Bevándorlás: valós probléma, vagy kormányzati gumicsont?

Olvasási idő
14perc
Eddig olvastam
a- a+

Bevándorlás: valós probléma, vagy kormányzati gumicsont?

2015. augusztus 25. - 09:02
0 komment

Magyarországon visszás a helyzet: egyrészt európai viszonylatban nagyon kevés a menekültstátuszt kapott menedékkérő és a letelepült bevándorló, míg az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az illegális bevándorlók száma.

Mindeközben nagyon magas a külföldi bevándorlókkal szembeni elutasítás - írja a Ténytár. Most pedig, a párizsi támadások kapcsán a kormányzópárt igyekszik meglovagolni a társadalom alapból idegenellenes érzületét

A miniszterelnök nyilatkozatai szerint inkább megtartaná Magyarországot a magyaroknak, nem látna szívesen nagy létszámú, a magyartól eltérő kultúrájú kisebbséget. Ez az idegengyűlölő, ellenségkereső retorika jól működhet abban az országban, amelyben a felmérések szerint EU-szinten a leginkább elutasított a bevándorlás annak ellenére, hogy EU-s viszonylatban egyáltalán nem vagyunk népszerű célpont a bevándorlók számára. 

A bevándorlókérdés rendkívül összetett ügyében valóban szükség van társadalmi párbeszédre, naprakész és hosszútávú bevándorláspolitikára, de azt semmiképp nem a jelenlegi nyíltan xenofób, idegengyűlölő kommunikációval lehet megtenni. A sokat emlegetett, vélt vagy valós negatív hatások mellett ugyanis temérdek pörgetheti a gazdaságot, így növelheti a jólétet, és betöltésre kerülhetnek a hiányszakmák. Mindemellett a hozzánk bevándorlók egyáltalán nincsenek sokan, így nem igaz, hogy "a magyarok elől veszik el a munkát". Akik pedig itt vannak, képzettebbek és aktívabbak a munkaerőpiacon, mint a magyar társadalom nagy része, ezért nem nekünk kell "eltartani" őket.

 Kétségtelen tény azonban, hogy az illegális bevándorlás viszont valóban egyre nagyobb probléma hazánkban, mivel az EU külső határát képezzük földrajzilag. De ezt a jelenséget egyrészt az ügyben ismét démonizált, ellenségként beállított EU forrásaiból kezelhetjük, másrészt a kérdést nem populista frázisokkal, hanem működő menekültügyi stratégiával, a határvédelemre szánt források biztosításával és az EU-s forrásokért való hatékonyabb lobbizással lehet kezelni.

Kezdjük az alapokkal, ki a menedékkérő, és miben különbözik a menekülttől és a bevándorlótól?

Fontos az elején tisztázni a fogalmakat. A menedékkérők nem minősültnek kapásból menekültnek, erről a menekültügyi hatóságok döntenek, amelyek visszaküldhetik a menedékkérőt a származási országába, amennyiben nincs kitéve üldöztetésnek. Ezért a Magyarországot érintő menedékkérelmek számának növekedése önmagában semmit nem mond, semmit nem bizonyít, főleg nem azt, hogy több menekültstátuszt kapott személy lenne hazánkban.

Menedékkérő

"A menedékkérő olyan személy, aki menekültnek vallja magát, és nemzetközi védelmet kér arra hivatkozva, hogy származási országában veszélynek vagy üldöztetésnek van kitéve. Minden menekült még menedékkérőként nyújtja be kérelmét, de nem minden menedékkérő kapja meg a menekültstátuszt. Abban az időszakban, amíg kérelme elbírálására vár, a kérelmezőt menedékkérőnek nevezzük" - írja az UNHCR honlapja. 

Menekült státuszt kapott

"A menekültek hazánkban a magyar állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak, az állam szükség esetén útlevelet is kibocsát számukra. A menekültek a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élveznek, kivéve a parlamenti választási jogot. Három év folyamatos magyarországi tartózkodás után kérelmezhetnek állampolgárságot, amennyiben a számos meghatározott követelménynek megfelelnek.

Oltalmazott státuszt kapott

"A magyar jog szerint oltalmazott státuszra az jogosult, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett „súlyos sérelemnek” lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, melynek hátterében fegyveres konfliktus áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete nagyon hasonlít a menekültekéhez, és ezáltal a magyar állampolgárokéhoz."

Befogadott státuszt kapott

"A magyar jog befogadottnak nevezi azt a nemzetközi védelemre szoruló külföldit, akit nem lehet hazájába visszaküldeni, mert ott üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy halálbüntetés áldozata lenne, de mégsem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra. A befogadott státuszt egy évre adják (utána hosszabbítható) és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel. A befogadottak részére a magyar állam nem ad magyar úti okmányt (akkor sem, ha semmilyen úti okmánnyal nem rendelkeznek)."

