A Kúria elmagyarázta részletesen, miért érdeklődtek a Fidesz mandátumai iránt a választási irodánál, és hogy ennek miért nincs jelentősége.

Erős támadást indított a Fidesz a Kúria ellen pár nappal ezelőtt a levélszavazatokkal kapcsolatos döntése miatt. A Kúria egyetértett az NVI és az NVB döntésével, miszerint a sima borítékban érkező levélszavazatokat nem fogja el érvényesnek. Ezzel pedig úgy alakult a szavazatok száma, hogy a Fidesz vesztett egy parlamenti mandátumot.

Maga Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, és kemény szavakkal kritizálta a döntést:

úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba.

Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához."

A dologban feltűnő, hogy a Fidesz és Orbán nem az NVI-t vagy az NVB-t kritizálja, hanem a legmagasabb bírói fórumot, a Kúriát. A fideszes érvkészlet egyik fontos eleme az, hogy a Kúriát politikai motivációkkal vádolja. Mindezt annak alapján, hogy a Kúria – bár erről a végzésében hallgatott – a döntés előtt megkérdezte az NVI-t, hogy eredményez-e a Fidesznek mandátumot, ha a szóban forgó 4360 szavazatot is érvényesnek tekintik. Az NVI pedig – mindezt az Alkotmánybíróság végzéséből tudjuk – azt válaszolta, hogy érvényesnek nyilvánítás esetén az 506 szavazat változást hozna.

Az AB szerint – és a Fidesz is ezt ismételgeti –

az indokolatlan megkereső végzés azt a látszatot kelti, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki, vagy egyáltalán kihat-e az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára.

Megkérdeztük erről a megkeresésről a Kúriát, amely az Indexnek részletesen reagált erre, és megindokolta, miért volt szükség erre az adatra.

Miért kérdezték meg az NVI-t a mandátumarányról?

A Kúria azt írja: általános, hogy a Kúria olyan adatokat kér, amelyek nem szerepelnek az ügyiratokban. A választási eljárás szoros időrendje miatt (3 nap van a kérelem elbírálására) a Kúria csak helybenhagyó, illetőleg megváltoztató döntést hozhat.

Az NVB határozatának megváltoztatása esetén az eljáró tanácsnak olyan adatokra is szüksége lehet, amelyek az ügy irataiban nem lelhetők fel.

Ezért volt szükség adatkérésre a választási irodától.

De miért a Fideszre kérdeztek rá?

„A megkeresésben feltehetően azért szerepel a Fidesz, mert a Fidesz volt az ügyfél a jogorvoslati eljárásban, és amennyiben általános adatkérésre került volna sor, úgy több mint 20 párt adatait kellett volna kezelni" – írta a Kúria.

Miért hallgattak erről a végzésben?

„A határozat indoklása feltehetően azért nem tér ki erre a tényre, mivel a döntés során a közölt adatot nem használták fel, hiszen nem az NVB határozatának megváltoztatására, hanem annak helybenhagyására került sor" – közölték.

Mit szólnak Orbán vádjához?

A Kúria, amelynek elnöke hétfő este az Echo TV-ben részletesen beszélt a politikai vádakról, arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúriának nem volt választása, ebben az ügyben döntési kötelezettsége volt.

Nem mellőzhette volna a kezdeményezett jogorvoslati eljárásban való döntést.

Vagyis Orbán Viktor vádjára, miszerint beavatkozott a választásba a szervezete, azt írta a Kúria:

A Kúria tehát nem beavatkozott a választási eljárásba, hanem alkotmányos feladatát teljesítette, nem döntött mandátumok sorsa felől, csupán a Nemzeti Választási Bizottság határozatának törvényességét vizsgálta felül.

Mint arról többször írtunk már, az egész Fidesz kontra bíróság vitát tágabb kontextusban érdemes értelmezni, nem kifejezetten erre a döntésre kell koncentrálni. Régóta beszélik fideszes körökben, hogy Orbán változtatni akar a bírósági rendszeren. A Kúria éles kritikája ezt a reformot készítheti elő.

index.hu