A kelet-közép európai tartós gazdasági növekedés húzza maga után a régió dél-keleti szomszédait.

Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője. Gond a kiszámíthatatlan szabályozással és bürokráciával van. - írja a lap

Jelentősen javult az üzleti környezet a kis- és középvállalatok (kkv) számára a régió számos országában, legfőképpen Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a TMF Group megbízásából az Economist Intelligence Unit (EIU) által készített átfogó, a közép- és kelet-európai országok üzleti kilátásairól szóló jelentése szerint. Az “Üzleti kockázatok és lehetőségek Közép- és Kelet-Európában” címet viselő tanulmány ugyanakkor megállapította, hogy továbbra is kihívást jelent a vállalkozásoknak az adminisztrációs, szabályozói és adózási környezet.

Az elemzés kiemeli: a gazdaság növekedése egyre inkább a kkv-knak köszönhető, a mértéke pedig a későbbiekben is meghaladja majd az eurozóna növekedését. A kkv-k haszonélvezői a különböző befektetésösztönző programoknak, a bővülő finanszírozási lehetőségeknek és az adókedvezményeknek. (Mutatunk négy kedvezményt, amivel lehet csökkenteni a társasági adót!)

A tanulmány megállapítja, hogy a régióban egyre népszerűbb a gyártási folyamatok és a szolgáltatások kiszervezése a közeli országokba, az úgynevezett “nearshoring”, elsősorban Lengyelországba. A startup vállalkozások főként Szlovákiára és Lengyelországra jellemzőek, a szolgáltató központok pedig az olyan országok számára jelentenek jó lehetőséget, mint Magyarország és Lengyelország.

A kiszámíthatatlanság, az gond

Ugyanakkor a régió gazdasági szereplőinek számos nehézséggel is szembesülniük kell. Ezek közül a tanulmány olyan pontokat emel ki, mint a túlzott bürokrácia és a szektoriális adóztatás. Továbbra is problémát jelent a közbeszerzésekhez kapcsolódó bürokrácia a régió több országában. Az alacsony társasági adókulcsok ellenére a térség országainak továbbra is átfogó adóreformokra lenne szüksége. A jelentés külön felhívja a figyelmet a kiszámíthatatlan jogszabályalkotásra, azon belül is a szektor-specifikus különadók problémájára.

A tanulmány Magyarországra vonatkozó része pozitívumként említi, hogy a kormány kontroll alatt tartja a költségvetési hiányt, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezt részben a különadók kivetése révén tudta elérni. A különadók kapcsán a tanulmány hangsúlyozza: egyes adók azt a célt szolgálják, hogy konkrét vállalatokat hozzanak kedvező, vagy éppen hátrányos helyzetbe.

A jelentés további pozitívumként emeli ki az alacsony társasági adót, valamint a kormánynak azon tervét, hogy egységesítse a társasági adót, amely várhatóan az alacsonyabb, 10%-os adókulcshoz esik majd közelebb. A szerzők szerint a devizahitelek rendezése után új fejezet nyílhat a bankok számára Magyarországon, amelyek a jövőben több hitelt adhatnak a kkv-knak, továbbá a hitelterhektől megszabaduló lakosság a többletbevételeket fogyasztásra költheti, ami lökést adhat a gazdasági növekedésnek. (A vállalati hitelezés beindulásában nagy segítséget nyújthat az NHP+.)

MÁR NEM CSAK A TÚLÉLÉSRE FUTJA A MAGYAROKNAK

Jelentősen bővült a kiskereskedelmi forgalom januárban, ami a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedését elemzők szerint. Az adatokból látszik, hogy a magyarok már nem csak arra költenek, amire feltétlenül szükségük van.

piacesprofit.hu (Fotó: SXC)