Illegális bevándorló:

A magyar jog Magyarországon jogszerűtlenül tartózkodó külföldit ért alatta. Amennyiben a hatóságok által a jogszerűtlen állapot felderítésre kerül, ezzel párhuzamosan menedékkérelmet nem nyújt be, vagy azt elutasítják, a magyar hatóságok kiutasítják az országból. A kiutasítás után az illegális bevándorlót a célország határáig kísérik, majd átadják az ottani hatóságoknak. Nem férnek hozá a szociális ellátórendszerhez, és legálisan munkát sem tudnak vállalni.

Migráns, bevándorló: 

"Jogilag nincs jelentése, a jog őket letelepedett neknevezi. Hétköznapi értelemben a bevándorló szót olyan migránsokra használjuk, akik már hosszabb ideje tartózkodnak Magyarországon. Magyarországon az EU többi tagállamához hasonlóan csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek megélhetése biztosított, azaz munkája és jövedelme van, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett. Ez nem csak a tartózkodási jogosultság megszerzéséhez kell, hanem a megtartásához is: még a engedély is visszavonható, ha megszerzésétől számított öt éven belül jelentősen romlanak az itt élő külföldi anyagi körülményei."

Megélhetési bevándorló:

A kormányzat és az MTI által használt kommunikációs formula a Magyarországon élő külföldiek, leginkább a menekültek megbélyegzésére. Jogilag nincs jelentése, a jog őket menedékkérőnek nevezi. A menedékkérők azon részét szokás mostanság a kormányzati kommunikációban megélhetési bevándorlóként megnevezni, akik menedékkérelemért folyamodnak, azonban hazájukban nem volt részük üldöztetésben, csupán a kilátástalanság és munkanélküliség miatt, a jobb élet reményében. Ezek a személyek Magyarországon belépve az EU területére a szabályozások miatt itt is kérnek menedékkérelmet, amit azonban több, mint 90 százalékban elutasít a magyar állam. Ezután menekülttáborokba kerülnek, melyeket szinte teljesen EU-s forrásokból tartunk fenn. A kérelem esetleges negatív eredménye után a menedékkérőt visszaszállítják a kiindulási országába. 

Más kérdés az illegális bevándorlás valós problémája, hiszen 2013-ban körülbelül húszezer, 2014-ben pedig már több mint 35-40 ezer menedékkérőről szólnak a statisztikák. A valós számok azonban még ennél jóval magasabbak lehetnek. Való igaz tehát, hogy 2013 óta jócskán nőtt az illegális bevándorlók száma, ám országunk csupán tranzitország, vagyis az illegális bevándorlók kirívó többsége továbbvándorol Nyugat-Európa felé –amelyek nem mellesleg el vannak árasztva magyar "gazdasági bevándorlókkal" is.

Ez azonban csak a menedékkérők számát mutatja, nem pedig azt, hogy hányan kaptak végül valójában menedékjogot. 2010 óta, vagyis az elmúlt 5 évben összesen 605 kérelmező kapott menedékjogot a magyar államtól. Az így írnánk mi remek összefoglalója szerint 2014 végén összesen 1743 menekültként elismert személy élt az országban

Ehhez képest csupán az Orbánék által bevezetett letelepedési államkötvény megvételével (amellyel a kormány gyakorlatilag pénzért árulja a magyar állampolgárságot) 4 év alatt 2213 külföldi állampolgár élt. Ezeket többek közt a brókerbotrányokból ismert Tarsoly Csaba (Quaestor) által létrehozott kereskedőházak szórták szét az ázsiai piacokon, 50 százalékos jutalékot kapva minden egyes megkötött üzletért

Magyarországon jóval többen vannak a a tartózkodási engedéllyel rendelkezők 

Miért ennyi az illegális bevándorló, és mi a megoldás?

Itt jegyezzük meg, hogy az illegális bevándorlás kérdése Magyarországon nem csupán nemzetállami, hanem közösségi kérdéskör is, (bár az EU-nak egyelőre nincs bevándorlási politikája, így az nem is bukhatott meg, ahogy a nemzeti konzultáció hirdeti, ez pusztán nemzetállami hatáskör). Országunk ugyanis külső határvonala a schengeni övezetnek, amelyen belül az EU-s állampolgárok szabadon mozoghatnak, így határellenőrzés sincs. Magyarország 2400 kilométeres határszakaszának csaknem fele viszont külső határ, így óriási feladatunk nemcsak országunk, hanem az egész EU védelme az illegális bevándorlóktól is. Amíg Görögország az utóbbi években fokozta az ellenőrzést a török határon, Bulgária pedig egyszerűen szögesdrótot húzott külső határához, addig a "schengenbe" történő belépés a magyar határon viszonylag egyszerű maradt.

