A budapestiek 61 százaléka nem tartja elfogadhatónak a hajléktalanok kriminalizálását

A kutatás főbb eredményei röviden:

• A kutatás szerint a fővárosiak 61 százaléka nem tartja elfogadhatónak azt a hajléktalanságot kriminalizáló alaptörvény-módosítást, amelyet június 6-án az Alkotmánybíróság is megerősített. Közöttük is kifejezetten magas (42%) azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tartják elfogadhatónak a szabályozást. Ugyanakkor 29% szerint valamilyen szinten elfogadható a rendelkezés.
• A fővárosiak döntően szkeptikusak az alaptörvény-módosítás hatékonyságával kapcsolatban is. Bő háromnegyedük (77%) úgy véli, hogy a változtatás valójában csak elrejti, nem pedig megoldja a hajléktalanság problémáját.
• Az érzelmeket tekintve a budapestiek többségében a hajléktalanok problémái jellemzően sajnálatot és együttérzést váltanak ki. Harag és megvetés alig jellemzi őket. A kérdésekben szereplő három negatív érzelem (undor, megvetés, harag) közül az undor átlagos értéke a legmagasabb, de erről is csupán 16% mondta, hogy valamennyire jellemző lenne rá.
• A hajléktalanság kezelését illetően szinte minden budapesti fontosnak tartja, hogy a hajléktalanok emberhez méltó életkörülmények között éljenek, legyen hol megszállniuk, és erre az államnak, az önkormányzatnak törekednie kell. A megkérdezettek közel kétharmada teljes mértékben egyetértett az erre vonatkozó két állítással.
• A hajléktalanoknak a közrendre, illetve a közegészségügyre jelentett fenyegetését eltérő mértékben ítélik meg a budapestiek. A hajléktalanokkal kapcsolatos közegészségügyi kockázatot lényegesen magasabbnak ítélik, mint a közbiztonságit. Miközben a megkérdezettek csupán 5 százaléka értett egyet teljes mértékben azzal a kijelentéssel, hogy a hajléktalanok komoly fenyegetést jelentenek a közrendre és a közbiztonságra, a közegészségügyi fenyegetésről már 19% gondolta ugyanezt.
• A politikai-ideológiai hovatartozásnak jelentős szerepe van a hajléktalanság és a velük kapcsolatos szabályozás megítélésében. Az alaptörvény-módosítás elfogadhatósága a jobboldali-konzervatívok körében lényegesen magasabb, mint más csoportokban. A hajléktalansággal kapcsolatos általános érzelmek vonatkozásában is érdemi eltérések tapasztalhatók a politikai-ideológiai csoportok között. A pozitív érzelmek (sajnálat, együttérzés) leginkább a baloldali-liberális beállítottságú budapestieket jellemzi, míg legkevésbé a jobboldali-konzervatívokat
• A politikai-ideológiai önbesorolás mellett kétféle beállítódást is vizsgált a kutatás: a tekintélyelvűséget és a szociális dominancia orientációt. Az eredmények alapján minél tekintélyelvűbb valaki, vagy minél inkább helyesli a más csoportok feletti dominanciát, annál elfogadhatóbbnak tartja a hajléktalanokkal szemben akár az erőszakot is.

A teljes kutatási jelentés elérhető: a Political Capital honlapán.