Ha egy liftes házban/munkahelyen/üzletközpontban leáll a felvonó, akkor túlzás nélkül megáll az élet. És ehhez még csak bent ragadnia sem kell senkinek, hirtelen lift nélkül maradva tűnik fel igazán, mennyire hozzá vagyunk szokva, hogy nem kell lépcsőzni. Az viszont a liftes szakmán kívül aligha tűnt fel bárkinek, hogy szeptemberben hatályba lépett egy kormányrendelet, ami teljesen átírta a felvonók karbantartásának és ellenőrzésének szabályait. Pedig az új liftrendelet kihatással lesz minden egyes házra, ahol felvonó működik: vége az eddigi gyakori ellenőrzéseknek, így megspórolunk egy csomó pénzt. Csakhogy a hvg.hu által megkérdezett szakemberek egybehangzóan azt állítják, hogy ez hosszú távon a biztonság rovására fog menni – márpedig a lifteknél nem létezik ennél fontosabb szempont.

Úgy tűnik, mégis: a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közeli forrásból a hvg.hu megszerezte a liftek ellenőrzését átvariáló kormányrendelet előterjesztését, amiből kiderült, miért módosították a jogszabályt. A minisztérium nem nyilvános munkaanyaga „elérni kívánt közpolitikai célként” azt rögzíti: a felvonót üzemeltetők, így elsősorban a társasházak kiadásainak a „rezsicsökkentésre irányuló kormányzati célokkal összhangban” kell mérséklődnie. Vagyis az Orbán-kormány rezsiháborújának következő állomásaként lazítanak a liftek ellenőrzési kötelezettségein, így ez a rendszeres kiadás csökken, ergo a liftes épületek 80 százalékát jelentő társasházak örülhetnek az újabb megspórolt rezsiforintoknak - írja a HVG.

Széles társadalmi csoport, spórolni kell neki

A júliusban készült minisztériumi anyagban a Kormányprogramhoz való viszony című pontban világosan az szerepel: „A rendelettervezet a rezsicsökkentés célkitűzésének megvalósítását érvényesíti”. A Vitás kérdések száma szerintük nulla, és ahogy kell, a rendelet kommunikációjára is javaslatot tesznek. E szerint kormányinfón nem kell kommunikálni, sajtóközleményt a minisztérium ne adjon ki róla, és sajtótájékoztatóra sincs szükség. A fő kommunikációs üzenet: a felvonók létesítése és ellenőrzése olcsóbbá válik, „ezzel lehetőségük nyílik a társasházaknak mérsékelni kiadásaikat, és így csökkenteni a közös költséget. A minisztériumi munkaanyagban egyértelműen benne van: a rendelet kockázata, hogy az „ellenőrzési ciklusidők meghosszabbodásával jelentős mértékben nő a liftet üzemeltetők közvetlen felelőssége” a biztonságot illetően. „Veszély”-nek ugyanakkor azt tartják, „ha elmarad a módosítás”. Mert akkor „az egyik legszélesebb érintett társadalmi csoportot jelentő társasházi üzemeltetők elesnek a kiadáscsökkentés lehetőségétől”.

Az előterjesztésben szerepel a rezsicsökkentés, a rendelet erről hallgat - Fotó: hvg.hu

Az előterjesztésből azóta hatályos jogszabály lett, a 280/2015. kormányrendeletet szeptemberben hirdették ki. A rendeletben a rezsicsökkentés véletlenül sem jelenik meg, ez csak az általunk megszerzett minisztériumi anyagban szerepel. A módosítás racionális indoka – amúgy vitathatatlanul – az, hogy tavaly egyszer már módosították a liftekre vonatkozó rendeletet, de ebbe sikerült túl sok részt simán átemelni az elavult, 1998-as jogszabályból, és ezért kellett újra hozzányúlni.

Az előterjesztés persze leszögezi, hogy az ellenőrzések fellazítása nem járhat azzal, hogy megnőnek a berendezések „üzemeltetésével járó biztonsági kockázatok”. Csakhogy a hvg.hu-nak nyilatkozó szakemberek szerint pontosan ez fog történni, mert - egyik forrásunk sommás megfogalmazása szerint-  „a magyar ember olyan, hogy ha nem kötelező, akkor inkább elsunnyogja, pláne, ha pénzbe kerül”.

