A kormány januárig el akar árverezi majdnem 400 ezer hektár állami földet, amit eddig bérbe adott.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára szerint a kormány előző földes programjában valóban voltak kiskapuk, de a mostaniban tényleg a helyi gazdák nyernek majd, a nagybirtokosoknak pedig esélyük sincs. Azt pedig már alig várja, hogy belekössön ebbe az egészbe az EU - írja az index.

A kormány múlt héten bejelentette, hogy el akarnak adni több mint 300 ezer hektár állami földet. A vidékstratégiában még arról írtak, hogy növelnék az állami szerepvállalást. Mi változott meg?

Sosem volt cél, hogy az állam a magyarországi termőföldpiacon nagyobb szerepet vállaljon, és egyre több szántóföldet vásároljon. Jellemzően csak védett vagy zsebszerződés-gyanús területeket vettünk az utóbbi években.

De nem érzi úgy, hogy a földek eladása mégiscsak koncepcióváltást jelez?

Nincs szó koncepcióváltásról. Inkább egy államelméleti kérdésről beszélhetünk: mit csináljon az állam azokkal a földjeivel, amelyeket ő maga nem művel, nincs különösebb természetvédelmi értéke, nem akarja valamilyen célból ingyen vagy más jogcímen odaadni önkormányzatoknak. A kérdés tehát az, hogy miért ne ajánljuk föl a gazdáknak azokat a földeket, amiket most is 20 vagy 50 éves bérleti konstrukcióban bérelnek. Ráadásul a most licitre kínált 50 ezer helyrajzi számból több mint 41 ezer olyan terület van, ami nem haladja meg a tíz hektáros méretet. Ebben én semmilyen pálfordulást nem látok.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Ha ez egy régi terv, miért csak most lépi ezt meg a kormány? És miért a parlament megkerülésével, kormányhatározatban?

A Nemzeti Földalapról szóló törvény 2010-ben, kétharmados többséggel elfogadott törvény. Ez szabályozza pontosan az állami földek használatát, beleértve azok értékesítési lehetőségeit. Ezt annak idején a teljes Jobbik és LMP frakciók is megszavazták. Senki nem kerül meg senkit, részletes parlamenti vita volt, ellenzéki támogatással. Ráadásul 2014 januárja óta több mint 3000 kisebb birtokot értékesítettünk. Arra senki nem mondta, hogy alkotmány- vagy törvényellenes, ott nem akart az Országgyűlés egy szót se szólni. Miért? Mert abban nem volt politikai lehetőség.

Mennyi földről van most szó pontosan, és mennyi marad az államnál? Az utóbbi napokban különböző számokról lehetett hallani.

Hazánkban összesen 6 millió hektár mezőgazdasági művelési ágú termőföld van. Ebből csupán 10 százalék állami tulajdon. A program az összes mezőgazdasági termőföld 6 százalékáról szól. Erdőt, védett természeti területet nem érint. Szinte csak szántókról beszélünk, összesen 382 ezer hektár területben. Azt még persze senki sem tudja, hogy ebből mennyi fog valójában elkelni. A három hektár alattiakat hirdetményi úton értékesítjük, míg a három hektár fölöttieket nyilvános árverésen.

Nemcsak az LMP meg a Jobbik támadja most a privatizációt, hanem a Fideszen belül is vannak, akik szerint nem helyes, hogy ezt a parlament nélkül fogják lebonyolítani. A fideszes Turi-Kovács Béla, aki a Kisgazda Polgári Szövetség elnöke is, például azt mondta, hogy a földforgalmi törvény alapján a kormánynak nincs felhatalmazása arra, hogy eladja ezeket a földeket.

