A nyár folyamán több sajtóhír is megjelent arról, hogy a sorok csökkentéséért, vagy egyáltalán a korábban megállapított nyitvatartási idők betartása érdekében a fővárosba kellett „átirányítani” hivatali dolgozókat. Ezután a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) megbízásából a Policy Agenda kutatást készített arról, hogy mi a véleményük az embereknek a kormányhivatali-, járási-, kerületi hivatali ügyintézésről. Érzik-e a választók, hogy a szolgáltatás minősége csökkenne, és kit tartanak ezért hibásnak?

Romlik a színvonal

A szolgáltatás minőségének változásáról feltett kérdésre abszolút többség (55 százalék) azt mondta, hogy nem tapasztal változást, és 30 százalék szerint valamilyen mértékben romlik a szolgáltatás minősége. Amikor azonban csak azok válaszait nézzük, akik saját bevallásuk szerint az elmúlt egy hónapban voltak valamilyen ügyet intézni, már rosszabb az arány. 42 százalékuk azt mondja, hogy romlott a szolgáltatás minősége. Közülük

45 százalék jelentős mértékűnek érzi ezt.

Az iskolai osztályzásnak megfelelő osztályozáskor az ügyintézés minőségére a teljes lakosság 3,9-es átlagot adott. A hivatalokkal az elmúlt egy hónapban kapcsolatba kerültek ennél hajszállal rosszabb, 3,8-es értékelést adtak.

A munkaerőhiány egyik okozója az alacsony bérszínvonal, következménye pedig a dolgozói túlterheltség. A kutatás során azt is megkérdezték, mit gondolnak erről az emberek. Éppen kétharmaduk túlterheltnek tartja/gondolja a hivatali ügyintézőket, amikor azonban a véleménnyel rendelkezőket nézzük, akkor ez az arány 76 százalék.

Itt is külön megvizsgálták, hogy mit gondolnak azok, akik az elmúlt egy hónapban kerültek személyes kapcsolatba a hivatalok valamelyikével. Az adatok alapján látszik, hogy minél közelebbi a személyes kapcsolat a hivatalokkal, annál erősebb az az érzés, tapasztalás, hogy jelentős a túlterheltség.

A szolgáltatásokat az elmúlt egy hónapban igénybe vevők 72 százaléka érzi a túlterheltséget.

Kívülről nehéz megítélni, hogy a bérek milyen mértékűek, az elmúlt években a szakszervezetek több kampányt folytattak, megpróbálván felhívni a figyelmet a hivatali ügyintézők béreire. Ezért is kérdezték meg a kutatásban részt vetteket, hogy mit gondolnak, a hivatali ügyintézők bérezése megfelelő-e. A véleményt nyilvánítók 58 százaléka szerint nem megfelelő. Alig 17 százalék szerint teljes mértékben megfelelőek, további 25 inkább megfelelőnek gondolja a fizetéseket.

Politikai szempontból nagyon fontos kérdés, hogy mit gondolnak a választók, kinek a hibája, ha nem megfelelő egy állami szolgáltatás színvonala. Azoknak tették fel ez a kérdést, akik úgy ítélik meg, hogy romlik a szolgáltatás minősége. Nem meglepő, hogy 61 százalékuk szerint a kormány hibája, 19 a hivatalok vezetőit, míg 7 a dolgozókat teszi felelőssé.

Arra – a kormányzati magatartást nézve – fiktív helyzet megítélésére kérték a válaszadókat, hogy mit gondolnak, egy esetleges béremelés milyen hatással lenne a munkaerőhiányra és a szolgáltatások minőségére. A relatív többség (38 százalék) azt mondta, hogy csökkenne a munkaerőhiány, és javulna a szolgáltatás színvonala. További 17 százalék egyetért ezzel, de szerintük ettől nem csökkenne a munkaerőhiány. (fuhu.hu)