Nem Kádár János, hanem Pákh Tibor népe vagyunk. Békésen, csendesen ment el - számolt be a hírről Mező Gábor újságíró Hálózat nevű blogján.

Pákh Tibor ’56-os szabadságharcos a második világháború végén bevonult katonának, majd 1945-től 1948 végéig oroszországi kényszermunkatáborokban hadifogoly volt. Hazatérte után tudta meg, hogy már előbb kuláknak nyilvánították, mert örökölte édesanyja bir

1971-ben „gyógyíthatatlan elmebetegnek” nyilvánították. Később embertelen gyógykezelésben részesítették, ezért hazai értelmiségiek és több nemzetközi szervezet tiltakozott, végül kiengedték, de útlevelét nem adták vissza. Utoljára 1988. október 23-án tartóztatták le ellenzéki megmozduláson való részvételért - írják a megemlékezésben.

A börtönben fordítóként dolgozott, egy zárkában másik két fordítóval, az egyik Göncz Árpád volt. (Infostart)