Bíróságon ritkán hallható mondatokkal folytatódott csütörtök délután a Kúrián a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre (tész) ítélt Magyar László ügyében indult felülvizsgálati eljárás. 

A Legfőbb Ügyészség kedd délután lényegében teljesen átalakította korábbi indítványát, amit a védelem ügyvédjei botrányosnak és tisztességtelennek minősítettek. A Kúria döntése végül egy köztes álláspontot tükrözött.

Magyar László az első, akit a bíróság az általa bevallottan elkövetett súlyos bűncselekményekért jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, ám megkapta az esélyt, hogy egyszer mégis élve szabadulhasson.

A múlt héten a Kúrián indult felülvizsgálati eljárás ma kihirdetett döntése szerint a 49 éves Magyar László ítéletét 40 év után kell először felülvizsgálni: ha úgy ítélik, hogy az akkor 76 éves férfi már nem jelent veszélyt a társadalomra, a kegyelmi bizottság esélyt adhat neki, hogy új életet kezdjen. Az elítélt tehát a szabadulás reményét kapta meg, ám egyáltalán nem biztos, hogy valaha is élhet még börtönön kívül. A külföldi statisztikák szerint nagyon ritka, hogy a legsúlyosabb bűnözők kegyelmet kapnak.

Ez történt korábban

Magyar László 36 éves kora óta ül, mert egy rablóbanda tagjaként 2001-2002 között társaival idős emberek sorát bántalmazta, akik közül többen is belehaltak a sérüléseikbe. Ő volt az egyik első, akit először 2005-ben, jogerősen pedig 2010-ben tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek.

Csakhogy a tész hazai szabályozásáról épp Magyar ügyében mondta ki egy éve Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága, (EJEB) hogy az embertelen bánásmódot tiltó Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, és ezért változtatni kell rajta. Nem arról van szó, hogy maga az életfogytiglani börtönbüntetést minősítették embertelennek. Csak azt, ha valaki nem is álmodhat arról, hogy egyszer visszakaphatja a szabadságát: Strasbourg szerint senkit nem lehet az életfogytiglani ítélet felülvizsgálatának reménye nélkül börtönben tartani.

A korábbi magyar szabályozás nem tartalmazott olyan garanciális elemet, ami a reménynek ezt a szalmaszálát biztosította volna. A strasbourgi döntésre reagálva a parlament tavaly módosított a szabályon: 40 év után minden esetben kegyelmi bizottság dönt a kérvényekről. Mivel az új szabály szerint az államfő megvétózhatja a döntést, a megoldást a jogvédők nem tartják kielégítőnek, és az ügy ismét Strasbourg elé kerülhet.

Magyar ügyében azonban az új szabályozástól függetlenül egyedi döntést kellett hozni, erről szól a Kúria mostani eljárása. Az ügyészség és a védelem is azt kérte, hogy a bíróság biztosítsa Magyarnak a kegyelmi felülvizsgálat lehetőségét, a vita csak azon volt, hogy erre mikor kerüljön sor. Magyart 2002-ben fogták el, a védelem azt szerette volna elrni, hogy Magyar ítéletét a strasbourgi gyakorlatban meghonosodott 25 év után vizsgálják felül.

Az utolsó pillanatban merészet húzott a Legfőbb Ügyészség

A Legfőbb Ügyészség a Kúriához kedden eljuttatott (és a védőkhöz szerda este megérkező)  indítványában azt javasolta, hogy a bíróság tartsa hatályban a korábbi ítéletet (addig a védelemmel együtt annak megváltoztatását kérték). Ez Magyar életfogytiglani szabadságvesztésének majdani felülvizsgálatára nézve azt jelentette volna, hogy az azóta hatályba lépett szabályok vonatkozzanak rá is, és leghamarabb 40 év leülése után kerülne sor felülvizsgálatra.

"Az ügyészségen belül is sokat vitatkoztunk, hogy megér-e ennyit az ügyészség presztízse, de végül a tiszta jog érvényesülése mellett döntöttünk" - válaszolta a szünetben az ügyész, Sódor István az Indexnek, hogy miért csak az utolsó utáni pillanatban változtattak az indítványukon. Szerinte mostanra született meg a döntés.

Sódor amúgy összesen négyszer, már-már kényszeresnek tűnő módon ismételte el, hogy Strasbourg szerint nem a tész sérti az egyezményt, hanem a hazai szabályozás hiányossága, amit időközben a jogalkotó orvosolt.

A védők teljesen kiakadtak

Az ügyészség váratlan lépésén teljesen kiakadt a védők. Karsai Dániel botránynak, példátlannak minősítette az ügyészség lépését, és kilátásba helyezte, hogy ha a bíróság nem hagyja figyelmen kívül az indítványt, az Alkotmánybírósághoz és ismét Strasbourghoz fordulnak, mert sérülne Magyar joga a tisztességes eljáráshoz.

Társa, Kadlót Erzsébet ezt követen igyekezett részletesebben is kifejteni, hogy miért tartja felháborítónak és justizmordnak  a történteket, és hogy magyar állam ismét nem biztosítaná a tisztességes eljárást Magyarnak (tavaly Strasbourgban a nyolc évig tartó büntetőeljárás hosszúsága volt Magyar egyik panasza). Azt is elmondta, hogy a jelek szerint az ügyészség csak most kezdi felfogni az ügy súlyát.

Kúria: köztes út

Molnár Gábor Miklós, a Kúria tanácsvezetője a határozatot ismertetve elmondta, hogy a védők érvelésével szemben az ügyészség kései beadványa nem ütközött az eljárási szabályokba, mert annak benyújtására a bíróság visszavonulásáig mód volt. A Kúria ugyanakkor a védők óhajának megfelelően a felek eredeti indítványainak megfelelően megváltoztatta Magyar korábbi ítéletét.

Ha jól értettük a bíróság döntését, a jogerős ítélet után megszületett, a strasbourgi döntés figyelembe vételével meghozott új szabályok ugyanis nem lennének alkalmazhatók visszamenőlegesen, ahogy azt a Legfőbb Ügyészség javasolta ,és nem is felelnének meg a strasbourgi döntés követelményeinek Magyarra nézve. A 40 évnyi börtön után, 2042-ben felülvizsgálandó szabadságvesztés ugyanakkor mégis a jogalkotó szándékával és az ügyészség indítványával van inkább összhangban. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

index.hu (Címlap: Fotó: Vajda János)