Vizsgálják, hogy lehetne államosítani a liftellenőrzést

A liftekre rápörgő kormány nemcsak a karbantartási-ellenőrzési szabályokat írta át a rezsiharc szellemében, a kormányrendeletet kihirdető Magyar Közlönyben megjelent egy kormányhatározat is a felvonók nonprofittá tételének kormányzati feladatairól. Ebben egyrészt az szerepel, hogy meg kell vizsgálni, miként lehetne hatósági árassá tenni ezeket a lecsökkentett számú liftellenőrzéseket is, vagyis többé nem a piacon dőlnének el az árak.

Azonban a kormányhatározat második pontja még érdekesebb, ez Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatává teszi, hogy a nemzetgazdasági és az igazságügyi miniszterrel együtt találja ki, hogyan lehetne a kötelező liftellenőrzéseket bevonni az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-be. Vagyis annak a lehetőségén agyal a kormány, hogyan lehetne egyes közműszolgáltatások után a liftek felülvizsgálatát is betagolni a nemzeti közműszolgáltatóba, ami forrásaink szerint gyakorlatilag a felvonók ellenőrzését államosítaná. A kormányhatározat is úgy fogalmaz, hogy amennyiben ez lehetséges „célszerűen” és „az európai versenyjogi előírásokkal összhangban”.

Jön a Nemzeti Liftellenőrző Kommandó?

Miközben ezek szerint Lázáréknak már lázasan dolgozhatnak annak kitalálásán, hogyan jöhetne létre a nemzeti közműszolgáltatón belüli az új Nemzeti Liftellenőrző Osztály, a liftes szakma vegyesen reagált a változtatásokra. „Mindenki tapasztalta: minél államibb valami, annál korruptabb. Ezért jobb lenne, ha inkább független szervezeteknél maradna az ellenőrzés” – foglalta össze sommás véleményét egy liftek szerelésével, karbantartásával foglalkozó szakember.

Ugyanezen a véleményen van egy másik forrásunk, de ez nála már csak azért is érthető, mert a felülvizsgálatokra jogosult 3 cég egyikénél dolgozik. „Még a szocializmusban sem tudták annyira központosítani ezt a területet, szabadabb volt a többinél. Mégpedig azért, mert az állami szféra nehézkessége, lassúsága egyszerűen nem fér össze azzal, hogy a lifteknek azonnal mennie kell” – magyarázta a szakember, ráadásul szerinte az államosítás megvalósíthatatlan.

Fotó:  AFP / Ria Novosti / Vladimir Fedorenko

„Ehhez érteni kell, a felülvizsgálatokat végző szakemberek egyetemi, főiskolai végzettségűek, ehhez tanulnak még hozzá a szakértői iskolában, szabályosan ki kell nevelni őket. Ezek a mérnökök fognak elmenni a közszférában szokásos bérekért a nemzeti közszolgáltatóhoz?” – tette fel a kérdést. Ha pedig úgy központosítják az ellenőrzést, hogy bevonják a 3 nagy ellenőrző céget, akkor gyakorlatilag semmi értelme. Ezért hiába kérdeztük arról, vajon miért vethetett szemet a kormány a liftmeózásra, állítja, nincs ebben akkora pénz, hogy megérné. Sőt, szerinte akár még ráfizetéses is lehet végül felépíteni azt, ami „most piaci alapon, olajozottan működő rendszer”. „Ha ebbe belenyúlnak, az visszafordíthatatlanul ártani fog” – jósolta.

A liftkarbantartással foglalkozó forrásunk viszont egyetért az ellenőrzés ritkításával, mert állítja, hogy nem ezen múlik a biztonság. Szerinte a felülvizsgálatokra feljogosított cégeknek biztosan rosszul jön, hogy kevesebb dolguk/bevételük lesz, de valójában úgyis a rendszeres és jó karbantartáson múlik minden. „Ha ezt belső minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező, megfelelő cégre bízza a társasház, akkor úgyis rendben lesz minden. Azt viszont tényleg fontos lenne tudatosítani, hogy ezentúl ebben sokkal nagyobb az üzemeltetők felelőssége”– mondta.

