Majd hatalmas haszonnal továbbadja. Legalábbis ezt állítja egy volt vízgazdálkodási üzemeltető.

Hétfőn írt arról a 24.hu, hogy

az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) friss jelentése szerint Európa több országában, köztük Magyarországon sem ajánlott a csapvízből inni.

Arra figyelmeztetik ezért a Magyarországra utazókat, hogy csak gyárilag lezárt palackban vagy dobozban lévő italt fogyasszanak. A jelentés szerint a magyar csapvíz csak akkor biztonságos, ha felforralták vagy vegyileg kezelték.

A témáért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor a Világgazdaság kérdéseire leszögezte, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) vízhigiénés osztálya nem ismeri a CDC jelentésének részletes tartalmát, valamint a következtetések alapjául szolgáló vízminőségi adatokat.

A Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) a honlapján azt írja, a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Unió előírásainak, minőségét tekintve pedig kiemelkedő.

Hozzáteszik: hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A Mavíz szerint több nyugat-európai országgal ellentétben hazánkban a csapvíz íze jobb, ásványianyag-tartalma pedig magasabb, turisták számára is mindenféle egészségügyi kockázat nélkül, bátran fogyasztható.

Támad az ásványvizes lobbi?

De miért szállt bele a magyar csapvízbe az amerikai járványügy, ha a hazai hatóságok szerint is egyértelműen jó annak a minősége? Egy nyugdíjas vízügyi szakember szerint a palackozott ásványvizeket előállító és értékesítő multik lobbija állhat a dolog mögött. Az atv.hu-nak nyilatkozó volt jogalkotó és vízgazdálkodási üzemeltető egy közgazdasági példával próbálta alátámasztani a teóriáját.

Elmondása szerint egy átlagos magyar településen 2-300 méter mélyről, a 3-4. vízadó rétegből nyerik az ivóvizet mélyfúrású kutak segítségével. Egy ilyen vízmű 1 kilowatt villamos energiából – kezelés után – nagyjából 3 köbméter (háromezer liter) ivóvizet tud kiszolgáltatni a lakosságnak. Az említett mennyiséget nagyjából 900 forintért tudja értékesíteni a vízszolgáltató, ami már így is elég nagy haszonnak számít, tekintve, hogy 1 kilowatt ára körülbelül 35 forint.

A portálunknak nyilatkozó szakember szerint azt el kell felejteni, hogy a palackozott vizet gyártó cégek nem a helyi ivóvíz-szolgáltatóktól veszik a vizet, mert a vízügyi igazgatóságok a vízbázis védelme érdekében nem engedélyezik az új kutak fúrását. A cégek – hasonlóan a lakossághoz – nagyjából 300 forintért tudnak megvásárolni 1 köbméter (ezer liter) vizet, amit aztán 30 ezer forintért értékesítenek, ha literenként 30 forintért árulják.

„Nyilvánvaló, hogy a palackozott vizet gyártó- és forgalmazó cégeknek az az érdekük, hogy lebeszéljék az embereket a vezetékes víz fogyasztásáról. 

Az amerikai jelentés pedig leegyszerűsítve arról szól, hogy vedd meg ezerszeres áron ugyanazt a vizet, csak palackozva” – fogalmazott a nyugdíjas vízügyi szakember, majd hozzátette: ismerve a szakmát, teljesen világos a számára, hogy a jelentés mögött lobbi-tevékenység áll.

Magyarország nagyhatalom

Azt érdemes tudni, hogy a Pannon-medence rendelkezik Európa legnagyobb édesvízkészletével, nagyjából 1000 köbkilométerrel. Hogy érzékeltessük a méretet: a Balaton durván 2 köbkilométer. Az országnak nagyjából 500 köbkilométernyi ivóvízkészlete van, melynek a talajvíz legjelentősebb forrása. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy Magyarország vízbázisát tekintve nagyhatalomnak számít.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelentése szerint minden magyar településnek van vízműve, a lakosság 98 százaléka hozzáfér az ivóvízkészlethez, az otthonoknak durván a 94 százaléka csatlakozik rá a vízhálózatra. A korábbi vízgazdálkodási üzemeltető szerint Magyarországon már az Unióba való csatlakozás előtt is jó minőségű volt a vezetékes víz – mind vegyi, mind fizikai szempontból –, majd az első Orbán-kormány idején elfogadtak egy rendeletet, amely tovább szigorította az ivóvízminőségre vonatkozó szabályokat.

Szerző: Semsei László / atv.hu