Képviselő urat nagyon szeretem és tisztelem, őszintén. Nem kívánom kommentálni a kijelentését. Ha lesz alkalmam, tőle is meg fogom kérdezni, hogy ő, aki a kisgazdákat képviseli, miért érzi úgy, hogy politikailag nem tudja támogatni 41 ezer darab, tíz hektár alatti birtoktest eladását. Jelentős részét most is ezek a gazdák művelik, nem világos, mi azzal a baj, hogy végre meg tudják venni. Vannak persze korábban privatizált állami gazdasági földek is, de természetesen azokra is tudnak licitálni.

Azt már mondták, hogy a helyben gazdálkodókat akarják helyzetbe hozni, de felmerülhet-e az, hogy ugyanazok jutnak majd ezekhez a földekhez, akik megkapták bérbe az elmúlt évek pályázatain?

A földforgalmi törvény egy világos elővásárlási sorrendet állapít meg. Annak a jelenlegi haszonbérlőnek van elővásárlási joga, aki három év műveli az adott területet. A Földet a Gazdáknak programban nyertes gazdák elsöprő többsége még két éve sincs birtokba. És mivel itt nem pályázatról van szó, hanem törvényi feltételekről, így nem fordulhat elő, hogy azon vitatkozunk, ki és mikor költözött az adott településre. Korábban valóban helytelenül nem volt szabályozva, hogy csak olyanok pályázhatnak földbérletekért, akik legalább három éve helyben laknak. De ezt már egy éve javítottuk, ráadásul ez itt egy teljesen más program. Nincs pályázat, hanem árverés, nincs bírálóbizottság, hanem legjobb ár nyer.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Akkor azt ki lehet mondani, hogy a Földet a Gazdáknak program nem érte el a célját? Elvileg azzal is a helyi gazdákat akarták helyzetbe hozni.

Elérte a célját, csak a helyben lakó fogalma a pályázat első szakaszában nem volt jól szabályozva. Most viszont nem is lehet ilyen vita, hiszen nem pályázati, hanem törvényi feltételek mellett lehet licitálni.

De nagyon sokan csak nem sokkal a pályázatok előtt váltak helyben lakóvá. Akkor a támogatandó cél, hogy a helyiek kapják, mégsem teljesült.

Azért azzal vitatkoznék, hogy nagyon sokan. De erre mondtam, hogy akkor ez nem volt jól szabályozva. Azóta kiküszöböltük, ez pedig egy másik program. De azért azt is jegyezzük meg, a sokat bírált pályázaton 7500 nyertes gazda lett, míg a serpenyő másik oldalán alig van 100 birtoktest, amiről vita zajlik. Nekem persze egy darab is sok, de azért a 7500 aránylik a 100 vitatotthoz. Csak ez a száz nagyon jól kommunikálható.

Mondta, hogy a többségüknek most nem lesz elővásárlási joga, mert még csak egy-két éve laknak ott. Hányan vannak a régebbi bérlők, akiknek meg mégis lesz?

Valóban, az előző ciklusban nyertes gazdák többségének nem lesz elővásárlási joga azon a címen, hogy jelenleg ő a bérlő. Ez politikailag nekem akár jó is, mert ez kifejezetten annak kedvez, akinek még nem mi adtuk oda a földet. Persze az is igaz, hogy akik 2010 előtt jutottak földbérlethez, azok jelentős része jogi személy, így őket eleve nem érinti az elővásárlási jog, hiszen jogi személy nem szerezhet termőföldet Magyarországon. És hogy megelőzzem a kérdését, Mészáros Lőrinc egy Kft.-n keresztül bérel földet, tehát őt sem illeti meg elővásárlási jog. Most legalább véglegesen eldől az a kérdés, hogy ő valóban helyi földműves, avagy sem. Mert ha megfelel a törvényi feltételeknek és ő adja a legtöbb pénzt a földért, akkor tényleg vásárolhat. Ha pedig tényleg vásárolhat, akkor remélem csapatokban fognak bocsánatot kérni azok, akik azt állították, hogy érdemtelenül nyert.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Azért ez borzasztó gyors, hogy a bejelentéstől a licitek lebonyolításáig négy hónap alatt le akarják zárni az egész folyamatot. Miért kell ezzel ennyire sietni? Hogy bonyolítható le ez ilyen gyorsan, főleg ilyen sok földdel?

