Javított az MSZP, februárban 10, most 12 százalék sorakozott fel mögéjük.

Mivel a Jobbiknak a márciusi eredménye 13 százalék (a múlt hónapban 14 százalék volt szemben), szorossá vált a verseny a legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért. Az LMP és a DK híveinek aránya ebben a hónapban azonos: az előbbié 3-ról emelkedett, utóbbié 5-ról csökkent 4 százalékra. Az Együtt-Korszakváltók Pártja 2 százalékon áll, a Liberálisok 1 százalékot érnek el. A választásra jogosultak egyharmada jelenleg távolságot tart a pártoktól.

A politikai aktivitás mértéke emelkedett a múlt hónaphoz képest: 39-ről 43 százalékra nőtt azok aránya, akik elmennének szavazni. A biztos pártválasztók, tehát a részvételükben eltökélt és pártpreferenciával rendelkezők körében mért adatok azonban továbbra is inkább tájékoztató jellegűek: itt a Fidesz 44, az MSZP 18, a Jobbik 17 százalékos. A DK-nak 8, az LMP-nek 6, az Együttnek 3 százaléknyi támogatója van az aktív választók csoportjában. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából származnak. A felmérés március első felében készült, személyes megkérdezéssel, az ország választókorú népességét reprezentáló, 1000 fős mintán.

A múlt hónapban a Jobbik egyértelműen megelőzte az MSZP-t, márciusra azonban kiegyenlítődtek az erőviszonyok. Talán a salgótarjáni győzelemnek és a választási irodánál történteknek köszönhető, hogy nemcsak bővült a szocialista párt tábora, de aktívabbá is váltak a szimpatizánsaik: februárban 45, most 54 százalékuk tekintette magát biztos választási résztvevőnek. A Jobbikosok meglehetősen visszafogottak, mindkét hónapban csupán négytizedük mutatott aktivitást. A két párt szavazótábora rendkívüli módon eltér: az MSZP ott erős, ahol a Jobbik gyenge és fordítva. A baloldali párt az életkor emelkedésével egyre erősebb: márciusban a húszas éveikben járók 3 százalékától a hatvanas és annál idősebb korosztályok 28 százalékáig nő a táboruk mérete (az idősek körében ezúttal megelőzik a 23 százalékos Fideszt). A nemzeti radikális párt támogatottságának sajátossága viszont az, hogy a legfiatalabb választói csoportokban 20 százalékos (ez itt holtversenyben első helyet jelent a Fidesszel) majd a szavazói arány egyre csökken a legidősebbek 4 százalékáig. Az MSZP főleg az alacsonyabb iskolázottságúak magas fokú támogatását élvezi, a Jobbik a középrétegekben kedvelt párt.

A két párt szavazótáborának közös vonása a kemény kormánykritika: a szocialisták - egy ötfokú, az iskolában megszokotthoz hasonló értékelő skálán – mindössze 1,8-es átlagosztályzattal minősítik az Orbán-kabinet teljesítményét; a Jobbikosok véleménye a 2,1-es átlagban összegződik. A pártoktól távolságot tartó választók is eléggé negatívan látják a kormány tevékenységét: 2,2–esre értékelik.

A lakosság egésze egyébként a kabinet munkájáról közepesnél gyengébb értékelést ad, az összesített mutató 2,5. A legkedvezőbb véleménye a Fidesz-tábornak van, de a 3,7-es átlagosztályzat arra utal, hogy ők sem maradéktalanul elégedettek.

Az adatfelvétel ideje: 2016. március 6-13.

A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.