Miután az elmúlt hónapokban teleragasztotta az országot a kvótanépszavazás plakátjaival, a kormány most egy új előterjesztés-tervezet szerint az ország összes óriásplakátját leszereltetné, hogy a semmiből építse újra a piacot. A szakmai körökbe kiszivárgott, és onnan lapunk birtokába került tervezet szerint

Magyarország összes, köz- és magánterületen lévő óriásplakátjának mennie kell,

majd az önkormányzatok a saját területeiken koncesszióval kiválaszthatnák, hogy mely cégek tehetnek ki pár, a mostaninál jóval kevesebb számú és kisebb méretű plakátot.

Lennének persze kivételek, amelyek egy-egy cégnek kedveznek igazán. A többiek, köztük a kormány köreiben most már igazán nem kedvelt Simicska-cégek viszont teljesen elveszíthetik az üzletüket az új szabály miatt, ami nagyjából azt csinálná a plakátokkal, mint amit anno a kormány már végig vitt a trafikokkal.

Túl nagy a reklámzaj

Az Index birtokába került tervezet – amelyről nem derül ki, melyik minisztériumban készülhetett –, városképvédelmi intézkedésekre, konkrétan az óriásplakátok okozta vizuális környezetszennyezésre, és az alaptörvényben foglalt egészséges környezethez való alapjogra hivatkozva akarja megszüntetni a reklámzajt. A tervezet indoklása szerint a mostani városkép „zsúfolt és áttekinthetetlen” a sok óriásplakáttól, ehelyett viszont tiszta városképre van szükség.

Ehhez pedig jelentősen csökkenteni kell „a közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy közterületről látható módon magántulajdonban álló ingatlanon, ingóságon elhelyezett reklámok” számát. A dokumentum nemzetközi, elsősorban német és francia példákkal alá is támasztja azt, hogy miért kell betiltani az összes óriásplakátot, bár ezek egyikében sem egy olyan huszárvágással szabályozták a reklámzajt, ahogy azt a kormány tervezi.

Fotó: Nagy Attila Károly

A javaslat értelmében

a jövőben reklámhordozó reklám felülete nem lehet nagyobb mint 9 négyzetméter;

hirdetőoszlopokat csak közművelődési céllal lehet használni, más reklámot nem lehet ilyenekre tenni;

reklámhordozóként csak utcabútorokat lehet alkalmazni, 

ragasztani plakátot pedig egyáltalán nem lehet.

Ez azt jelenti, hogy le kell szerelni az összes óriásplakátot, mert azokon a reklám egyrészt nagyobb, mint 9 négyzetméter (inkább 12, míg maga az óriásplakát teste 14 négyzetméteres), ráadásul ezekre ragasztják a plakátokat. Ilyenből a piacot ismerő forrásaink szerint jelenleg 25-30 ezer van Magyarországon, amin nagyjából 7-8 plakátcég osztozik. Az óriásplakátok több mint 90 százaléka magánterületen van, amit a tervezet teljesen betiltana, pontosabban speciális önkormányzati engedélyhez kötne.

Közterületen pedig a kormány az önkormányzatokra bízná, hogy hová enged nem nagy és nem ragasztós reklámokat tenni. Az önkormányzatoknak mindenkivel szerződést kellene bontania, majd egy városkép rendeletben kijelölni, hogy hol lehet reklámozni, és koncessziós eljárásban kiválasztani, hogy melyik cég teheti ki a reklámhordozóikat. A szakmabeliek viszont attól tartanak, hogy így csak azok a cégek tehetnek majd ki közterületre reklámhordozót, amelyeket a Fidesz segíteni szeretne. 

Van, akinek van kegyelem, Simicskának nincs

Bár a rendelkezés minden, óriásplakátokat birtokló és azokat kiadó cégnek óriási károkat okoz majd, a javaslatba foglalt kivételek azért pár cég megmaradását biztosítják. A legtöbb óriásplakátja Magyarországon ma a JCDecaux nevű francia multicégnek van, amely a kormány plakátkampányán is éppen ezért elég szépen keresett, így elvileg nekik lenne a legrosszabb, ha a nagyjából 8000 plakátját le kellene szerelni.

Fotó: Bődey János

Viszont ennek a cégnek van a legtöbb utcabútora és arra kihelyezett hirdetése. Ilyenek például a villamos és buszmegállókban kihelyezett hirdetések, amelyek a JCDecaux tulajdonában vannak. Mivel a jövőben csak ilyeneken lehet majd hirdetni, azzal a technológiával, ezért ez valamennyire kárpótolja a céget azért, hogy elveszíti a plakátjait, még ha ez a kárpótlás nem sokkal több az életben hagyásnál.

