A bíróság visszaállította Békés Gáspár, a Főpolgármesteri Hivatal elbocsátott alkalmazottja munkaviszonyát - tudósít a Mérce.

Karácsony 2021-ben azért rúgta ki Békést, mert nyíltan ateista nézeteket terjesztett a munkahelyén, és Semjén személyesen követelte az elbocsátását.

A megismételt eljárásban ítélkező bírói tanács szerint az elbocsátás jogellenes volt, mert „a felperesnek az írásaiban megjelent véleménye pártpolitikától mentes kritikát fogalmazott meg, annak bántó, sértő jellege nélkül”, és mivel Békés nem volt vezető pozícióban, nem volt alkalmas arra, hogy a közbizalmat csökkentse.

Na, kérem!

Tekintsünk el most attól, hogy vajon miért lett volna alkalmas egyébként a Békés által terjesztett vélemény „a közbizalom megingatására” pusztán akkor (és azért), ha (mert) vezető pozícióban lett volna?

Foglalkozzunk inkább azzal, hogy hogyan is van ez?

Egy, a jobboldali Vasárnap című újságban megjelent feljelentésszerű cikk alapján a miniszterelnök-helyettes, egyben a KDNP nevű képződmény elnöke személyesen sürget súlyos retorziót egy neki nem tetsző vélemény miatt, és a főpolgármester úr rohan eleget tenni a kérésnek/felszólításnak!

Hát, akkor, uccu neki, intézkedjünk!

Rúgjunk ki valakit a véleménynyilvánítás szabadsága nevében!

Mert pártpolitizálásnak munkahelyen nincs helye.
Csak akkor, ha a kormánypárt űzi. Márpedig űzi. Akár csak az óvodákban, az iskolákban.
De, amint a bíróság megállapította, ebben az esetben erről szó sem volt.

Tehát? Az indok? Nem tudjuk! Csak azt, hogy a főpolgármester úr behajolt. Derékig.

Mit kap cserébe? Már, ha a véleménynyilvánítás szabadsága csere tárgya lehet.
Eszerint lehet.

A főpolgármester úr, aki erélyesen csak mostanában lép föl a kormány ilyen-olyan – a fővárost sújtó – intézkedései ellen (jövőre választások lesznek, mutassunk hát kurázsit!), ebben az ügyben szégyenletes szerepet vállalt föl.

És tobzódik e szerepben! Makacsul tévelyegve ragaszkodik az igazához!
Mert a Főváros megfellebbezte az elsőfokú ítéletet.

Pedig bőrpapírnak, Semjén orra alá dugni: ennyi is elég lett volna: kérted vazze, mink pedig eleget tettünk! De, az a fránya bíróság! Nem végeztetek tiszta munkát! Maradtak még páran! Embernek, bírónak!

Na, ezekkel a dolgokkal vágja maga alatt a fát Karácsony.
(Ha most eltekintünk a szennyes szereptől, amit az előválasztás két fordulója közt vitt. Unter uns: el lehet tőle tekinteni?)

Meg a tizenöt főtanácsadóval, akiknek a javadalmazására azért jut pénzmagocska, az Orbán jóvoltából csőd szélén álló Önkormányzatnál.

Négyes-hatos, vagy szolidaritási adó? -kérdezi Karácsony a főváros népét. Teljes joggal!
Ha másfelől nem szórná a pénzt ilyen-olyan csókos főtanácsadóknak.
Mint amilyen Kálmán Olga volt, havi két milláért, mielőtt beverekedte magát a Parlamentbe.

Karácsony tanulmányozhatná Brehm munkáját.
Aki az embert valaminő rejtélyes okból a gerincesek rendjébe sorolta.
Igaz politikával, karrierrel nem foglalkozott.

A főpolgármester úrnak egy szerencséje van: nincs más szóba jöhető jelölt.

De, ez önmagában nem dicsőség!

Mindössze annyi, hogy szegény ember vízzel főz!