Ez még akkor is így van, ha e személyek bíróság előtt nem vitatták e jogok jogellenes törlését - derül ki a C-177/20-as számú ügyben hozott ítéletből. 

Magyarország 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amely 2014. május 1-jével megszüntette az olyan személyek javára fennálló haszonélvezeti jogokat, akik nincsenek közeli hozzátartozói viszonyban az e tagállam területén elhelyezkedő érintett mezőgazdasági földterületek tulajdonosával.

A Grossmania magyar gazdasági társaság, amely Magyarországon kívüli tagállamok állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában áll, olyan haszonélvezeti jogok jogosultja volt, amelyeket Magyarországon elhelyezkedő mezőgazdasági földterületeken szerzett meg. Miután az új szabályozás nyomán ezek a haszonélvezeti jogok a 2014. május 1-i törvénnyel megszűntek, a jogokat törölték az ingatlan-nyilvántartásból. A Grossmania ezzel szemben nem élt jogorvoslattal.

A bíróság még 2018-as ítéletében megállapította, hogy a szabályozás a tőke szabad mozgásának elvét érintő indokolatlan korlátozásnak minősül, majd 2019. május 21-i ítéletében kimondta, hogy Magyarország megsértette ezt az elvet és a tulajdonhoz való, az Európai Alapjogi Charta által biztosított jogot.

Az EUB szerint a megszűnt haszonélvezeti jogok visszajegyzése kapcsán a magyar bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk a törlésről szóló érintett jogi aktust, még akkor is, ha az időközben véglegessé vált. Emellett a magyar hatóságok és bíróságok feladata megtenni minden olyan intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy megszüntessék a nemzeti szabályozás által kiváltott jogellenes következményeket. (Telex)