h i r d e t é s

A magyarok ingyen akarják az igazságot

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

A magyarok ingyen akarják az igazságot

2020. augusztus 05. - 19:26

 

"Mert ami az interneten van, az ingyen van"

A kép illusztráció! - Forrás: Fanz Live

Az elmúlt hetek médiapiaci eseményei után a társadalmi aktivizmus egyre fontosabb témája lett, hogy a hiteles tájékoztatásért az embereknek fizetniük kellene a polarizált magyar médiatérben.

Míg sokan lelkesen állítják, hogy fizetnének, a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatás szerint csak a szűk kisebbség lenne hajlandó költeni az internetes hírekért, ráadásul ők is csak keveset. Egészen más a helyzet Szlovákiában, ahol az ingyenes hírportálok válnak egyre ritkábbakká.

"Az interneten hétmilliárd fős potenciális célközönséged van" - hangzott a marketingesek sokat ismételgetett, közhelyszerű jelmondata az elmúlt jó tíz évben. Abban a szakembereknek valóban igazuk van, hogy a webes elérés egyáltalán nem úgy működik, mint más médiumoknál, például a print lapoknál vagy a televízióknál. Az emberek egyszerre nemcsak egy csatornát néznek, hanem ide-oda kattintgatnak a hírekért, tehát több versenyző is nagy elérést produkálhat, de a nyelvi korlátok erősen beszorítják a legtöbb hírportál lehetőségeit.

A szomszédoknál már fizetnek

Pénteken Magyarországon a legolvasottabb 24.hu mintegy 839 ezer valódi felhasználót ért el belföldön, miközben Szlovákiában a győztes Aktuality.sk 588 ezret a helyi auditált Gemius mérés szerint. Heti átlagot tekintve az összehasonlítás 1,6 millió a szlovák listavezetőnél, míg a magyar portálnál ez 2,6 millió. Bár elsőre az látszik, hogy a magyar oldal olvasottabb, de csaknem kétszeres populáció mellett kisebb mint 40 százalék a különbség. Viszont ami ennél is fontosabb, hogy az Aktuality.sk tiltja a cikkek olvasását hirdetésblokkolóval, így a tartalmak vagy akkor hozzáférhetők, ha ezt valaki lekapcsolja, vagy akkor, ha valaki fizet az oldal olvasásáért. Ez a korlátozás egy év alatt 15 százalékot vágott vissza az olvasottságból, de egyre többen utalnak a portálnak.

Beszédes az is, hogy a 10,7 millió lakosú Csehországban a legolvasottabb hírportál novinky.cz 1,5 millió egyedi látogatót ért el vasárnap, míg az egész múlt hetet tekintve 3,5 milliós volt náluk ez a mutató a belföldi olvasottság esetében. Vagyis szinte azonos célközönségnél produkálnak 25 százalékkal jobb eredményeket. Viszont a a top 5-be már 2,06 milliós heti egyedi látogatószámmal már befért a Denik.cz is, amelyiken a tegtöbb cikk csak előfizetéssel olvasható teljes egészében. Vasárnap 580 ezer különböző ember kattintott fel az oldalukra a helyi mérések szerint.

Van már sikeres előfizetéses oldal

Visszakanyarodva Szlovákiára: az ottani adatok azért is érdekesebbek, mert míg itthon a teljesen fizetős hírportálok egyelőre nem jelentek meg a piacon, addig ott már erre több példa is van. Mind közül a legsikeresebb a Dnenik N, amely 496 ezernél is több olvasót ért el a múlt héten. A portál kizárólag fizetős hírszolgáltatást biztosít az olvasóknak 2015-ös indulása óta, és ha szerényen is, de nyereséges, azaz képes eltartani magát a szlovák piacról. Alapítására pedig hasonló körülmények között került sor, mint ahogy most az Index.hu szerkesztői álltak fel, féltve függetlenségüket, úgy akkor a SME stábjának nagyobbik része nem vállalta egy tulajdonosváltás után, hogy folytatja a munkát.

A startolás évében, 2015-ben csak 22 ezren fizettek legalább egy darab cikkért és regisztráltak az oldalra, míg 2018 végén már 30 ezer rendszeres előfizetőjük volt, 220 ezren pedig legalább egy anyagért fizettek az évben. Mostanra Szlovákiában 60 munkatársuk van, 2018 óta pedig a Cseh Köztársaságban is 40 embert alkalmaznak.

