Éles a különbség az ország egyes csoportjai között a médiafogyasztási szokásokat illetően - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek.

Ennek eredményeit a Magyar Narancs online felülete ismertette. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy továbbra is tévét kapcsolnak a magyarok, ha információhoz szeretnének jutni.

Az önbevallások alapján az RTL KLUB híradójának nézettsége a legnagyobb, a második pedig a TV2 Tények című műsora. Utóbbi egyébként már hosszú ideje a Fidesz agitprop osztályának része, ráadásul néha a nívó egészen döbbenetes mélységekbe tud alábukni.

A válaszadók kevesebb, mint a fele (46 százalék) vallotta, hogy legalább heti egyszer nézi a Magyar Televízió hírműsorait. Az állami tévé ilyen szempontból nézettségben közelebb áll az ATV-hez, mint a két kereskedelmi adóhoz.

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása az, hogy a  válaszadóknak csupán 56 százaléka olvas híreket a világhálón. Vagyis a társadalom jelentős hányadához nem érnek el az internetes médiumok.

Akik viszont fogyasztanak ilyen híreket, azok az Origo-Index-24.hu hármasra kattintanak a legtöbbször. A 444, a hvg.hu, vagy éppen a Telex náluk alacsonyabb olvasottsággal bír. 

Ennél jóval erősebb a Facebook használata. A megkérdezettek 48 százaléka megy fel naponta a legnagyobb közösségi oldalra, és a napi szintű felhasználók aránya magasabb minden más médium mért adatainál.

Alaposan megkutatták azt is többek között, hogy milyen csoportok nézik a leginkább az állami tévé hírműsorait. Három rétegben találtak kiemelkedő nézettséget: a Fidesz-KDNP szavazók, a 60 év felettiek és a legfeljebb 8 általánost végzettek.

Nézettsége az átlaghoz képest alacsony a fiatalok, a diplomások és a bizonytalan szavazók között, valamint a nagyvárosban élők és az ellenzéki szavazók között is, az azonban tévhit, hogy az ellenzékiek nem nézik az állami tévét. 40 százalékuk ugyanis heti egyszer legalább odakapcsol, ami elég magasnak számít. Összességében elemzésében a Republikon Intézet arra jutott, hogy bár a politikai hovatartozás jelentős hatással van arra, hogy milyen információ és hogyan jut el hozzánk, ez a politikai ellentét mégsem tudja felülírni a társadalmi helyzetünkből fakadó sajátosságokat, és vannak bizonyos jól kimutatható törésvonalak (kor, iskolai végzettség, lakóhely szempontjából) a magyar társadalom médiafogyasztásával kapcsolatban. (nepszava.hu)