Neelie Kroes korábbi holland miniszter és uniós biztos is szerepel a Bahama-iratokban, amelyeket az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) dolgozott fel. Ugyanez a csapat ismertette a Panama-iratokat tavasszal – összefoglaló cikkünk itt –, a feldolgozási folyamatról még áprilisban hosszabban írtunk, megszólaltatva a magyar szálakat boncolgató Pethő Andrást is. A Direkt36 újságírója ezúttal is részt vett a munkában.

A kiszivárogtatott Bahama-iratok összesen 175 ezer olyan offshore céget érintenek, amelyeket 1990 és 2016 között jegyeztek be a Bahamákon. A dokumentumokban sok név felbukkan, az egyik legismertebb minden bizonnyal a magyaroknak is ismerős Neelie Kroes. Az uniós biztos sokszor acsarkodott a magyar kormánnyal (főleg a médiatörvény elfogadása idején), most kiderült, hogy 2000 és 2009 között a Mint Holdings Ltd. nevű cég egyik igazgatója volt.

Ezen tisztségéről EU-s munkája során be kellett volna számolnia, de nem tette meg. Az ICIJ-vel ügyvédje útján közölte: 2002-ben kiszállt a cégből, de egy adminisztrációs hiba miatt továbbra is igazgatóként szerepelt a nyilvántartásban, erről pedig nem tudott, így jóhiszeműen járt el, amikor nem jelezte az érdekeltséget. Hozzátette, hogy vállalja a felelősséget a hibáért, és tájékoztatja az ügyről Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság mostani elnökét.

A holland politikus mellett vannak más politikai vezetők is a Bahama-iratokban, így például Kolumbia korábbi energiaügyi minisztere, Caballero Argáez is tisztviselője volt két bahamai cégnek – minisztersége idején. Rajta kívül szerepel még Bill Morneau kanadai pénzügyminiszter és Amber Rudd brit belügyminiszter is.

A közpénzből működő MTI a Süddeutsche Zeitung nyomán csak Neelie Kroes offshore-ügyeit dolgozta fel első hírében, az alábbiakat nem.

A magyar szál

Számunkra fontosabb, hogy a dokumentumokban húsz magyar kötődésű cég is szerepel, de egy kormányközeli magyar üzletember neve is felbukkant. Horváth László a Chewton Limited nevű bahamai cég igazgatója volt 2000 és 2006 között, ebben az időszakban a cég a legnagyobb magyar állami vállalattal, a MÁV-val is üzleti viszonyban állt – írja Pethő András a Direkt36 cikkében.

Horváth a rendszerváltás előtt még határőrként dolgozott, majd olyan cégcsoportot épített ki, amely érintett vasúti szállításban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és vendéglátásban is. Saját bevallása szerint is régre visszanyúló kormányzati kapcsolatai vannak – Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel régóta ismerik egymást. „Stratégiai dolgokban két-három havonta össze tudunk futni, egy-két dolgot elmondok, azután bólogatnak nagyokat, de nem lehet őket befolyásolni” – ezt nemrég a Figyelőnek nyilatkozta Horváth.

A Chewton Limited Horváth több cégében is tulajdonos volt, így a Horváth érdekeltségeit összefogó, L. A. C. Holding nevű társaságban is részvényes volt 2004–2005-ben. Ez az a cég, amelyről a Magyar Nemzet a múlt héten megírta: 190 millió forintért tervezi meg a 2017. évi asztanai szak-világkiállításon a magyar megjelenést a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Amelyet Horváth barátja, Varga Mihály vezet.

Horváth 1998 és 2006 között, majd 2012 óta tiszteletbeli kazah konzul, a közép-ázsiai ország konzulátusát Karcagon nyitották meg. 2006-ban Göncz Kinga akkori külügyminiszter arról tájékoztatta a kazah nagykövetséget, hogy megrendült a bizalma konzulban, és lemondatta a posztról az üzletembert. A Magyar–Kazah Baráti Társaság és a Fazekas Sándor vezette Kunszövetség akkor hagyományőrző lovasokkal vonult a Külügyminisztériumhoz, azt követelve Göncz Kingától, helyezze vissza Horváthot a posztra. Később, 2012-ben a karcagi birkafőző fesztiválon Varga Mihály jelenlétében kapta vissza Horváth László a tiszteletbeli konzuli rangot. Karcag mintegy az összekötő kapocs szerepét is betölti Horváth László, valamint Fazekas Sándor és Varga Mihály között, hiszen mindkét politikus a város szülötte, a nemzetgazdasági miniszter sokáig a karcagi központú egyéni választókerület országgyűlési képviselője is volt.

Visszatérve a Chewtonhoz: a bahamai vállalat 2002 októbere és 2004 decembere között közösen tulajdonolta a MÁV-val a MÁV-REC nevű, a hulladékkezelés és a környezetvédelem mellett haditechnikával is foglalkozó céget. Az offshore cég volt a többségi, 51 százalékos tulajdonos, magyarországi tevékenysége során Horváth képviselt. A Direkt36 kereste Horváthot, de ő nem akart nyilatkozni, míg a MÁV közölte: „kisebbségi tulajdonosként a társaság operatív működését sem jogi, sem gazdasági értelemben nem tudja befolyásolni”.

A milliárdos üzletember neve felmerült az online-pénztárgép-üzletben is. A cégbirodalmához kötött LA Pénztárgép Kft. 2013 nyarán jött létre, és rögtön 1,6 milliárd forintos bevételre tett szert 2014-ben, ami 160 millió forintos profitot hozott. Tavaly viszont már csak 380 millió forint volt a nettó árbevétel, és 11 milliós veszteséget ért el. A társaság által forgalmazott online pénztárgép egyébként nem mindennapi sürgősséggel kapott típusengedélyt, erre a cégbejegyzéséhez képest két hónappal később sor került.

Horváth Lászlóról 2014-ben is hallhattak a budapestiek – legalábbis arról mindenképp, mekkora születésnapi bulit tartott a budai Várban. A kormányközeli milliárdos akkor ünnepelte ötvenedik születésnapját több száz vendéggel a Nemzeti Galériában, a Várkert elől, a Dunáról pedig tűzijátékot is lőttek fel a tiszteletére – írta meg akkor az Ittlakunk.hu. A portál szerint egy, a saját cége honlapjának adott korábbi interjúban úgy fogalmazott, a siker legfontosabb kritériuma: „Állj mindig készenlétben, és ismerd föl a szerencsédet!”

mno.hu