Azt, hogy a szomszédos országban hajlandók a tartalomért fizetni, részben jól magyarázza, hogy teljesen más kulturális hagyományai vannak az ottani lappiacnak. Még mindig magas az újság-előfizetők száma, és a legkisebb példányszámban megjelenő szlovák Pravdából is 30 felett nyomnak, míg a fizetős újságok közül nálunk a Népszavából is csak alig 20 ezer feletti mennyiség jelenik meg. A piacvezető SME százezret még mindig meghaladó példányszáma felfoghatatlan itthonról nézve, és alig marad el a csehországi Mladá Fronta DNES-étől, amelyiknek potenciálisan kétszer nagyobb a piaca. Az a berögződés, hogy a szlovák olvasók készek fizetni a lapokért akár megszokásból is, itthon már nincs meg.

Az elmúlt időszakban az Index.hu körüli történések miatt jelentős társadalmi vita alakult ki arról, hogy az olvasóknak fizetniük is kell a független sajtóért, így a saját pénzükből a sajtó sokszínűségét. A legolvasottabb magyar hírportál kiesésével pedig egyre többen jelezték nyilvános fórumokon, hogy készek költeni az internetes hírekért is, de arra, hogy ez mennyire pillanatnyi fellángolás, mekkora e mögött az össztársadalmi támogatás, nehéz volt kikövetkeztetni.

A printpiaci adatok, valamint az előfizetéshez kötött hírportálok hiánya a magyar médiában inkább arra engedett utalni, hogy a szlovák helyzethez hasonló körülményekre egyelőre várni kell, amit most a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített felmérése vissza is igazolt.

Ami az interneten van, az ingyenes

A magyar társadalomra reprezentatív kutatás eredményei szerint itthon a lakosság 76 százaléka egyáltalán nem hajlandó semennyit sem fizetni az internetes hírportálokért, úgy vélik, hogy mindenki éljen meg a reklámokból.

Miközben a 14 százalék azt mondja, hogy legfeljebb havi 1000 forintot hajlandó lenne fizetni előfizetői díjként, hét százalék akár 1000-3000 ezer forintot is áldozna a hírekre, de háromezer és ötezer forintot ez már csak a lakosság 2 százalékának érne meg. Szűk 1 százalék az, aki akár 5000 forintnál is többet adna ki, ha muszáj lenne.

Abban már nincs nagy különbség, hogy a férfiak és a nők hogy állnak ehhez a kérdéshez: előbbi csoport 73 százaléka semennyit nem költene hírportálok olvasására, de tíz százalékuk akár 1000-3000 forint közötti összeget is elköltene.

A nők majdnem négyötöde egy forintot sem költene előfizetéses netes újságokra, 15 százalékuk ezer forintnál kevesebbet még kiadna, de 3 százalékuk kész lenne három- és ötezer forint közötti díjat elutalni.

Érdekesség, hogy a legpasszívabb az internetet már bennszülöttként használó 18-39 éves generáció, amelynek 81 százaléka semennyit nem költene hírportálokra, havi ötezer forintot pedig szinte egyikük sem lenne hajlandó kiadni. Az újságolvasás és -előfizetés emléke viszont a magyar 60 évesnél idősebb korosztályban még valamennyire él. Havi 1000 forintot 18 százalékuk, ennél az összegnél legfeljebb 2000 forintnál többet 5 százalékuk költene el netes újságolvasásra.

A 40-59 éves generáció az, amelyik a leginkább kész lenne fizetni az újság olvasásért, de közülük is csak 18 százalék. Az általuk preferált összeg azonban havi maximum 1000 forint lenne, ezt 15 százalékuk kifizetné, 3 százalékuk pedig több mint ötezret is kész kiadni a hírfogyasztásért.

Az sem lmeglepő, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező 33 százalék körüli aránya lenne hajlandó valamennyit fizetni, amelyik a legaktívabb csoportnak számít így. 15 százalékuk minimális díjat, 13 százalékuk 1000-3000 forint közötti összeget is megadna előfizetési díjként.

Miközben az alapfokú végzettséggel rendelkezők 77 százaléka semennyit nem utalna, két százalékuk kész lenne akár 5000 forintot is kifizetni az internetes hírolvasásért. A másik két iskolázottsági kategórián belül erre csak 1-1 százalék lenne hajlandó.

A budapestiek között viszont 40 százalék mondja azt, hogy fizetne internetes hírportálért, a városiak 74, a megyeszékhelyen élők 81, a községiek 85 százaléka viszont egy vasat sem költene erre a célra. Legfeljebb ezer forintot a budapestiek 23 százaléka készséggel elutalna havonta a saját bevallása szerint, a városokban ezt már csak 17, a falvakban 8 százalék tenné meg. Utóbbi csoport 3 százaléka viszont azt állítja, hogy 3-5 ezer forint közötti összeget is fizetne hírek olvasásáért. (napi.hu)


 

h i r d e t é s