A kerületi kapitányság hivatalvezetője által aláírt dokumentumban elismerték, hogy a 30 percnél hosszabb rendőri intézkedésről egy 3 perc 20 másodperces felvételt készítettek úgy, hogy a szolgálatirányító parancsnok mobiltelefonjára vette fel a biztonsági rendszer képernyőin látható felvételek egy kis hányadát.

Elismerték, hogy jegyzőkönyv nem készült, és nem kérték a biztonsági rendszer eredeti felvételeinek másolatát sem.

A rendőrség beismerte azt is, hogy a mobiltelefonra rögzített file módosítva lett, mert az

indifferens (nem a rendőri intézkedéshez tartozó) környezeti hangokat tartalmazott.

A válaszokban ragaszkodnak ahhoz az állításhoz, hogy a bevallottan 2017. szeptember 10-én készített felvétel eredeti, de nem adtak magyarázatot arra, hogy ennek az “eredeti felvételnek” miért 2017. szeptember 14. a keletkezési dátuma. Ahogy arra sem, hogy a hang nélküli és még rövidebb változatnak, miért 15. (A csarnoknak a trv-ek szerint 72 óráig, azaz 13-ig kellett megőriznie a felvételeket.)

Végül a legsúlyosabb tény, hogy a kerületi kapitányság hivatalvezetője szerint jogszerű az a gyakorlat, amelyet az eset során alkalmaztak, vagyis sok más esetben is előfordulhatott, hogy a rendőrök jegyzőkönyv nélkül mobiltelefonra rögzítettek személyes adatokat tartalmazó biztonsági kamerafelvételeket. (Az ügyészségi iratismertetés szerint Bűnügyi technikai csoport (“helyszínelők) és kárszakértő nem járt a helyszínen.)

Az ügyben tart a nyomozás, de nem a konkrét esetben, hanem a személyes adatok kezelésével kapcsolatos, most feltárt rendőrségi gyakorlat kivizsgálása érdekében az Európai Baloldal az Adatvédelmi Hatósághoz fordul.

Európai Baloldal
Sajtóiroda