Évente egyszer lesz kötelező benézni a gépházba

Leegyszerűsítve a rendszer két szintű: vannak a megfelelő engedélyekkel, képesített munkatársakkal rendelkező liftes cégek, amelyek a karbantartást, szerelést és az üzemeltetést végzik, és felettük van három nagy cég, illetve szervezet – az úgynevezett nyilvántartott szervezetek – amelyek akkreditáltan ellenőrizhetik előbbieket, ezek végzik a kötelező felülvizsgálatokat. A lifteket eddig évente összesen 3-4 alkalommal ellenőrizték, ezek egyike volt a fővizsgálat, ami egy teljes körű ellenőrzést jelent. Ilyenkor még az úgynevezett zuhanásgátlást is megnézik, amit egy forrásunk úgy magyarázott el, hogy „gyakorlatilag leejtjük a liftet” felmérve a biztonsági szintet. E mellett volt egy ennyire nem komoly, de általános vizsgálat minden évben, valamint évente kétszer ellenőrizték a karbantartást, vagyis azt, hogy a gépet megfelelően kezelik, javítják stb. Ehhez jöttek még hozzá a rendkívüli ellenőrzések, ha az ellenőr úgy döntött, a lift állapota miatt már a soron következő vizsgálat előtt meg kell nézni.

A szeptemberi kormányrendelet két csoportba sorolta a lifteket a koruk alapján: a 20 évesnél fiatalabb és az ennél idősebbek – utóbbiba tartozik a magyarországi liftek döntő többsége. Ezentúl a 20 évesnél fiatalabb berendezéseket évente egyszer kell ellenőrizni, ráadásul a fővizsgálatot követő évben elég az általános vizsgálat is, vagyis felváltva lesz szigorú és kevésbé szigorú meózás. A 20 évnél idősebb lifteknél ez a két ellenőrzés egy éven belül lesz. A karbantartás ellenőrzésének kötelezettsége viszont teljesen megszűnik, vagyis senki nem fogja rendszeresen csekkolni, hogyan javítják, üzemeltetik a berendezést, vezetik-e a felvonókönyvet stb. Megszűnik az időszakosan eddig kötelező karbantartás is, vagyis még a 20 évnél öregebb lifteknél is az üzemeltetőre van bízva, hogy a lift gyártójának ajánlása alapján eldöntse, hív-e hozzá karbantartót.

„Gyakori, hogy elpattan egy szál a felvonószerkezetben, mondjuk rozsdásodás miatt. Ha januárban volt az évi egy ellenőrzés, és ez februárban történik, akkor ezt mi jövő év januárjáig nem fogjuk észrevenni. Egy másik példa: eddig egy 20 évnél öregebb liftnél kötelező volt 35 naponként karbantartás. Ennek megfelelően adagolták a kenőanyagot, mert úgyis jött a következő hónapban szakember, aki észrevette, ha kevés. Ezentúl ez is a házra van bízva” – sorolta.

Aggódnak a közös képviselők

Bár a lakók mellett a liftek karbantartásával és rendszeres ellenőrzésével legtöbbet vesződő, ráadásul a társasház büdzséjével gazdálkodó közös képviselők igazán örülhetnének a kevesebb kötelezettségnek és a megspórolt forintoknak, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége egy kifejezetten aggódó hangvételű tájékoztatót tett közzé október végén. Ebben egyértelműen az szerepel: az ellenőrzések számának „drasztikusan visszaesésével” a felvonók műszaki biztonsága csökkenni fog, és „a kedvezőbb költségviszonyok adta előnyöket a várható kockázati tényezők jóval meghaladják”. A terület legnagyobb szakmai szervezete ugyanis a gyakorlatban azt tapasztalja, hogy főként a kisebb társasházaknál a tulajdonosok „jogszabályban előírt kötelezettség nélkül nem tekintik fontosnak a felvonók biztonsági szintjének megőrzését, javítását”.

 „Magyarországon kifejezetten jó a baleseti statisztika a liftekkel kapcsolatban, ami kizárólag a vizsgálatoknak köszönhető. Ugyanis a liftek korösszetétele nagyon rossz, még ha korszerűsítve is, de múlt század eleji berendezések üzemelnek máig. Ha a szocializmus idején nem épül annyi panel, akkor egészen siralmas lenne a felvonóállomány összképe” – mondta a hvg.hu-nak Farkas Tamás, a szervezet elnöke. A liftek kora és állapota így szerintük csak azért nem okoz súlyos gondokat, mert nagyon szigorúan szabályozták a karbantartás ellenőrzését – eddig. „Ha csak évi 1-2 ellenőrzés lesz, annak következményei lehetnek. Várhatóan nem azonnal, a mostanáig komolyan vett karbantartás hatása még pár évig talán kitart, de előbb-utóbb észrevehető lesz, ha nincs olyan szigorú számonkérés” – tette hozzá.

