Nemrégiben háromszáz magyar származásúnak ítélt venezuelai menekült kapott magyar állampolgárságot a nyilvánosság előtt titkolt eljárásokban. Andrew Brunson tiszteletes –, aki egy amerikai-török diplomáciai ügyben vált ismertté –, arra hivatkozva kapta meg a magyar állampolgárságot, hogy feleségének dédapja magyar volt. A BBC friss értesülése szerint további 750 magyar származású venezuelai menekült érkezhet az országba.

– Igazi fekete doboz-eljárásról van szó. Jelenleg Magyarországon teljesen átláthatatlan a honosítással kapcsolatos minden eljárás

– mondta lapunknak az utóbbi idők különös honosításairól Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője.

Ezt látszik alátámasztani, hogy a kormány titkolózik, nem ad érdemi tájékoztatást, ráadásul amikor a honosítási ügyekben illetékes Külügyminisztériumot kerestük meg, a kabinet propagandájáért felelős Kormányzati Tájékoztató Központ adott érdemi információkat nélkülöző választ.

A 2011-ben bevezetett egyszerűsített honosítás a „magyarországi származás valószínűsítését” követeli meg. Azt viszont már nem határozzák meg pontosan az előírások, hogy mi az a „valószínűség”, ami már indokolja honosítást. Az ügyek átláthatatlanságát növeli az is: a procedúra – miként az összes honosítási eljárás Magyarországon – lényegében titkos, így nem tudni, ki és miként dönt a honosításról. Ezekben az ügyekben ráadásul nem készül az ügyfél számára megismerhető akta, a döntésnek nincs indoklása, és az ellen nincs jogorvoslat. Mindez Gyulai Gábor szerint az önkényes hatósági gyakorlat és a korrupció melegágya lehet. 

Az alaptörvény szerint kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar volt, vagy magyarországi származását valószínűsíti, és magyar nyelvtudását igazolja. Az állampolgárságot Áder János köztársasági elnök adja meg, de gyakorlatilag a kormányhivatalokban dől el, ki kaphat egyszerűsített honosítást.

A Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője, Gyulai Gábor – aki több mint egy évtizede foglalkozik állampolgársági ügyekkel – azt mondta: arról semmit sem tudni, hogy a kormányhivatalokban jelentkező kérelmezők mi alapján tudják igazolni magyar származásukat. A szakember rámutatott: maga a törvény is csak azt írja elő, hogy „valószínűsítsék” a származásukat. Ezt elvileg a felmenők egykori keresztlevelével, születési házassági kivonattal, iskolai bizonyítvánnyal vagy épp a magyaros hangzású névvel is megtörténhet. Az, hogy ki számít „felmenőnek”, az állampolgársággal kapcsolatos magyar jog nem határozza meg.

Így nemrégiben a Törökországban kiszabadult Andrew Brunson tiszteletesnek is elég volt arra hivatkoznia, hogy feleségének dédapja magyar volt, méghozzá a magyarországi baptista egyház első elöljárója 1906 és 1908 között. (Az amerikai tiszteletes nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 2016 őszén, a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni törökországi puccskísérletet követően letartóztatták. Az MTI szerint Brunson többször járt már Magyarországon, és gyermekei is magukénak vallják a magyar örökséget.)

Annak nincs semmi nyoma, hogy a kormányhivatalokban mérlegelik-e a náluk benyújtott vagy előadott, magyar származásra utaló bizonyítékokat. Áder János hivatala pedig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az eltelt években hány esetben vontak vissza egyszerűsített honosítás nyomán adott állampolgárságot. Ez elvileg akkor is megtörténhet, ha valaki elhallgatott valamit vagy hamisan nyilatkozott az eljárás során.

Hasonlóan zavaros, hogy miként ellenőrzik a kérelmezők nyelvtudását. Elvileg a honosítási eljárást magyarul kell intézni. A kérelmezőnek magyar nyelven kell írnia a kérelmét és neki kell felelnie az eljáró hivatalnok kérdéseire. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a venezuelai menekültek kapcsán is voltak olyanok, akik nem beszéltek magyarul. Bár esetükben még azt sem tudni, hogy pontosan milyen eljárás kapcsán kerültek végül Magyarországra.

Így az sem zárható ki, hogy a venezuelai menekültek magyar felmenőinek formálisan nem kellett lemondaniuk az állampolgárságukról, így a magyar állam szemszögéből az ő utódaik is magyarnak tekinthetőek. Igaz, ebben az esetben is bizonyítani kellene a magyar nyelvtudásukat. Az külön bonyolítja a képet, hogy Venezuela 1999 előtt nem fogadta el a kettős állampolgárságot, tehát az ott születettek – akik a helyi jog alapján automatikusan venezuelai állampolgárok lettek – semmilyen más állampolgársággal nem rendelkezhettek.

A honosítási ügyeket azért sem lehet nyomon követni, mert Gyulai Gábor szerint ezeknek az ügyeknek nincsenek például az ügyfél vagy ügyvédje számára megismerhető aktái. A honosítási döntésekről nem születik szabályos határozat, amiből kiderülne, milyen indokok alapján hozták meg a döntést. Mindössze egy „honosítási okirat” készül, amiben egyetlen mondat szerepel: az, hogy a hatóság elfogadta-e a kérelmező indokait és megkapta-e a magyar állampolgárságot. Ráadásul ezzel a döntéssel szemben semmiféle jogorvoslat nem létezik, ami Gyulai szerint így az önkényes hatósági gyakorlat és a korrupció melegágya lehet.

Tény, hogy kívülről átláthatatlan rendszer körül kezdettől előfordultak visszaélések. A Népszabadság már 2015-ben arról tudósított, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat 48 ember ellen tett feljelentést, mert a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalának három ügyintézője olyan külföldieknek állított ki magyar úti- és más személyes okmányokat, akik ilyenekre nem voltak jogosultak. Később, 2018-ban az Index oknyomozó cikksorozata nyomán a belügy közölte: már 256 ügyben, 1032 érintettel szemben van folyamatban büntetőeljárás állampolgárság megszerzésével összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás, hivatali vesztegetés, hivatali visszaélés és hivatali vesztegetés elfogadása gyanújával.  

Ahány ország, annyi szabály

A felmenők szinte korlátlan értelmezése nem példa nélküli, de vannak olyan országok, amelyek a vérségi átörökítésnél húznak egy határt és van, ahol két generációig lehet külföldön élőnél figyelembe venni a származását, ilyen például a Semjén Zsolt kormányfő-helyettes által is említett izraeli gyakorlat.

nepszava.hu