Az 1200 fős mintán, mobil- és webalkalmazás alapú adatfelvétel segítségével végzett kutatásból kiderül: a luxus egyszerre vonzó és megosztó jelenség, de (szinte defínició-szerűen) a mindennapokban inkább csak keveseknek elérhető kiváltság.

Menő vagy erkölcstelen?

A magyarok relatív többsége (40%) nem különösebben rajong a fényűzésért (I.ábra), de elfogadja, ha másokat vonz. A megkérdezettek 25%-a szerint viszont a luxuséletmód kifejezetten menő – és szívesen így élne, ha megtehetné. Érdekesség, hogy a nők (30%) jóval nagyobb arányban tartják menőnek a luxust, mint a férfiak (20%). Nemcsak a nemek, hanem a generációk között is látszik különbség: a 16–29 évesek 29%-a rajong érte, míg a 60 felettieknél már csak 22% gondolja így.

A társadalom több mint egyharmada ugyanakkor inkább elítéli a „luxizást”. 12% szerint egyenesen erkölcstelen és elítélendő, további 23% pedig gyarló emberi esendőségnek tartja. Meglepő módon a leginkább elutasító vélemények sokszor éppen a magas jövedelműek (17%), és a diplomások (19%) körében fogalmazódtak meg, tehát olyan társadalmi csoportok részéről, akik nagyobb arányban engedhetik meg magukat a fényűzést.

I. ábra

II. ábra

Luxusfogyasztás: ritka kiváltság

A kutatás szerint a magyarok kétharmada (67%) szinte soha vagy csak nagyon ritkán fogyaszt luxustermékeket vagy szolgáltatásokat (II. ábra). Ez különösen jellemző az idősekre (60+: 79%) és a falusi lakosságra (72%). Ezzel szemben a fiatalok körében jóval gyakoribb: a 16–29 évesek közel fele (47%) évente, 14%-uk pedig havonta enged meg magának valamilyen luxust.

A jövedelmi helyzet szintén meghatározó, de messze nem olyan erős az összefüggés, mint gondolnánk: míg az alacsony keresetű háztartásokban élők 71%-a soha nem költ luxuscikkekre, a magas jövedelműeknél ez „csak” 58%. Az iskolázottság viszont szinte egyáltalán nem befolyásolja a luxusfogyasztást, legalábbis az önbevallásra alapuló válaszok alapján.

Az egyes társadalmi csoportok közötti különbségek mögötti fontos tényező azonban, hogy az eltérő társadalmi érintkezési mintákból és referenciapontokból fakadóan az egyes csoportok tagjai mást tekintenek-tekinthetnek luxusnak. Erre a megfontolásra építve a kutatásunk második fele azt járta körül, hogy különböző fogyasztási cikkek, szolgáltatások és életmóddal kapcsolatos döntések megítélésében hol húzódik a magyarok szemében a luxus határa. Mindezt egy sor többválasztós kérdés keretében térképeztük fel, ahol egyes termékek, szolgáltatások és életmóddal kapcsolatos kategóriákon belül a válaszadók szabadon megjelölhették az összes olyan opciót, amelyeket már luxusnak tartanak.

Utazás: Dubaj, jacht, helikopter  

A turisztikai célpontok közül (III.ábra) a Maldív-szigetek (65%) és Dubaj (69%) számítanak a leginkább luxusdesztinációnak, de Bali (57%), az USA (46%) és Ausztrália (42%) is előkelő helyen végeztek. Meglepő módon a Balatont is nem kevesen (12%) a luxushoz sorolják – többen például, mint Horvátországot(8%) vagy Ausztriát (7%).

Az utazási módok közül a jachtozás (80%), a helikopterezés (77%) és a tengerjáró hajózás (63%) egyértelmű luxusnak számítanak a döntő többség szemében.. A business- vagy első osztályú repülést viszont csak a megkérdezettek kevesebb mint fele (47%) sorolta ide. A fapados és a hagyományos légitársaságok közötti különbséget alig érzékelik (7% vs. 10%), ezek már aligha mennek luxusszámba a társadalom nagyrésze számára.

A fiatalok és az idősek között itt is markáns a különbség: például a hagyományos légitársaságot a 16–29 évesek 13%-a, a 60 felettieknek viszont csak 5%-a érzi luxusnak. Ugyanez az aránypár az elsőosztályú vonatút esetén 20%-7%, tehát általános tendenciaként rajzolódik ki, hogy a fiatalok “szigorúbbak” a luxus megítélésében.

