A magyar aranyhamisítási botrány egyik legnagyobb vesztese
Több száz kilogramm aranynak látszó fémtömbről derült ki, hogy nem egyéb trombitaréznél. A kétes eredetű fémtárgyak tulajdonosa két, Hujber Ottóhoz köthető cég. Az aranyhamisítási ügyben érintett Kézizálog Zrt. és tulajdonosa főleg magánszemélyeket csapott be, ráadásul úgy, hogy tanúsítványokkal is félrevezette ügyfeleit.
Nagy mennyiségű aranytömbről - és nem aranyrúdról - derült ki, hogy egyszerű, primitív hamisítvány. Az aranyhamisítási ügyben nyomozó hatóságok a Napi. hu értesülései szerint összesen 339,4 kilogramm tömbről derítették ki, hogy arany helyett trombitarézből készültek. Úgy tudjuk, a pórul járt tulajdonos két, Hujber Ottó érdekkörébe tartozó vállalkozás - írja a Napi.hu.
A GoldEurope Kft. és a Loyal Bank Ltd. Magyarországi Képviselete hitelek fedezeteként jutott az "aranytömbökhöz", amelyek értéke - ha valóban aranyból készültek - több milliárd forint lett volna. Az ügyben másik érintett pénzintézet az időközben csődbe ment Alba Takarékszövetkezet, amely 600 millió forintot bukott a csaláson. Értesüléseink szerint a több száz kilós "rézfogást" egy biztonságtechnika cég raktárában találták. A bontatlan és lepecsételt ládákban levő rudakról a nyomozóhatóság derítette ki, hogy az említett két cég tulajdonát képezik. (A Napi.hu elsőként számolt be az aranyhamisítási ügyről. Gyanúsítottja a zálogházakat üzemeltető Kézizálog Zrt. és annak tulajdonosa Bíró Péter, aki több tízmilliárdos adósságot halmozott fel nyolc kereskedelmi bankkal szemben, ráadásul egy sor magánszemélyt és pénzintézeteket csapott be hamis aranytömbökkel. A trombitarézből készült hamis aranytömbökről is a Napi.hu adott hírt elsőként.)
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya ezt követően szakértői vizsgálatra szállította a tömböket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóságához (Nehiti). Így derült ki, hogy a lefoglalt tömbök egytől-egyig hamisak, vagyis hogy nem aranyból, hanem trombitarézből készültek. A vizsgálat során a gyanúsítottak (a Kézizálog Zrt. és tulajdonosa Bíró Péter) nem tudták bizonyítani azt, hogy a tömbök hitelesítését, vagy hogy ezek vizsgálatát a Nehiti elvégezte volna.
A bizonyítéknak számító tömböket a 2015. július 16-án - a szakértői vizsgálat lefolytatását követően - a Készenléti Rendőrség elszállította a Nehiti épületéből. A hatóság tehát nem állított valótlant amikor azt állította, hogy nem végzett a ma már felszámolás alatt álló Kézizálog Zrt.-nek sem aranytömb hitelesítést, sem -vizsgálatot. A hitelesítő hatóságnál megerősítették, hogy nem "dekkol" hosszabb ideje 200 kilónyi aranytömb, amelynek valódiságáról vagy hamis voltáról a Nehiti nem nyilatkozik a nyomozóhatóság és a tulajdonosok többszöri kérése ellenére sem.
A korábbi cikkeinkben hivatkozott, rendelkezésünkre álló dokumentumokból az derült ki, hogy a hatóság mintavizsgálatokat végzett a cég számára - 2012-ben több alkalommal is. Ezekről csak egy eredményközlőt adtak ki, amelyben a vizsgálati eredmény található. E mintavizsgálatok ugyanakkor nem az aranytömbökre vonatkoztak, csupán egy-egy kis mennyiségű mintára. Arra viszont jók voltak ezek a dokumentumok, hogy többek közt ezek felhasználásával tudott a cég átverni egy sor magánembert és céget, ugyanis a jellemzően 2 grammos aranyminták vizsgálati eredményét az egész tömbre vonatkozó tanúsítványként használták fel. Ennek kapcsán a hatóság közölte: "A Kézizálog Zrt. részére aranytárgy hitelesítést nem végzett hatóságunk, ugyanakkor arany tartalmú mintaanyagok vizsgálatát igen, legutóbb 2014. júliusában. A Kézizálog Zrt. részére hatóságunk az elmúlt három évben aranytömb hitelesítést nem végzett, a zrt. aranytömböt vizsgálatra egyáltalán nem mutatott be a Hatóságnak, csak 2 gramm körüli mintákat, amelyről a Hatóság eredményközlőt állított ki."
A Nehiti ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy "a minta levételéről az annak vizsgálatát kérő gondoskodik, nem pedig a hatóság, így a hatóság nem rendelkezik tudomással arról, hogy a minta miből származik. Nem is szükséges, hogy erről a hatóság tudomással rendelkezzen, hiszen a vizsgálat eredménye az azt kérő (példáula forgalmazó) számára jelent információt és bír jelentőséggel a mintavétellel érintett tárgy nemesfémtartalma vonatkozásában."
Így vizsgál a hatóság
Az aranytárgyak és az aranytömbök vizsgálata, illetve hitelesítése esetén nem a mintát, hanem magát a vizsgálandó, illetve hitelesítendő aranytárgyat, vagy aranytömböt kell a hatóság rendelkezésére bocsátani, de ez a Kézizálog Zrt. esetében ilyen nem történt - ők csak mintákat vizsgáltattak meg a hatósággal. Aranytömb hitelesítésére csak befektetési célú aranytömb esetében kerülhet sor. Ha a bemutatott aranytömb befektetési célú aranytömbnek minősül (akkor színarany, ha legalább 995 ezrelék finomságú), akkor a mintavételt és az anyagvizsgálatot követően a tömbbe a hatóság a következő jelzéseket helyezi el: az anyagvizsgálat sorszámát, a tömb tömegét egytized grammos pontossággal, a tömb finomságát ezrelékben szintén egytized ezrelékes pontossággal, valamint a hitelesítő fémbélyegző lenyomatát.
Az aranytömb hitelesítés a gyakorlatban nem jellemző, mivel az egyrészt nem kötelező, másrészt jellemzően külföldön gyártott aranytömbök vannak hazánkban forgalomban, amelyek már tartalmazzák a külföldi gyártói hitelesítést igazoló jelzéseket. Amennyiben aranytárgyat hitelesítenek, akkor az a mintavételt és anyagvizsgálatot követően, - amennyiben annak finomsága eléri, vagy meghaladja a jogszabályban foglalt finomsági fokot - fémjelet, valamint névjelet, esetlegesen hivataljelet kap.