"Az odafigyelés a másik szeretetén alapul, hogy észrevesszük az ő rezdüléseit. Sokszor azt veszem észre, hogy a hölgyek is, urak is belekerülnek egy monoton körforgásba, ahol már csak mennek a hétköznapok. Egy nőnek például érdemes hétvégére is szépen megcsinálni a haját, és zuhannyal indítani a napot, hogy friss illata legyen, nem meghagyni ezeket hétfőre a munkahelyre.

Ahhoz, hogy a monoton körforgásból ki tudjunk törni, élményekre van szükség!

A hétköznapokon folyton ugyanazt csináljuk, és közben az ember a legjobbat akarja a gyerekeinek, mindenkinek, csinálja-csinálja, és elvész az a vágya, hogy bármi is történjen vele. Ha viszont vannak élményeink, amik egészen apró dolgok lehetnek: egy kavicsdobálás a Dunába, egy őszi séta az erdőben, amit nem mindennap teszünk meg, vagy elmenni meginni egy forró teát együtt, akkor ezek feldobják a hétköznapokat. Ezek az élmények azok, amik alatt elkezdünk beszélgetni.

Gyermekkoromból nekem azok az élmények maradtak meg, amikor a szüleim kirándulni vittek, együtt voltunk, sátoroztunk... Én is azt szeretném, hogy minél több közös élményt tudjak adni a gyerekeknek. Amikor a férjemmel ketten megyünk el valahova, az is egy teljes feltöltődés mindkettőnknek. Ilyenkor lehet kibeszélni témákat, amikor a hangulat is olyan körülöttünk, hogy meg tudunk nyílni. Pár perc alatt nem lehet megbeszélni dolgokat amik fontosak, arra idő kell, hogy az ember el tudja mondani hogyan érez, hogyan élte meg..."