III. ábra: turisztikai célpontok és utazási eszközök (16 év feletti népesség, %)

Ruhamárkák: Gucci és Chanel a csúcson

A designer divatmárkák egyértelműen a luxus szimbólumai (IV.ábra). A Gucci (79%) és a Chanel (69%) vezetnek, őket követi a Hugo Boss (49%), a Calvin Klein (46%) és a Ralph Lauren (45%). A nők és a magas jövedelműek körében ezek a márkák még erősebben kapcsolódnak a luxushoz.

A „fast fashion” világban viszont ritka, hogy valamit luxusnak lássanak: H&M (5%), Primark (8%), Mango (10%). A Zara azonban valamelyest kilóg a sorból e tekintetben: a spanyol sikermárka önpozicionálási stratégiájának sikereként is betudható, hogy minden ötödik magyar (20%) luxusmárkaként tekint rá, különösen a 30–39 évesek (26%).

Az egyetlen magyar márka a listáról, a Nanushka, 23%-os említést kapott. A diplomások közel harmada (29%) luxuskategóriába sorolja.

IV.ábra: divatmárkák (16 év feletti népesség, %)

Sport: golf, vitorlázás, lovaglás

A golf (65%) és a vitorlázás (61%) a legtipikusabb luxussportok, őket követi a lovaglás (40%), a síelés (33%) és a tenisz (30%). Érdekesség, hogy a fiatalok sokszor hajlamosabbak luxusnak  látni az egyes sportokat, mint az idősek – kivéve a golfot, ahol az idősek (66%) valamivel nagyobb arányban tekintik fényűzésnek, mint a fiatalok (62%).

Az edzőtermek látogatását csak 8% tartja luxusnak, ám az alacsony jövedelműek körében jóval magasabb ez az arány (13%), mint a tehetőseknél (2%).

V. ábra: sport (16 év feletti népesség, %)

Ételek és italok: homár, kaviár, szarvasgomba

A gasztronómiai luxus háromszöge (VI.ábra) a homár (74%), a kaviár (73%) és a szarvasgomba (72%). Ezek után a libamáj (53%) és a szarvasgerinc (51%) következik.

Az italok közül a whisky (40%) és a koktélok (32%) kapták a legtöbb szavazatot, de általánosságban kevésbé számítanak luxusnak a magyarok szemében, mint az ételek. Az utóbbi időkben a 15 perc közéleti hírnévben lubickoló avokádó latte például csak minden ötödik magyar szemében luxustermék (20%).

A luxusételek és italok esetén a generációs különbségek változó irányba érvényesülnek. Például míg a fiatalok (16-29 évesek) inkább a steakben (54% vs. 29%) és a füstölt lazacban (44% vs. 33%) látják a luxust az idősekhez (60+ év) képest, az idősek a fiataloknál nagyobb aránynak sorolták a szarvasgombát (84% vs. 55%) és a libamájat (63% vs. 36%) a luxuskategóriába.

VI. ábra: ételek és italok (16 év feletti népesség, %)

Személyi szolgáltatások: sofőr, magániskola, magánkórház, botox

A személyi szolgáltatások közül (VII. ábra) messze a magánsofőr számít a legnagyobb fényűzésnek a magyarok többsége szerint (80%). A magániskolákat és a magánegészségügyi ellátást is a magyarok kétharmada (63%) luxusnak tartja, ahogy a botoxot is sokan (61%).

Ezzel szemben a személyi edző (39%), a takarító (32%) és a bébiszitter (28%) jóval kevésbé számítanak fényűzésnek – bár például a takarítóra a fiatalok fele (51%) luxusként tekint, míg az időseknek csak 16%-a.

A „szellemi szolgáltatásokat” – pénzügyi tanácsadás (20%), pszichoterápia (17%), zeneóra (11%), nyelvóra (10%) – sokkal ritkábban társítják a luxussal a magyarok. Itt a generációs különbségek mellett főleg az iskolázottság a meghatározó: például a pénzügyi tanácsadást a diplomások 11%-a, míg az érettségivel nem rendelkezők 27%-a tartja luxusnak. Ugyanez az aránypár a pszihoterápia esetén 12-19%, míg a nyelvóra esetén 4-13%.

VII. ábra: személyi szolgáltatások (16 év feletti népesség, %)

*Módszertan: az Opinio Institute Kft. az eredményekhez felhasznált adatokat 2025. augusztus 18.-án vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1200 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. (Europion)