A lehető legrosszabb ítéletet hozta az Emberi Jogok Európai Bírósága, már ami a magyar államot illeti.

A strasbourgi szervezet nemcsak elmarasztalta Magyarországot a börtönviszonyok miatt, hanem még azt is kimondta, az eddig beadott kereseteket is elbírálja, hogy ezzel is „emlékeztesse a magyar kormányt a kötelezettségeire”. - írja az origo.hu

Mint azt az Origo korábban megírta, február elején 430 elítélt perelte a magyar államot a börtönkörülmények miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ez a szám azóta tovább nőtt, forrásaink szerint már bőven félezer fölött jár a keresetek száma. A probléma olyan mértékű, hogy a francia városban már külön erre specializálódott magyar ügyvédi irodák is működnek.

Rendszerszintű probléma

Az Emberi Jogok Európai Bírósága éppen a hasonló perek nagy száma miatt úgy döntött, hogy úgynevezett irányadó ítéletet, azaz „pilot judgmentet” hoz. Ezt akkor alkalmazzák, ha egy jogsértés már rendszerszintű probléma.

Súlyos ítéletet hozott a strasbourgi bíróság
Forrás: hemis.fr/Colin Matthieu

Nagyon súlyos üzenet

Ez történt ma Magyarország esetében is, ráadásul a bíróság nagyon keményen odaszólt a magyar kormánynak. Azon kívül, hogy felszólította a magyar kormányt, hogy hat hónapon belül dolgozzon ki menetrendet arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, az eddig beadott kereseteket – szokásával ellentétben – nem függeszti fel. Mégpedig azért, hogy az elmarasztaló ítéletek is "rendszeresen emlékeztessék a magyar államot" arra, hogy valamit tennie kell. .

Számítottak rá

Dr. Cech András, aki több magyar rabot is képvisel Strasbourgban, az Origónak úgy nyilatkozott: számított az irányadó ítéletre, de nem tudja, mi annak az oka, hogy a bíróság ilyen keményen odaszólt. Az ügyvéd csak február óta ötven új keresetett nyújtott be, így ő is megerősítette, hogy a magyar perek száma már jóval több, mint 450.

Azt viszont, hogy az ezután beadott perekkel mi lesz, még kérdéses.

„Erre nincs konkrét rendelkezés az ítéletben. Valószínű, hogy egy időre parkolópályára kerülnek, amíg kiderül, a magyar hat hónapon belül milyen akciótervet dolgoz ki” – mondta Cech András.

Milliárdos kártérítések

Az ítélet nemcsak erkölcsi, hanem anyagi veszteség is. Ha az összes ügyet vesszük, és a rabok csak két és fél millió forintot kapnak személyenként, az összeg akkor is megközelíti az egymilliárd forintot, ehhez pedig még a perköltséget is hozzá kell venni, amit szintén a vesztes félnek kell állnia.

A mai irányadó ítélet is hat új kereset alapján született. Az ezekben hozott elsőfokú ítélet kimondta, hogy a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró (körülbelül 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie hat rabnak, valamint a perköltséget is állnia kell. 

A márianosztrai fegyházban is nagy a túlzsúfoltság
Fotó: Bielik István - Origo

Régóta vizsgálják

A börtönök túlzsúfoltságát régóta vizsgálja a Magyar Helsinki Bizottság is. Dr. Tóth Balázs, szervezet rendészeti programvezetője is korábban úgy nyilatkozott az Origónak, hogy a magyar viszonyokról nem feltétlenül a börtönök tehetnek.

„A büntetés-végrehajtás olyan versenyt fut, amiben nem tud nyerni, hiszen befogadási kötelezettsége van. Ha valakit elítél a bíróság, azt el kell helyezni. A probléma az igazságszolgáltatás és a társadalompolitika kudarcából fakad” – mutatott rá Tóth Balázs.

Hivatalos a túlzsúfoltság

A börtönök túlzsúfoltságát a büntetés-végrehajtás sem cáfolja. A hivatalos adatok szerint 2009-ben 12 042 helyre 15 373 fogvatartott jutott, és ez a szám 2013-ra jelentősen nőtt. Akkor már 18 042-en voltak rácsok mögött, de a férőhelyek száma nem emelkedett lényegesen, 12 584 hely jutott az elítélteknek. Ez azt jelenti, hogy a magyar börtönök 143 százalékos telítettséggel működnek.

Több mint ötszáz rab perelte be a magyar államot
Fotó: Bielik István - Origo

Százmilliók fejlesztésre

Eközben persze a fejlesztések sem maradtak el. A Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben például 2013 végén korábbi irodákat alakítottak át, így tíz két-, illetve háromszemélyes zárkát tudtak nyitni. Kecskeméten 95 millió forintot költöttek arra, hogy 35 új férőhelyet alakítsanak ki, tíz új zárka készült Bács-Kiskun megyében, a fővárosi Gyorskocsi utcai intézmény befogadóképessége pedig 100 fővel nőtt. A fejlesztések tavaly is folytatódtak, a tervek szerint egy év alatt 1200 új helyet akarnak felavatni.

Érdekesség, hogy amellett, hogy többen vannak börtönben, a súlyosabb bűnesetek száma is folyamatosan nő. A Legfőbb Ügyészség hivatalos adatai szerint, míg 2005-ben 17 772 személy elleni bűncselekményt regisztráltak, addig ez a szám 2013-ban már 28 442 volt. 

origo.hu (Címlap fotó: frsz.hu)