Ez egy elég komoly vállalkozás, de nem lehetetlen. Attól is függ, hogy hányan jelentkeznek, mert ha mondjuk minden birtokra 25-en fognak licitálni, akkor nem lesz egyszerű a dolog. Plusz a licit utána jön a törvényességi ellenőrzés, meg kell nézni, hogy a nyertes tényleg helyben lakó-e, befizette-e a kauciót, minden igazolása valós, stb. Csak ezután kezdődik tulajdon bejegyzés.

Említette, hogy a földek 20 százalékát cégek bérlik, akik nem vehetik meg. Viszont ha jól értem, ha valaki megveszi a földet amin vannak bérlők, akkor a szerződésük nem szűnik meg, annyi lesz a különbség, hogy az állam helyett egy magánszemély lesz a bérbeadó. Nem megy-e szembe azzal az elvvel, hogy az kapja a földet, aki megműveli? Ezek szerint lesznek emberek, akik megveszik a földet, akár kedvezményes hitellel, aztán 20 évig nem művelik, csak a járadékot veszik fel, mert valaki más fizeti neki a bérleti díjat?

Olyan komoly járadéknak nem nevezném aranykoronánkénti 1250 forintos bérleti díjat. Az egyéb támogatások meg a földhasználót illetik, nem a bérlőt. Azt mondom, bízzuk ezt a gazdatársadalomra, döntsék el ők, miben látnak fantáziát. Vannak olyan területek, amelyeknek a bérlete csak évtizedek múlva jár majd le, de vannak olyanok is, ahol jövőre vagy pár év múlva. Szerintem abban van ráció, hogy egy földműves, az állattartó telepe mellett megvesz egy olyan földet, amit majd csak 7 év múlva tud használni. És ha még a vásárláshoz lesz lehetősége egy kedvezményes hitelt felvenni, akkor pláne bele fog vágni. De aki azzal a céllal veszi meg helyi gazdálkodóként, hogy amíg bérlő van rajt, addig „csak” beszedi a díjat, utána pedig meglátjuk, hát vegye meg, nem akarom lebeszélni.

De hogy lehet kiadni 1250 forintnál többért, ha ennyiről szól a szerződés? Vagy ha az új földemen valakinek 50 éves haszonbérleti szerződése van, mégis kitehetem onnan? Vagy felvihetem az árat új tulajdonosként?

Azért a magyar bíróságon én már nagyon sok mindent láttam. Ha valaki ilyen területet vásárol és nem tud megegyezni a bérlővel a bérleti díjról, bírósághoz fordulhat. Egy próbát bizonyosan megér, két évig elpereskednek, aztán ha nyer, akkor piaci szintre tudja emelni az árakat. Ez a volt állami gazdasági földek vonatkozásában szerintem reális folyamat lehet.

Azok között, akik korábban nyertek a pályázatokon, sok a Simicska érdekeltség, Csányi, Nyerges érdekeltség. Hozzájárulhat a mostani földosztás az oligarchátlanításhoz?

Hát persze. 80 százalék kisbirtok, 20 százalék nagybirtok, ez a cél. Nyilván nem örül neki az, akinek haszonbérben van egy csomó földje és most eladjuk alóla. Persze a bérleti szerződése attól még él, úgyhogy nem fog rögtön a kardjába dőlni, de hogy hosszú távon nem fog ezért felállva tapsolni, az is biztos.

Ha az oligarcha helyben lakik, magánszemélyként így is vehet földet.

A legtöbb helyrajzi szám, amit el akarunk adni, tíz hektár alatti. Ez már önmagában nem túl kecsegtető egy oligarchának. Bár én nem vagyok az, úgyhogy nem tudok a fejükkel gondolkozni.

