Harcias szellemben vágott bele a kormány a globális minimumadóról szóló tárgyalásokba. Orbán Viktor miniszterelnök júniusban még azt mondta a Kossuth rádióban, hogy Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, amely nemzetközi szinten adóemelést írna elő és rontaná a magyar versenyképességet.

Beadtuk a derekunkat

Néhány hónappal később már elcsöndesedett a csatazaj, miután a kormány jelezte, hogy Magyarország is csatlakozott ahhoz a száznegyven országhoz, amely elkötelezte magát a globális minimumadó bevezetése mellett. Október 8-án Varga Mihály pénzügyminiszter osztott meg egy videót, amelyben bejelentette, hogy magyar győzelemmel zárult a minimumadóról szóló tárgyalás, „sikerült elérnünk azt, hogy a magyar érdekeket érvényesíthessük”.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a globális minimumadót 2023-tól vezethetik be. Ennek lényege, hogy létrejön egy egységes és globális társasági nyereségadó a 750 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító vállalatok esetében. A globális minimumadó esetében a társasági adó (tao) kulcsa 15 százalék; ezt akkor is be kell fizetni, ha egy országban, mint például hazánkban, a tao csak kilencszázalékos.

Egy amerikai vagy német vállalatnak a különbözetet a vállalat székhelye szerinti ország költségvetésébe kell utalnia. Emiatt nő az adójuk, és hiába csökkentette a kormány kilenc százalékra a társasági adó kulcsát, kevésbé lesz vonzó Magyarország azoknak a cégeknek a körében, amelyek az alacsony adó miatt választották.

Célkeresztben a Facebook és a Google

Az egységes adóról szóló egyezmény célja, hogy megakadályozza a globális vállalatok azon gyakorlatát, miszerint alacsony adózással bíró országokban – mint például a Facebook vagy a Google Írországban – mutassa ki a más országokban is megtermelt nyereségét. A technológiai cégek ugyanis előszeretettel választanak olyan országot regionális központként, ahol nagyon alacsony a társasági és egyéb adók kulcsa.

De érinti azokat a multikat is, amelyek valós gazdasági tevékenységet folytatnak egy adott országban. Magyarország szempontjából az a kérdés, mi lesz a termelő vállalatokkal. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ezek a cégek kedvezményt kapnak, miután a befektetett eszközök nyolc százaléka és a személyi jellegű ráfordítások tíz százaléka – egy tízéves átmeneti időszak erejéig legalábbis – pluszban levonhatók lesznek az adó alapjából. Mindez némileg leegyszerűsítve azt jelentheti, hogy a tíz százalék nyereséghányad körül működő multinacionális vállalkozások esetében nem kell majd a globális minimumadóval számolni.

Nem említette ugyanakkor a helyi iparűzési adót (hipa), pedig a Pénzügyminisztérium júniusi tanulmánya még ezt nevezte a legfontosabb kérdésnek. Azért nagyon lényeges, mert ettől függ, mennyire érinti hátrányosan Magyarországot az egyezmény. Ha a hipát be lehet számolni a globális minimumadó összegébe, akkor hazánknak nagyjából nyert ügye van.

Külföldön nem ismerik az iparűzési adót

„Ebben az esetben sokkal kevesebb céget érinthet a szabályozás, mivel a kétszázalékos magyar iparűzési adó nagy átlagban tíz-húsz százalékos nyereségadónak felel meg. Ez a legtöbb vállalat esetében kiütné a kilencszázalékos társasági adóval együtt a 15 százalékos minimumadót” – mondta a Szabad Európának Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója.

Radnai Károly szerint ez még versenyelőnyt is biztosítana a magyar gazdaságnak, mert „iparűzési adónk csak nekünk van”, és ha beszámolható lenne a minimumadóba, továbbra is vonzó befektetési célpont lenne az ország. Az iparűzési adót a veszteséges cégek is fizetik, viszont taót csak a nyereség után kell.

Radnai szerint egy korábbi PM-es számítás szerint ha megszüntetnék a hipát, és beépítenék a taóba, a jelenlegi kilencszázalékos társasági adókulcsot 26-28 százalékra kellene emelni. Azért lenne ilyen magas a kulcs, mert a veszteséges cégek iparűzési adóját a nyereséges vállalatokkal kellene megfizettetni.

Radnai szerint a globális minimumadóval kapcsolatban a legkomolyabb szakmai kifogás az, hogy a sok adófajta közül ki lett ragadva a társasági adó. „Az Egyesült Államokban egyáltalán nincs áfa, és az egyéb adók sem magasak. Az állam a cégeket a taón keresztül adóztatja, amely az USA-ban viszonylag magas, 28 százalékos” – mondta Radnai. A szakember szerint nagyon leegyszerűsítve az az amerikai álláspont, hogy ott jó az adórendszer, ahol magas a társasági adó kulcsa.

Rengeteg adó van Magyarországon

Magyarországon azonban a társasági adó csak az egyik eleme az adórendszernek. A 27 százalékos áfa mellett helyi iparűzési adót, energiaadót, tranzakciós illetéket, jövedéki adót, bankadót fizetnek a cégek, de a béreket terhelő adóék a családi kedvezmények nélkül is 45 százalék körül alakul, amelyet a cégeknek kell befizetniük.

A szakember szerint Magyarország megpróbálta kihozni a lehető legtöbbet a globális minimumadóról szóló tárgyalásokból, de nagy kérdés, hogy sikerült-e az iparűzési adó esetében elfogadtatni a kormány álláspontját. Ha nem, akkor a Szabad Európa birtokába került PM-es dokumentum szerint 24–160 milliárd forinttal több adót kell a hazánkban működő multinacionális vállalatoknak fizetniük.

