Mintegy 510 ezerrel több haláleset történt 27 uniós, valamint további négy nem uniós európai országban tavaly január és november között a 2016 és 2019 közötti évek megegyező időszakainak átlagához képest, írja a Privátbankár.hu az Eurostat adataira hivatkozva. 

A statisztikából, amely minden (tehát nem csak koronavírusos) feljegyzett halálesetet tartalmaz, kitűnik az is, hogy a legtöbb plusz haláleset március és május közepe, illetve október és december eleje között történt, amikor 225 ezerrel, illetve 250 ezerrel többen hunytak el, mint a korábbi négy év azonos időszakában az átlagot tekintve.

Magyarország az első hullámot relatív jól átvészelte: a halálozások száma csak áprilisban haladta meg a korábbi négy év azonos időszakának átlagát, akkor is csak egy százalékkal. Ősztől kezdve, amint dagadni kezdett a második hullám, radikálisan romlott a helyzet: "októberben 15,8, novemberben 56,8, decemberben 42,6 százalékkal több haláleset történt itthon, mint a korábbi négy év azonos időszakában átlagosan az Eurostat szerint."

A KSH adatai szerint tavaly összesen csaknem 140 ezer ember hunyt el itthon, 9946-tal (7,7 százalékkal) több mint 2019-ben – a Covid-áldozatok hivatalos száma január elsején csaknem ugyanennyi, 9667 volt. Az ezer lakosra vetített halálozási ráta 13,3-ról 14,3 százalékra nőtt.

Utoljára több mint 20 éve, 1999-ben hunytak el többen (143 ezren), mint tavaly. A halálozási ráta pedig utoljára 27 éve, 1993-ban (14,5 százalék) volt magasabb. (mfor.hu)