A húsvéti hétvége előtt páros lábbal rúgták rá az ajtót a magyar politikai közéletre azzal, hogy márpedig itt lenne az ideje féket vetni az elszabadult rizsáraknak is, pár nappal később újabb eget-földet rengető ötlettel álltak elő:

a strand is drága, ársapkát rája!

em én kezdtem a szóvicceket, Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója keddi „Ezért kell kiterjeszteni az ársapkát a strandbelépőkre!” című online sajtótájékoztatóján büntette az olcsó pancsolásra vágyó tömegeket azzal a szellemes meglátással, hogy

az ársapkákat akár fürdősapkának is lehet nevezni.

Nos, valóban, de akkor már tovább is mehetünk, tessék minden egyes termékre saját sapkát adni!

Van még hova fejleszteni a magyar gazdaságpolitikai szaknyelvet, addig is amíg a erre a rettenetesen fontos (legalább annyira, mint az olcsó strand) feladatra nem csap le senki, álljon itt az MSZP, a nyitott kapuk, az együttműködő kormány, a meg nem születő rendelet, és a határozott lépés ígéretének esete:

• az MSZP megállapítja a tényt, miszerint a magyar családok számára lassan kifizethetetlen az üdülés.
• Rájön az okra: az irreálisan magas strandbelépők.
• Rájön a megoldásra is: ársapkát – pardon, fürdősapkát – a strandbelépőkre!
• Felvetették az ötletet a magyar családok támogatását nagyon komolyan vevő kormánynak.
• A kormány azt válaszolta: Nyitott kapukat döngetnek.
• Aztán nem történt semmi.
• MSZP: Lécci. Mert ha nem,
• kezdeményezzük az ártörvény módosítását, valamint határozati javaslatot nyújtunk be az önkormányzatok kompenzálásával kapcsolatan.
• Összefoglalva: ársapkák kellenek, fürdősapkák is, naná, no és ne legyenek amúgyse se kapuk, se drótkerítések a szép magyar vizek körül.

És akkor most a megálmodott ötszáz forintos strandjegyeken lebegve ússzunk vissza pár békés percre a boldog szocializmusba, és ha már ott vagyunk, idézzük fel lelki szemeink előtt a nem ötszáz forintos gombóc fagyikat is:

(Telex)

Azt már mi fűzzük hozzá a fentiekhez, hogy egy felelős szociáldemokrata pártnak nem a "mindenre is sapkát húzni" politikát kellene folytatnia (még átmenetileg sem, hiszen tudjuk, hogy ebben az országban minden, ami átmeneti, az örök), hanem olyan gazdaságpolitikai alternatívát mutatni, amelynek hatására eltűnnének az ársapkák és nem az lenne a megoldás mindenre, hogy Orbánoznak egy jóízűt és egyébként mindenre is hatósági árat vezetnének be. Nem ársapka kellene, hanem olyan bérek, amelyekből minden ma ársapkás terméket/szolgáltatást meg tudnának engedni maguknak az emberek.