Ez igen optimista becslés, mert a Pénzügyminisztérium nyáron még 12,5 százalékos minimumadókulccsal számolt. Azóta kiderült, hogy 15 százalékos lesz az adó mértéke, vagyis sokkal többet bukhatnak a multik.

December már többet lehet tudni

„Olyan értelemben furcsa a helyzet, hogy nem látunk leírt szabályozást, vagyis nem tudjuk, hogyan fog a minimumadóról szóló nemzetközi jogszabály kinézni” – mondta Radnai Károly. A szakember szerint decemberben az Európai Unió ki fog adni egy direktívatervezetet, akkor derülhetnek ki a részletek: hogyan kell a globális minimumadó alapját kiszámolni, mit lehet beszámítani, és mit nem.

A Pénzügyminisztérium jelenleg azon a határozott állásponton van, hogy az iparűzési adó is beszámítható lesz az effektív adókulcs meghatározásakor. „Ez azonban nem feltétlenül kizárólag a magyar értelmezésen, hanem az anyavállalati adóhatóságok döntésén is fog múlni. Mivel az iparűzési adó nem klasszikus jövedelemadó, illetve egyelőre nem is áll rendelkezésre konkrét jogszabály, amelyet értelmezni lehetne, ebben a kérdésben inkább csak bízhatunk a levonhatóságban, mint biztosra vehetnénk” – mondta Radnai Károly.

A kormány nem hagyja az út szélén a multikat

Beszédes ugyanakkor, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a sikeres magyar lobbizás bejelentésekor nem említette a helyi iparűzési adót, miközben a Szabad Európa információi szerint a színfalak mögött a kormány azt ígérte a multiknak, ha plusz adót kell fizetniük, kárpótolni fogja őket.

Radnai szerint – aki ezt az információt egyébként nem ismerte és nem is tudta megerősíteni – ezt legfeljebb állami támogatás formájában lehet megvalósítani, mert arra elvileg nem fog vonatkozni a globális minimumadó szabályozása, tehát ott csak az általános uniós állami támogatási szabályokkal kell összhangba hozni egy ilyen megoldást.

„Amennyiben a hipát mégsem lehetne beszámolni a minimumadóba, valószínűleg hozzá kell nyúlni a helyi iparűzési adó rendszeréhez, hogy jobban illeszkedjen a jövedelemadózás sajátosságaihoz. Azonban ez egyelőre még pusztán elmélet, nagyobb a valószínűsége, hogy végül nem lesz szükség erre” – mondta a szakember.

A minisztérium szerint győztünk

Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, hogy sikerült-e leválasztani a valós gazdasági tevékenységeket végző vállalatokat az adóoptimalizáló szolgáltató cégektől a minimumadóról szóló tárgyalásokon.

A PM lapunknak küldött válaszában azt írta, hogy az országok közti vita elsősorban arról szólt, hogy a megállapodásnak a kiugróan magas nyereségekre kell-e fókuszálnia, amelyek esetében jelentős a nemzetközi adóoptimalizálás valószínűsége, vagy azokban az esetekben is szükséges korlátozni az országok mozgásterét, ahol a mesterséges profitátcsoportosítás kérdése fel sem merül, és a kormányok által nyújtott kedvezmények egyértelműen valós folyamatokat szolgálnak, mint a beruházások és a munkahelyteremtés ösztönzése.

A PM szerint végül kompromisszumos megoldás született, amelynek elérésében Magyarországnak komoly szerepe volt: bár a megállapodás minden vállalkozást lefed, a valós gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások jelentős kedvezményt kaptak.

„Ennek lényege, hogy a fizikai eszközök és a bértömeg egy meghatározott százalékáig a nyereség mentesül a minimumadó alól. Az utolsó nagy viták ennek a mentességnek a mértékéről zajlottak, a végső megállapodás szerint hosszú távon a bér és az eszközök öt százalékáig szól majd a mentesség, de egy tízéves átmeneti periódusra sikerült kedvezőbb mértékeket kiharcolni ennél” – közölte a szaktárca.

Az egyezmény fő elemeiről októberben megszületett a megállapodás, jelenleg a végső technikai részletek véglegesítése zajlik. A Pénzügyminisztérium ebben a munkában azt szeretné elérni, hogy az adózási és számviteli rendszerek azon eltérései, amelyek csak az adókötelezettség időzítését befolyásolják, a végső összegét nem, a lehető legritkább esetben vezessenek minimumadó-fizetési kötelezettséghez.

„Másrészt fontos számunkra a megfelelő átmeneti szabályok biztosítása az olyan adókedvezmények esetében, amelyekre az adózó már az új szabályok bevezetése előtt jogosultságot szerzett, csak még nem tudta lehívni” – közölte a tárca. A PM szerint harmadszor fontos a technikai feltételek biztosítása ahhoz, hogy ha a leányvállalat országa maga szeretné beszedni a minimumadó-szabályok miatti többlet-adókötelezettséget, meglegyen rá a lehetősége.

„Mivel a minimumadó alapvetően a mindenkori anyaország sztenderdjeire épít, ehhez szükség van a megfelelő technikai szabályok biztosítására, ami csak az utóbbi időben került fókuszba” – közölte a tárca.

A Pénzügyminisztérium a helyi iparűzési adóról nem tett említést, így továbbra sem tudni, hogy be lehet-e számolni a globális minimumadóba. (Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”