hitközség ne politikával, hanem a hitélettel foglalkozzon!

Na, mármost! Magyarországon ma, ebben a rezsimben minden a politikáról szól!

Különösen egy független, és a függetlenségét megőrizni kívánó egyházi (vagy bármilyen) szervezet részéről, mely egyszerre küzd Orbánnak a tőle távolságot tartókkal szemben koldussá tévő politikájával, és speciálisan Köves Slomó állandó puccskísérleteivel, továbbá a rendszerszintűvé váló antiszemita jelenségekkel, megnyilvánulásokkal!

Méghozzá általában sikerrel!
Megőrizte a Mazsihisz önállóságát, Slomó állandó pénzelése, és pozíció-erősítése ellenére a zsidó egyházak javára tett egyszázalékos jövedelemadó-felajánlások kilencvenhat százalékát változatlanul a Mazsihisz kapja: a bizalom jele.
És Slomó, aki most zabálta fel törvénytelenül, puccsal, a kis, orthodox autonóm izraelita hitközséget, hogy megszerezze annak Kazinczy utcai zsinagógáját (méghozzá szembe szegülve a jeruzsálemi rabbinikus bíróság döntésével, melynek joghatóságát vitatja, holott a Mazsihisz ellenében nemrég maga fordult hozzá) csak a maradékot.

Heisler a rendkívül nehéz körülmények közt méltósággal, tartással vitte az ügyeket, megszólalt, amikor szükséges volt, hallgatott, amikor azt kellett.
És megőrizte autonómnak az országos hitközséget.

Ha ez „politizálás”, és kifogás alá eshet, akkor nagyon nagy baj lesz!