h i r d e t é s

368 hektárnyi földdarabon vitatkoznak a csehek és a lengyelek

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

368 hektárnyi földdarabon vitatkoznak a csehek és a lengyelek

2022. szeptember 12. - 05:56

Jan Lipavsky cseh és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön Prágában, az EBESZ gazdasági és környezetvédelmi fórumának megnyitója előtt röviden megvitatta Lengyelország 368 hektáros területi követelését, amelyben a két szomszédnak az 1950-es évek óta nem sikerült megállapodnia – jelentette pénteken a Rzeczpospolita lengyel napilap.

Egykori határellenőrzés Skrbeńsko (Lengyelország) és Petrovice u Karviné (Cseh Köztársaság) között - Forrás: wikipedia/DTG

A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt komolyan veszi az ügyet, és reméli, hogy Petr Fiala kormánya, amellyel már sikerült megállapodni a közös határ lengyel oldalán fevkvő Turów szénbánya feletti vitában, kész megoldani ezt a problémát is.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021 márciusában felvetette a határvitát Andrej Babis akkori cseh kormányfőnek, de a válasz általános és kitérő volt. Jaroslaw Krajewski, a PiS parlamenti képviselője nemrég levélben hívta fel a lengyel kül- és a belügyminisztérium figyelmét a területi követelésre, amely 1958-ra nyúlik vissza, amikor a két fél egy nemzetközi megállapodás alapján módosította a lengyel-csehszlovák határt.

Csehszlovákia akkor 1205,90 hektár területhez jutott, míg Lengyelország csupán 837,46 hektárhoz. Varsó azt szeretné elérni, hogy Prága egyenlítse ki a két fél közötti 368 hektárnyi igazságtalan különbséget.

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Cseh Köztársaság mindmáig nem kompenzálta a Lengyel Köztársaságot ezért a jogtalan területi többletért

– írta Krajewski.

A cseh hatóságok megígérték, hogy összeállítják az átadandó területek listáját, amit meg is tettek 2014-ben, de később visszavonták. Csehország 2005-ben pénzügyi kárpótlást javasolt Lengyelországnak terület helyett, de ezt Lengyelország nem fogadta el.

A második világháború után Lengyelország területi követelést támasztott Csehszlovákia felé, részint a tesíni (lengyelül Cieszyn) régióban, valamint (az egykor a történelmi Magyarországhoz tartozó) Árva és Szepes megyében.

Joszif Sztálin akkori szovjet vezető ösztönzésére Varsó akkor beleegyezett a jelenleg érvényes határvonalba azzal a feltétellel, hogy azt lerövidítik és kiegyenesítik, amennyire lehet. Egy 1958-as egyezmény értelmében a határt kiegyenesítették, ami által 80 kilométerrel rövidebb lett.

Kiderült azonban, hogy a kiigazítás nyomán Csehszlovákia 368 hektáros területi nyereségre tett szert. 1992-ben Jirí Dienstbier akkori cseh és Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter megállapodott a területi rendezésben. A cseh belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy Lengyelországot Hradec Králové, Liberec, Morvaország-Szilézia, Olomouc és Pardubice térségében kompenzálnák. Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a cseh hatóságok nem kérdőjelezik meg a lengyel követelés igazát, éppen ezért érthetetlen a megfelelő lépések elmaradása a cseh fél részéről. Hozzátette mindazonáltal, hogy egyes cseh parlamenti képviselők kritikus nyilatkozatokat tesznek, ezért a lengyel külügy számít a varsói parlament segítségére a vitában – írta a Rzeczpospolita. (MTI)