Súlyos problémák a háziméhekkel

34,3 nap volt a házi (másnéven nyugati) mézelő méhek (Apis mellifera) átlagos élettartama 50 évvel ezelőtt, viszont napjaikban csupán 17,7 nap – írja a Marylandi Egyetem kutatóinak tanulmányára hivatkozva a Scientific Reports.

A tanulmány két szerzője, Anthony Nearman és Dennis van Engelsdorp báb állapotukban gyűjtötték be a kutatásaik alanyait a kaptárakból. A kutatók eredetileg a méhdolgozók táplálkozását kiegészítő ivóvíz egészségükre és elérhető egyedi életkorukra gyakorolt hatására voltak kíváncsiak. Összefüggéseket ezen a területen nem találtak, viszont azt tapasztalták, hogy a méhek életük delén váratlanul elpusztulnak.

Kiderült, mikor kezdett visszaesni az élettartam

Először kizárták annak a lehetőségét, hogy az alanyok lárva korukban a kaptárban valamilyen fertőzésnek vagy növényvédőszernek lettek volna kitéve. Ezután összevetették saját eredményeiket a világ más laboratóriumainak adataival, amelyek egészen a XX. század első harmadáig nyúltak vissza.

Kiderült, hogy a vizsgált méhek átlagéletkora a 2000-es évek második felében kezdett drasztikusan csökkenni. Ekkortájt kezdődtek az északi féltekén a méhpopuláció 90 százalékának eltűnésével járó kolóniaösszeomlások is (Colony Collapse Disorder; CCD). A magyarul elnéptelenedés-szindrómaként emlegetett jelenség a méhcsaládok tízezreinek eltűnését jelentette világszerte.

Próbálják megmagyarázni a jelenséget

Nearman és van Engelsdorp kutatási alapján a méhek élettartamának felére csökkenése 33 százalékos kolóniaveszteséget eredményez évente. Ez megegyezik a méhészek tapasztalataival az utóbbi másfél évtized 30-40 százalékos veszteségeiről.

A kutatók szerint további nemzetközi vizsgálatok szükségesek, főképpen a genetikai és környezeti tényezők összefüggései területén. Meg kell vizsgálniuk, hogy olyan stresszfaktorok, mint például a kórokozók, a növényvédőszerek, vagy az egyoldalú táplálkozás miként hat a méhek élettartamára genetikai szinten. (Haszon)