h i r d e t é s

A gyerekeseknek minden, a többieknek semmi sem jár

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A gyerekeseknek minden, a többieknek semmi sem jár

2019. március 23. - 06:04

 

A kormányzati igazgatásban dolgozók szabadságmegváltása 9,4 milliárd forintjába került az adófizetőknek.

 

A hivatalokban óránként mondanak fel az alkalmazottak az új feltételek miatt - Fotó: MTI/ Balázs Attila

A kormányzati igazgatásban dolgozók szabadságmegváltása 9,4 milliárd forintjába került az adófizetőknek.

A minisztériumok, központi- és háttérintézmények, kormányhivatalok dolgozóinak életét szabályozó decemberben elfogadott új törvény értelmében a köztisztviselőknek egyetlen napot sem lehetett áthozni 2019-re a tavalyi szabadságokból, az elveszett szabadnapokat a hivataloknak meg kellett váltani. Ez az egyetlen – valójában indokolatlanul szűk határidőt szabó – döntés kivett a kormány zsebéből majdnem tízmilliárd forintot. Lapunk információi szerint erről panaszkodtak az állam képviselői az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) péntek délben a Pénzügyminisztériumban megtartott összevont ülésén, miközben kifejtették, hogy maga a jogszabály egyébként tökéletes.

Hogy mennyire, azt Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke az egyik kerületi kormányhivatal hatósági szakügyintézője hozzájuk intézett levelének felolvasásával érzékeltette. „Tudják Önök, most mi folyik a hivatalokban? „ – kérdezi ebben a köztisztviselő. „Óránként mondanak fel a kollégák, kiürült a gyámhivatal, egy szociális ügyintéző maradt, lavina söpör végig, mindenkit elüldöztek. Amit hat év alatt felépítettek, porig rombolják. Fizetésemelést nem kaptunk, csak a szabadságunkat vették el. Porig aláztak bennünket, segítsenek rajtunk.” Sok hasonló segélykiáltás jutott el az utóbbi hetekben az érdekvédőkhöz, ezek alapján jelentette ki a pénteki egyeztetésen az MKKSZ vezetője, hogy „a kormánytisztviselők körében, különösen a járásokban a KIT-nek becézett törvény megbukott, ez a jogalkotás szégyene a munkajog történetében.”

A szakszervezetek január vége óta kérték az országos érdekegyeztető testületek összehívását, hogy tárgyaljanak az alapszabadság lecsökkentése, az ebédszünettel meghosszabbított munkaidő, az előnytelenül megváltoztatott bérezési és a juttatási rendszer, a létszámgazdálkodás kérdéseiről, a szakszervezeti jogokról és az érdekegyeztetés működtetéséről, de mindeddig nem lépett a kormány. Abban is hiába reménykedtek, hogy legalább a törvény végrehajtási rendeleteiről elmondhatják időben a véleményüket, végül ugyanaz játszódott le, mint a köztisztviselők életét jócskán felforgató jogszabály parlamenti beterjesztésekor. A kormány megint nem adott időt az új jogszabályok értékelésére: szerda este, munkaidő után kapták meg az érdekvédők az elkészült nyolc rendelet szövegét. Így a pénteki érdekegyeztetés a törvény értékelésének vitájába fulladt, az egyetlen kézzelfogható eredmény az, hogy a közszolgálati szakszervezetek jövő kedden estig megküldhetik első észrevételeiket a rendelettervezetekkel kapcsolatban a kormánynak.

Az elkészült javaslatok szabályozzák az új személyügyi központ munkáját, az álláshelyek Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszernek (KSzDR) nevezett elektronikus nyilvántartását, a Közszolgálati Döntőbizottság munkáját, a közszolgálatban dolgozók személyi adataira vonatkozó szabályokat és a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartását, a kormányzati létszámgazdálkodás rendelkezéseit, a köztisztviselők képzésének és továbbképzésének rendszerét, a tartalékállományba kerülők újbóli munkavégzését és az értékelési rendszer elemeit. Egy rendelet újraszabályozza a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok munkáját, újból rögzíti feladataikat, a kormányablakok ügyintézőinek kötelezettségeit és képzési elvárásait, felsorolja a kormányablakokban intézhető ügyeket.

A lapunk által megismert tervekből az derül ki, hogy a kormánynak dolgozó gyermekes köztisztviselők erős támogatási csomagot kaphatnak, miközben már a szabadságok januári átrendezésekor is ez volt az egyetlen csoport, melynek emelkedhettek a szabadnapjai. Ebben a körben gyermekenként nő a cafetéria, visszatérítendő családalapítási támogatást kérhet a házasuló köztisztviselő, ha pedig gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, bruttó 200 ezer forint vissza nem térítendő családalapítási támogatásra számíthat, lesz iskolakezdési támogatás, évente egyszer pedig gyermeknevelési és táborozási támogatást kaphat. Ráadásként a hivatal a benyújtott számla ellenében kifizeti a bölcsődei, óvodai térítési díjak felét, maximum 50 ezer forint erejéig.

 

Kikre érvényes?

A kormányzati igazgatás része a Kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok, és a központi hivatalok, valamint területi kormányzati igazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Kormányzati főhivatalként a Központi Statisztikai Hivatalt, az Országos Atomenergia Hivatalt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt nevezi meg a javaslat.

Szerző: Gulyás Erika / nepszava.hu


 

h i r d e t é s