A Napi.hu szerint ez derült ki a Városháza által nyilvánosságra hozott szerződésekből. Például csak idén júliusban összesen 17,5 milliárd forint folyószámlahitelt kellett felvenni a Csányi Sándor által vezetett banktól, és Budapest, termelékenysége ellenére, iszonytató mértékben úszik az adósságban.

A mintegy 114 milliárd forintos hiány betömésére három lehetőség kínálkozik az idei költségvetési évben is: egyrészt volt egy 25,3 milliárd forintos maradvány, 27,9 milliárd forintot meglévő befektetések értékesítéséből kasszírozott be a Tarlós István vezette főváros,

ugyanakkor összesen eddig 66,7 milliárd új hitelt kellett a költségvetési évben emiatt felvenni.

Ráadásul az iratokból az derül ki, hogy a fővárosi önkormányzat pénzügyi osztályaa számára közel napi rutin újab és újabb, százmilliós hitleszerződések megkötése az OTP-vel. Példaként idézik, hogy július 5,7 milliárdos hitelt vettek fel, de július 11-én újabb szerződéssel, máris hozzácsaptak ehhez 855 milliót.

A jogcím „átmenetileg bevétellel nem fedezett kiadások kifizetésére” szól, és a pénzügyi kapcsolat az OTP-vel egészen 2014 óta tarthat a jelenleg ismert dokumentumok szerint. 2018-ban a rendes feltételekhez képestt jóval olcsóbban  hívtak le 25 milliárd forintos hitelkeretet, Tarlós újraválasztása után pedig akkori sajtóinformációk szerint 20 milliárdos beruházási keretösszeget hitelezett az OTP Budapestnek.

Ráadásul a főváros nincs is egyedül az állami pénzintézettől való függésével. A Magyar Nemzeti Bank 2018 év végi kimutatása szerint a magyarországi önkormányzatok összes hitelállománya 145 milliárd forintot tesz ki, ebből pedig 85 milliárdot folyósított számukra az OTP. De az MNB féléves statisztikája szerint ez a hitelállomány gyorsuló ütemben növekszik, (júliusban már 174,4 milliárd volt), és az OTP részesedése ezek folyósításában ugyancsak nő.

Tarlós István főpolgármester korábban azt hangsúlyozta, ezek nem vészkeretek, hanem „beruházások megvalósítására” elkölthető pénzek. Állítása hitelkeretet pedig az OTP az Európai Befektetési Bank (EIB) fejlesztési alapja biztosítja Csányi Sándor bankján keresztül, a fővárossal kötött szerződések alapján.

Ez a konstrukció azután terjedt el, hogy 2011-ben az Orbán-kormány egy látszólag grandiózus gesztussal átvállalta az önkormányzatok elmúlt évtizedekben felgyülemlett, 1380 milliárd forintos adósságállományát, ekkor azonban minden újabb hitelfelvételt előzetes kabinetdöntéshez kötött.

Ez azonban úgy tűnik, nem szüntette meg, például a Budapesti önkormányzat kitettségét az egyre nagyobb eladósodásnak.

A Mérce még márciusban beszámolt az Európai Befektetési Bank budapesti sajtótájékoztatójáról, ahol Vázil Hudák alelnök arról számolt be, a bank szerint a magyar állami cégek, és a magyarországi bankok EBB-hitlefelhasználása szerinte teljesen szabályszerű. Azt is hangsúlyozta, a következő ciklusban a főleg amerikai és nyugat-európai tőkebefektetési piacokról szerzett hitelkereteket főleg „az innovációval foglalkozó” vállalkozások, valamint a ferihegyi repülőtér bővítése fogják kapni.

merce.hu