De ha a földek szomszédosak egymással, akkor ezek de facto nagyobb területek.

De ezek jellemzően nem összefüggő területek. Nem akarom azt mondani, hogy nincs 200 hektár, ahol van ilyen összefüggő rész, de azért inkább úgy oszlanak meg ezek a területek, mint amikor egy sörétes puskával 100 méterről belelő valaki egy táblába. Szóval ez nem olyan, ami a nagybirtokosoknak kedvező. Ráadásul a nagybirtokosnak általában már van földje, tehát ha van már 250 hektárja, akkor nem tud még 200-at venni, mert 300 hektár fölé senki nem mehet Magyarországon.

Egy ott élő család négy tagja már vehet jó sokat.

Ha mind a négy tag helyben lakó, mind a négy tag földműves, egyiknek sincs már 300 hektárja és sok licitet megnyer. Szóval a nagybirtokos nem indul jobb eséllyel, mint a helyben lakó, mert nem tud mindenhol ott lakni, és feltehetőleg van már neki és a családtagjainak a nevén is sok föld.

És hogyha úgy nagybirtokos, hogy most a cége bérel sok földet, ő maga nem tulajdonos, akkor ő még attól vehet rengeteget, nem?

Nem rengeteget,maximum 300 hektárt, feltéve, ha egy hektárja sincs még. De itt már nagyon sok a „ha”. Persze előfordulhat, hogy találunk majd egy embert, aki éppen tud venni magának és a feleségének 600 hektárt, de ahhoz rengeteg „ha”-nak kell teljesülni. Persze megpróbálhat stróman segítségével licitálni. De erre pedig ottan a 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom, amit a bejegyez a földhivatal. Ezen felül a 20 év alatt még állami visszavásárlási jog is van. Az nem annyira életszerű, hogy egy nagy oligarchának az országban számtalan helyen van olyan helyi lakos barátja, rokona, akiben annyira megbízik, hogy ad neki 200 millió forintot a licitre, majd ha sikerül nyernie, akkor 20 évig a stróman nevén marad a föld. Mindezt sok kis területből összerakva. Aztán Isten őrizz, hogy a stróman meghaljon, az örökös meg azt mondja, a befektetőnek: hogy ki vagy te, sose láttalak.

Mi a helyzet az EU-val? Brüsszelben nem fognak örülni, hogy ki akarják zárni a külföldieket.

Alig várom már, hogy ebből újra vita legyen. Nekem politikailag annál jobb nem történhet, mint hogyha ismét azt mondják Brüsszelben: ejnye, megint nem engedjük be a külföldieket. Én pedig felállok a Parlamentben és azt mondom: tényleg nem engedjük be a külföldieket.

Már most is zajlik egy kötelezettségszegési eljárás pont emiatt Magyarország ellen. Nem lesz ennek valamikor olyan következménye, amit már nem tesz úgy zsebre a kormány?

Brüsszel csak egy dolgot támad érdemben, hogy jogi személyek nem vehetnek földet.

Meg azt, hogy helyi lakosnak kell lennie a vásárlónak és helyben kell gazdálkodnia.

A földforgalmi törvény nem szó szerint zárja ki a külföldi földművest, hanem olyan akadálypályát épít, amin valójában a helyi gazdán kívül más nem tud végigmenni. Az elővásárlási sorrend nyolcadik pozíciójában is valamilyen helyi földműves szerepel. Ezért van, hogy már több mint egy éve nincs földvásárlási moratórium a tagállami állampolgárok számára, mégsem tolonganak a magyar földpiacon. Higgye el, tudnák róla, gondolom a Jobbik egyesével is gyűjtené az ilyen eseteket. Emiatt tehát nyugodtan alszom, egyelőre megvédtük a magyar földet. Attól már idegesebb vagyok, hogy a jogi személyekre vonatkozó tilalmat támadják Brüsszelből. Az EU-ban van erre is, arra is példa. Van, ahol engedik a jogi személyek földvásárlását, máshol pedig nem.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Mi a bajuk a jogi személyekkel?

