Kinek jár, miért, jár-e egyáltalán, vagy ott kezdődik a baj, mikor valaki azt hiszi, neki „jár”.

Nekem sok bajom volt már a tőlem elvárt tisztelettel. Mert én nem tudtam megadni. Nem voltam udvariatlan, vagy ilyesmi, sosem…csak egyszerűen nem érezték rajtam. Hogy mit? A megalázkodást. Mert aki azt hiszi, hogy neki „jár” a tisztelet, legtöbbször ezt szeretné látni. Ettől érzi azt.

Persze a világ változik, és benne a viszonyulások is.

A tisztelet számomra a viszonyulásokról szól. Tisztelem azokat, akik önmagukkal szemben önreflektívek, akik tisztelnek másokat, akik határozottak, de akiknek a határozottsága nem jelenti azt, hogy letaposnak, vagy megaláznak másokat. Tisztelem a tudást is, a hozzá párosuló szerénységgel és kétkedéssel, hiszen akinek tudása van, annak nincs szüksége sem önfényezésre, kérkedésre, mert pontosan el tudja helyezni magát a világban. Tisztelem azokat, akik vezetői pozícióban nem torzulnak bele a hatalomba, akik nem hiszik mindenek felettinek magukat. Tisztelem a tiszta hitű embereket, akiknek fontos a világ is, ami körülveszi őket.

A tisztelet nem felszólításra születik. „Nagyobb tiszteletet” nem adnak így mások sem egyénnek, sem országnak. A tiszteletet ki lehet kényszeríteni, ki lehet erőszakolni, el lehet érni manipulálással, hatalomból, erőből, de ezek nem valósak…mert nem a tisztességre épülnek.

A tiszteletet ki kell érdemelni.

Nem vagyok nyelvész, de bizonyára nem véletlen, hogy a tisztesség és a tisztelet szavak rokonnak tűnnek.
Ateistaként tisztelem Ferenc pápát, azonosulni tudok azokkal az értékekkel, amiket kihangosít. Nagyszerű pillanat volt az életemben, mikor találkozhattam vele.

Tisztelem azokat is, akik vallásosak, és nem „lóg” ki ebből semmilyen viszonyulás. De nem tudom tisztelni azokat, akik számára ez csak egy szerep… és pontosan látni, hogy most ezt csak úgy eljátsszák. Máskor meg más szerepet játszanak, mert nekik belefér az ellentéte is. A kirekesztés, a gyűlölet, a megalázás, a lopás, a másik megkárosítása. Most tele van a net a kinyilatkoztatásaikkal…

Jó lenne azt hinni, hogy egy ilyen esemény elindít majd valamit. De nem reménykedem. Ahhoz, hogy ebben higgyek, tisztelnem kellene azokat, akik még a Pápán kívül főszereplők ebben a találkozóban.
Ahhoz viszont kellene a másik szó is. Ami nekem nagyon hiányzik. (L. Ritók Nóra)

A címlapon szereplő plakátok: