A közlemény szerint a GVH a versenyfelügyeleti bírság megállapításánál figyelembe vette a vállalkozás jogsértéssel érintett, magyar foglalások utáni jutalékbevételét.

A versenyhivatal döntését azzal indokolta, hogy a Booking.com B.V. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben azzal, hogy többek között megtévesztően hirdette egyes szálláshelyeit ingyenes lemondási lehetőséggel, valamint agresszív, pszichés nyomással késztett mihamarabbi foglalásra.

A közlemény szerint a GVH 2018-ban indította el a céggel szemben versenyfelügyeleti eljárását. A vizsgálatban a hivatal jogsértőnek találta azt a kereskedelmi gyakorlatot, amelyben a szolgáltatást hirdető televíziós és internetes reklámokban a vállalkozás különösen hangsúlyozta a szálláshelyek "ingyenes lemondhatóságát". Ugyanakkor a GVH megállapította, hogy ezt a lehetőséget a fogyasztók valójában számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért "ingyenes lemondás" nélkül. Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozás az ingyenesség árát beépítette az érintett szállás díjába.

Jogsértőnek találta a GVH azt is, hogy a Booking honlapján és mobilalkalmazásában elérhető szálláshely-ajánlatokkal összefüggésben a szálláskeresési és -foglalási folyamat minden lépésénél figyelemfelhívó tájékoztatásokat tett közzé. A fogyasztók sürgetésénél példaként említették: a "Még 32-en nézik", a "Nagyon keresett!, illetve "Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt" feliratokat. Mindez pedig azért jelent problémát, mert a GVH szerint ez a gyakorlat pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, és megzavarja a fogyasztó döntéshozatali folyamatát. Hozzátették, a hasonló üzenetek tudat alatt is olyan érzelmeket, félelmet váltanak ki a fogyasztókból, hogy ha nem foglalják le mielőbb a szálláshelyet, lemaradhatnak róla.  

Mindkét esetben a GVH megtiltotta ezeknek a jogsértő kereskedelmi gyakorlatoknak a folytatását.

Ezen felül a versenyhivatal azt is jogsértőnek találta, hogy a vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor. A fogyasztók ugyanis nem valamennyi, a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshely esetében észlelhették azonos módon és helyen ennek a fizetési módnak az elérhetőségét, ami szintén torzíthatta döntésüket.

(MTI)