Ha egy kft. veszi meg a földet, a céget pedig eladják egy távol keleti befektetőnek, akkor máris a befektetőé a föld. Cégvásárlásra nem tud vonatkozni a földtörvény. Ezzel a kiskapuval nem csak az EU-s befektetők számára, hanem az egész világ számára kifeszítené az ajtót Brüsszel.

A kedvezményes hitel, aminek a kidolgozására az MFB-t megkérte a kormány, hogyan fog működni? Az emberek elmennek licitálni, fölverik a telek árát, és aztán aki a legnagyobb számot mondta, amennyi pénze neki nincs, az elmegy a bankba a hitelért?

Mivel a családi gazdaságokat szeretnénk helyzetbe hozni, így elengedhetetlen része a programnak egy jó hitelkonstrukció. A lényeg valójában az, hogy ne a terület tényleges értéke alapján adjon hitelt a bank, hanem a liciten kialakult végleges vételárat finanszírozza meg. Ezt pedig csak egyféle képen lehet megoldani, ha az állam garantálja a banknak, hogy ha esetleg bedőlne a hitel, akkor a liciten kialakult végleges árat fizeti ki. Így már nem gond, ha a piaci ár felett fog elkelni a föld, mert nem a tényleges értéke, hanem az állami visszavásárlási garancia nyújt biztonságot a banknak. Ez rendkívül fontos lépés, mivel a kikiáltási árak minden esetben valamivel magasabbak lesznek a helyben szokásos piaci árnál. De arra is figyelni kell, hogy mindez ne eredményezzen felelőtlen licitálásokat. Ezért van regisztrációs díj és ezért van az a szabály, hogy ha megnyered a licitet és ténylegesen tulajdont szerezhetsz, akkor már csak annak árán tudsz visszalépni, hogy elbukod a 10 százalékos kauciót. Ez pedig súlyos milliókat jelenthet. Az tény, hogy már csak azért sem lenne jó, ha tömegesen fordulna ilyen helyzet elő, mert akkor elölről kell kezdeni az egész eljárást, ez pedig nem tenne jót a gazdák hangulatának, végső soron pedig a Nemzeti Földalapkezelő megítélésének.

Ha valaki, bérlőként eddig kapta a földalapú támogatást az EU-tól, az elég lehet ahhoz, hogy most ebből a kapott pénzből megvegye a földet, amit bérel?

Hát én nem hiszem, hogy az a támogatás, amit valaki három éve kapott, be van varrva a vánkosba, és nem költötte még el. De elképzelhető, hogy valakinek olyan jól ment a gazdálkodás az elmúlt években, hogy nem kellett felélnie a támogatást és most abból földet vesz. Sok mindent elképzelhetőnek tartok, lehet, hogy valaki örökölt pénzt, nyert a lottón és abból vesz földet.

Annak amúgy a minisztérium véleménye szerint van értelme, hogy sok kicsi birtokot adnak el? Lehet ezeken hatékonyan termelni, hogy annak jó legyen a megtartóképessége?

Nem, de nem is azért lesz sikere a programnak, mert olyanok fognak földet venni, akik most kezdnek gazdálkodni. Azok a gazdák fognak vásárolni, aki már művelnek területeket és ezeket akarják kiegészíteni, növelni. Akinek nincs még gazdasága, az már eleve rossz helyen van az elővásárlási sorrendben, mert előtte van az összes ténylegesen működő gazda és állattartó. Persze ha valaki helyi földműves, de eddig nem volt földje, előbb-utóbb lesz egy olyan terület, ami senkinek sem kell és azt meg tudja venni. De önmagában nem biztatnék senkit arra, hogy egy darab nyolc hektáros táblára alapozza a megélhetését.

index.hu (Címlap Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)