Több mint 270 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), amely ezek nyomán nagyjából 630 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot

– derült ki a szervezet szerdán közzétett éves jelentéséből.

Az OLAF tevékenységét ismertető értékelés szerint tavaly 272 ügyet zártak le, és ezekben 346 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 631 millió euró visszafizetését az EU költségvetésébe.

A szervezet ezen időszak alatt 219 új vizsgálatot indított.

Giovanni Kessler, az uniós forrásokat érintő visszaélések felgöngyölítésével megbízott hivatal főigazgatója szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: tavaly „elárasztották” a szervezetet a bejelentések.

A legtöbb vizsgálatot Romániában (21) folytatták le.

Romániát Lengyelország követte szám szerint 16 vizsgálattal. A harmadik helyezett Magyarországon 13 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. (Magyarországon a 4-es metró körüli botrányok keltették a legnagyobb figyelmet.)

Az nem derült ki a jelentésből, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a hivatal a Magyarország esetében lezárt 11 ügyben.

A dokumentumban azonban röviden kitértek a budapesti 4-es metró 1,7 milliárd eurós beruházására is, melynek ügyében tavaly lezárták a vizsgálatot.

Hangsúlyozták, „számos rendkívül súlyos szabálytalanságra”, illetve lehetséges csalásra és korrupcióra derítettek fényt.

Az OLAF az ügyben az Európai Bizottságnak 228 millió euró, az Európai Beruházási Banknak pedig 55 millió euró visszafizettetését javasolta

– állt a jelentésben.

Magyarországról 22 bejelentés érkezett feltételezett csalásokra vonatkozóan az OLAF-hoz 2016-ban, ezek közül 20 a magánszektorból, kettő pedig a közszférából.

A legtöbb bejelentés Németországban és Romániában történt (35), a legkevesebb pedig Cipruson és Svédországban (1).

Jelentésében a hivatal a legfontosabb tendenciákat is elemezte.

Mint írták, a közbeszerzések továbbra is vonzó területet jelentenek a csalók számára, sok esetben transznacionális bűncselekményekről van szó, gyakori az a szereposztás, hogy az ajánlatkérő más tagállamokban működő vállalatokat bíz meg, amelyek a munkát szintén más országokban letelepedett cégeknek adják alvállalkozásba.

Kiemelték emellett, hogy egyre „népszerűbbek” az uniós kutatási és foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos csalások, továbbá hogy a bűnszövetkezetek összetett transznacionális rendszereket használnak a vámok elkerülésére.

vg.hu