A tervezet nem tiltja be a villanyoszlopokról lógó hirdetéseket sem, ilyen reklámokat kirakni viszont

egy cégnek, az ESMA Zrt.-nek van joga – ebbe a cégbe 2015-ben szállt be az agrár- és építőiparban egyre több lehetőséget kapó, Orbán Viktorral jóban lévő Garancsi István.

Érdekesség, hogy ezeket a reklámokat 2012-ben betiltotta a parlament, mondván, hogy elvonják az autósok figyelmét. Miután viszont Garancsi beszállt a cégbe, már nem érdekelte annyira a képviselőket, hogy milyen reklám lóg bele a sofőrök látóterébe, és feloldották a tiltást. 

Az új szabályok viszont végleg rendeznék azt a harcot, ami a Simicska-Orbán szakítás után a Publimont hirdetőoszlopai körül zajlott. Ezeket a főváros megpróbálta kiszereltetni, amelyeket Simicskáék először kopasz biztonsági őrökkel védtek, majd a bíróság kimondta, hogy azokat a főváros nem távolíthatja el. A kormány viszont a hirdetőoszlopok betiltásával végig csinálja azt, amire Tarlósék nem voltak képesek, és végleg becsukja Simicska egyik fontos üzletét.

Fotó: Bődey János

Egy-kettőre törvény lehet

A kormány a tervezetben szereplő ütemterv szerint már október végén vagy november elején hatályba is lépne az új reklámozási szabályokat lejegyző törvény, 2017. november 30-tól pedig már egyáltalán nem lehetne a régi szabályok szerint reklámozni. A következő egy évben pedig az önkormányzatoknak kellene felmondaniuk a szerződéseiket (7 hónapos határidővel), rendeletbe foglalni, hogy hol is lehet reklámozni.

A plakátcégeknek 2017. december 1-ig kellene leszerelniük a plakáthelyeiket. Ezt a cégeknek saját költségen kell megcsinálniuk, a felmondott szerződésekért viszont kártalanítanák őket. Ennek összege attól függ, hogy mennyi idő lett volna még hátra a szerződésből, de kártalanítást legfeljebb egy évre fizetne az állam, amely ezt nagyvonalúan átvállalná az önkormányzatoktól.

Érdekes része a tervezetnek, hogy abban le van írva, hogy a kormány a a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (1) bekezdés értelmében 
nem akar egyeztetni a törvényről a társadalommal,

A 46 oldalas, szeptember 30-i keltezésű dokumentum – ami tehát akkor készült, amikor az óriásplakátok még tele voltak a kormány menekültellenes plakátjaival – mégis kiszivárgott. Azok a piaci szereplők, akik olvasták, és akikkel beszélni tudtunk, úgy vélik a kormány teljesen legyalulhatja a köztéri reklámpiacot, és bedarál egy egész iparágat. A változás ugyanis nemcsak azokat a cégeket lehetetleníti el, amelyekre nem érvényes valamelyik kivétel, nagy ütés lesz a nyomdáknak, reklámragasztóknak, hasonló cégeknek, amelyek most úgy 10 ezer embernek adhatnak munkát.

Nem is beszélve azokról a tulajdonosokról, akiknek a magánterületén az óriásplakátok most állnak, és akiknek ezekért bérleti díjat fizetnek a cégek. Bevételkiesés lesz emellett az önkormányzatoknak is, az új rendszerben pedig messze nem lehet majd annyi köztéri reklámot kitenni, mint most lehet. 

Fotó: Nagy Attila Károly

Azok a szakmabeliek, akikkel beszéltünk, úgy látják, hogy a szabályozás célja az, hogy végleg kirúgják Simicska Lajos alól a köztéri reklámüzletet, a fürdővízzel viszont a gyereket is kiöntik, mert a pusztítás messze túlmutat majd a Simicska-érdekeltségeken. A másik lehetőség a forrásaink szerint az, hogy

valamelyik kormányközeli üzletember olcsón szeretné bevásárolni magát az óriásplakát-piacra,

a következő egy évben megvéve a gyakorlatilag már értéktelen cégeket. A parlament aztán hirtelen meggondolhatja magát reklámszennyezés ügyben és visszavonhatja a plakáttörvényt, ahogy tette ezt korábban a villanyoszlopokról lógó kandeláber-hirdetésekkel kedvéért.

Az ügyben megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, egyelőre nem kaptunk választ.

index.hu