Időnként éles vita alakult ki a németországi Zöldek és a konzervatív CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje között a németországi szeptemberi parlamenti választások előtt tartott első nyilvános televíziós vitán – derül ki a Financial Times tudósításából. Annalena Baerbock, az előbbi és Armin Laschet, az utóbbi jelöltje (képünkön középen, illetve balra) helyenként odamondogatott egymásnak, miközben Olaf Scholz (képünkön jobbra) pénzügyminiszter, a szociáldemokrata SPD jelöltje sem tűnt el a háttérben. Ezzel együtt a Bild bulvárlap unalmasnak találta a német „csúcstalálkozót”. A jelöltek összesen három ilyen vitát tartanak.

Az őszi választások Angela Merkel 16 éven át tartó regnálásának végét jelentik, és a választási kampány legnagyobb tétje, hogy meg tudják-e törni a Zöldek a CDU/CSU dominanciáját a német politikában, akiknek először van esélyük arra, hogy megnyerjék a szavazást, és az államfő Baerbockot kérje fel a kormányalakításra. A Zöldek szárnyaltak a közvélemény-kutatásokban, miután bejelentették, hogy társelnökeik közül a hölgyet indítják a kancellári posztért. Jelenleg fej fej mellett állnak a konzervatívokkal a népszerűségi versenyben, miközben Scholz egyes felmérések szerint Laschetnél és Baerbocknál is népszerűbb.

A vita barátságosan kezdődött, az első körben főként olyan kérdésekről volt szó, amelyben mindhárman egyetértenek. A kancellárjelöltek úgy látják, hogy Európa legfontosabb külső partnere az Egyesült Államok, és mindhármuknak elegük van az Európai Unió bürokráciájának lomhaságából és áttekinthetetlenségéből. A nagy barátságot Baebock törte meg, mintegy jelezve a Zöldek trónkövetelő szerepét a német politikában.

Beszólt a NATO-nak

A Zöldek kancellárjelöltje bírálta Németország feltétlen elkötelezettségét a NATO iránt a védelmi kiadások terén. A katonai szövetség azt várja tagállamaitól, hogy GDP-jük legalább két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, ami Baerbock szerint „abszurd”. Ahogy az USA új vezetése átértékeli a kormány prioritásait, és a hadi kiadások helyett az infrastruktúra fejlesztését és a klímaváltozás megelőzését helyezi előtérbe, Németországnak is meg kell találnia azokat a területeket, amelyek egyszerre szolgálnak polgári és biztonsági célokat. Ilyen lehet például a kiberbiztonság erősítése.

A környezetvédő párt kancellárjelöltje emellett ellenzi az USA és Németország megállapodását a nukleáris elrettentés terén, ami azzal jár, hogy német földön amerikai atomfegyverek vannak. Laschet és Scholz kiállt a német védelmi büdzsé fokozatos emelése mellett, amíg elérik a kétszázalékos arányt. Laschet azzal támadta Baerbockot, hogy ha valaki Németország kancellárja, akkor nem mondhatja azt, hogy nem tartja be, amit nemzetközi szerződésekben országa vállalt.

A Zöldek indulója azzal vágott vissza, hogy a CDU/CSU még nem hozta nyilvánosságra választási programját, így nem tudhatjuk, hogy a konzervatív pártszövetség tartani akarja-e magát például a korábban megkötött fegyverkorlátozási megállapodásokhoz. Scholz kimaradt a vitából, a nyugodt erő jól felépített imázsát sugározta, igyekezett hangsúlyozni a vezetése alatt működő pénzügyminisztérium elismert teljesítményét a pandémia alatt.

Északi áramlat

Laschet és Scholz azonos állásponton van a legvitatottabb kérdésben, az orosz gázt közvetlenül Németországba juttató északi áramlat 2. gázvezeték ügyében. A szociáldemokrata politikus szerint tévednek azok az amerikai vezetők, akik azt hiszik, hogy ez a projekt, ha befejezik kiszolgáltatottabbá teszi Németországot az orosz energiahordozónak. Baerbock azonban héja pozíciót foglal el ebben a kérdésben. Elfogadva Ukrajna álláspontját, miszerint az Európába szállított orosz gáz tranzitja létfontosságú a kelet-európai országnak, úgy véli, hogy a tranzitútvonal (amelyet az északi áramlat megkerül) Ukrajna biztosítása az ellen, hogy Moszkva a jelenleginél is durvábban lépjen fel vele szemben.

napi.hu