Megjelent az első repedés a Tarlós István főpolgármester által épített fővárosi egység falán: Angyalföld nem támogatja a főváros forrásmegosztásra vonatkozó javaslatát.

Azért, mert abban semmiféle változás nincs, 2012 óta ugyanazon adatok alapján osztják el a főváros és a kerületek között a személyi jövedelemadó önkormányzatokat megillető részét. Holott a város folyamatosan változik – magyarázta Tóth József, Angyalföld polgármestere, aki – több kerületvezetővel együtt – arra tett javaslatot, hogy ezúttal a lakosságszám alapján osztozkodjanak.

Már amin lehet. Az államosítás, illetve a normatívák csökkenése és a szociális törvény változása miatt egyre kevesebb forrásból gazdálkodhatnak a települések. Az önkormányzatok 90 százaléka teljesen kiszolgáltatott a központi költségvetésnek, mivel nincs saját önálló bevétele. A XIII. kerület a kivételek egyike. Az évente 25-30 milliárd forintból gazdálkodó városrész költségvetésének alig 40 százaléka származik az állami normatívából, illetve a forrásmegosztásból. (Jelentősebb pályázati támogatásra a kerület elöljárói nem számítanak, miután tíz pályázatból átlagban kettő sikeres, és a múlt évben még a fővárossal közös tulajdonú területrehabilitációs programjuk sem nyert.)

A költségvetés 60 százalékát saját forrásból teremtik elő. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a héten elfogadott új, Lendületben a XIII. kerület címet viselő ötéves tervükben egy teljes év költségvetési összegét irányoztak elő különféle fejlesztésekre. Az ismertetett adatok szerint az elmúlt húsz évben többek között egymillió négyzetméternyi új iroda, 70 ezer új munkahely és 73 ezer új lakás létesült, és Angyalföld immáron a negyedik legnépesebb kerületnek számít. A vagyon százmilliárdosra duzzadt, s negyede forgalomképesnek minősül.

Ráadásul az önkormányzat azon kevés helyhatóság közé tartozik, amelyet – beleértve saját tulajdonú cégeit is – egyáltalán nem terhel adósság. Tóth kiemelte, Angyalföld fontosnak tartja a tervezést. Hosszú távú városfejlesztési tervek mellett középtávú – lásd a most elfogadott ötéves projektet – programokat és részterületekre vonatkozó koncepciókat is készítenek, amelyek teljesülését folyamatosan monitorozzák és kétévente áttekintik. Ez a városvezetés szerint jelentős szerepet játszik a kerület tőkevonzó képességének fenntartásában.

Tóth József azt mondja, az állami ellenszélben is kiszámítható, minőségi közszolgáltatásra törekszik, illetve a szociális törvény kedvezőtlen módosítása ellenére sem csökkentené a segélyezést. Igaz, a kerületben kieső 240 millió forint állami támogatás az adóterhek növelése nélkül csak úgy pótolható, ha az önkormányzati forrásbővülés mellett bizonyos területeken térítési díjat emelnek, illetve bevezetik a pályázati rendszert.

nol.hu (Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

{flike}