Fotó:  Fazekas István

A felvonókra vonatkozó rendeletet 2014-ben módosították, amire Farkas Tamás szerint tényleg szükség volt, hiszen az előző, 1998-as jogszabály óta óriási technikai fejlődés ment végbe, a mai modern, külön hajtómű nélküli, mikrocsipes, sőt, már energiatakarékos berendezések miatt valóban elavult volt a szabályozás. De azzal már nem értenek egyet, hogy alig egy évvel később megint hozzányúltak a rendelethez, méghozzá úgy, hogy műszaki indokok nemigen szólnak mellette, kizárólag a spórolás. A szervezet ezért a rendelet véleményezésekor nem támogatta, hogy mostantól az üzemeltető, vagyis a házak felelőssége sokkal nagyobb lesz a liftekkel kapcsolatban.

Még az is lehet, hogy így lesz drágább

A liftek több mint 80 százaléka társasházakban üzemel, így a lakóközösség terhei valóban jelentősen csökkenhetnek a jóval kevesebb ellenőrzés miatt. „Egy kisebb házban egy felvonó eddig kötelező 6 vizsgálata 60-70 ezer forint volt, ami most akár 20 ezer forintra is csökkenhet. Ez nagy különbség, de a biztonságot nem szabad rezsicsökkentési kérdéssé tenni” – mondta Farkas Tamás. Mint megjegyezte, a házak eddig is tudták finanszírozni a költséget „kényszerűségből és célszerűségből is”. Ráadásul még az is lehet, hogy végül összességében inkább rosszul járnak majd a házak, hiszen szerinte a ritkított ellenőrzések miatt sokkal több szakmai döntés jut rájuk. Márpedig nekik nincs megfelelő szakmai hátterük, így előfordulhat, hogy a felülvizsgálat elmaradásán megspórolt forintok többszörösét fizetik majd ki a szükségszerűen bevont szakcégeknek.

Azt külön is veszélyesnek látják, hogy az új kormányrendelet szerint mostantól nem kell kötelező műszaki felülvizsgálatot végezni, mielőtt egy balesetveszély miatt leállított liftet újraindítanak. Eddig ilyenkor ellenőrizni kellett a javítást, és csak ez után lehetett újra üzembe helyezni a berendezést. Mostantól viszont a szervezet vezetője szerint semmi garancia sincs arra, hogy nem fognak használni egy „leállított” státuszú liftet, ha az üzemeltető és a karbantartó ebben összejátszik.

Kardinális kérdés, amire inkább költöttek

„Ha lakásokra leosztjuk az összegeket, akkor látható, hogy ez nem egy olyan jelentős költségcsökkentés, mint amekkora kockázatot ez jelenteni fog” – mondta Molnár Sándor, a Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) főtitkára is. „Egy közös képviselő nem tudja eldönteni, hogy jól állították-e be az ellensúlyt, nem véletlenül szakcégek végzik ezeket a feladatokat” – tette hozzá. Nap mint nap tapasztalják, hogy a lift nemcsak a sokemeletes házakban kardinális kérdés. „Ez érthető, mindenhol van például egy idős lakó, aki pár lépcsőfokon is nehezen megy fel. Ez olyan érzékeny kérdés, mint a kazán, ilyenkor azonnali megoldást várnak a lakók” – mondta.

Ezért a szervezet főtitkára szerint eddig jellemzően háromféle szolgáltatást is igénybe vettek a házak a liftes piacról: a kötelező felülvizsgálatok elvégeztetése mellett havi karbantartással bíznak meg egy liftes céget, de liftmentési ügyeletre is szerződnek. „Utóbbi kettő általában havidíjas szerződéssel fut, a karbantartást ellátó cég rendszeresen jön, megolajoz, kitakarít, fenntartja a berendezést, a mentési ügyelethez pedig be van kötve a liftben található riasztó, vagyis nekik lehet szólni, ha például valaki bennragad” – magyarázta. Utóbbinak a költsége 5-10 ezer forint havonta, ami lakásokra leosztva szerinte nem vészes. Elvileg van olyan lehetőség, hogy valamelyik lakót okosítják ki, hogy mi a teendő ilyen vészhelyzetben – nyilván a szaksegítség megérkezéséig – de Molnár szerint ez nem biztonságos, mert nincs garancia, hogy otthon van, mikor szükség lenne rá. Márpedig a lifteknek mennie kell.

hvg.hu