Ez, mondanunk sem kell, óriási terheket ró a magyar hatóságokra, miközben a határvédelmi szervek forrásellátottsága kritikán aluli. Így nem csoda, hogy az illegális bevándorlók tömegei nem akadnak fenn a határellenőrzéseken. Ebben az EU-források hatékonyabb felhasználása, és az EU határain lévő tagállamok, köztük Magyarország eredményesebb lobbitevékenységére lenne szükség az EU döntéshozó szerveinél és tagállamainál. Hiszen egész Európa számára óriási gondot okoz az illegális migráció, miközben Magyarország 2013-ban mindössze hatmilliárd forintot kapott erre a célra az EU-tól.

Na persze, bőven lenne honnan lenyesni, ha Orbán komolyan gondolná az illegális migráció problémájának megoldását, nem pedig csupán heccelné ezzel a magyarokat: csak a Kossuth tér felújítására 30 milliárdot szánt a kabinet, stadionokra eközben 2017-ig 300 milliárd megy el.

 Az illegális bevándorlást hosszú távon kezelő megoldási javaslat persze nem a magyar kormánytól, hanem az Európai Bizottságtól jön: egy új, országonkénti kvótarendszer felállításával igyekszik megoldani az elsősorban az EU külső határait képező országok (pl.: Magyarország), másodsorban a migrációs célországok(pl.:Svédország) problémáját. A kvótarendszer bevezetése esetén az EU országai a GDP, a népességszám, az eddig befogadott menekültek és a munkanélküliek aránya alapján dőlne el, hogy egy-egy tagállamnak mennyi menekültet kell befogadnia.

Magyarországnak a dokumentum szerint a menedékkérelmek 1,79 százalékát kellene befogadnia, majd elbírálnia, ami a tavalyi számok alapján 11 ezer menedékkérőt jelent. Ez jóval kevesebb, mint a jelenlegi szabályozás által ránk rótt teher, tavaly ugyanis 42 ezer menedékkérelmet bíráltunk el. Ez persze nem jelenti azt, hogy 11 ezer menedékkérőt be is kellene fogadnunk, csak ennyivel kevesebb kérelmet kellene elbírálnunk, a többi menedékkérőt ugyanis más EU-s országok bírálnák el helyettünk.

A dokumentum a válságzónákban rekedt emberek befogadására is kínál közös, európai szintű megoldási javaslatot. Eszerint a háborús övezetekből az EU is befogadna védelemre szoruló személyeket, akikből 307, a teljes vállalás (20 ezer) 1,57 százaléka érkezne Magyarországra. Ez nagyságrendileg annyi, ahányan a magyar hatóságoktól évente menekültstátuszt kapnak. Országunk tehát egyértelműen jól járna a javaslattal, már ha kormányunk hagyná: Lázár János ugyanis azt mondta, hogy „szó sem lehet arról, hogy Magyarország kvóta alapján fogadjon be bevándorlókat”, Orbán Viktor pedig "őrült ötlet"-ként írta le az országunk számára egyértelműen előnyös javaslatot.


Forrás: tenytar.hu / KSH

Miért nem megoldás a kerítés?

Ha tényleg meg is épül a 175 kilométer hosszú vasfüggöny, az nem fogja megállítani a Magyarországon keresztül menő migrációs hullámot. Nemzetközi példák is bizonyítják, hogy semmi értelme ilyet építeni. Ráadásul a menekültek sem hülyék: amint megtudják, hogy Magyarország (ami még mindig nem cél, csak tranzitország!) falat emel a szerb-magyar határszakaszon, kerülnek egy picit, és Horvátországon vagy Románián keresztül, fognak Európába jönni.

Sok száz, vagy inkább több ezer kilométer kalandos megtétele után néhány plusz kilométert gyaloglás aligha fogja visszatántorítani az országba érkezőket. Mikortól pedig egy illegális határátlépőt nyakon csípnek a hatóságok és az menedékjogot kér, onnantól fal ide, vagy oda, kötelesek vagyunk a menedékkérelmet a szokott módon elbírálni. A menedékkérők nagy része pedig pont az eljárás közben eltelt idő alatt áll tovább nyugatra.

Ha pedig igazán az lenne a menekültek célja, hogy Magyarországon maradjanak, (jelenleg mindig az az ország bírálja el a menedékkérelmet, amelynek területén a menekült belépett az EU-ba) akkor egyszerűen csak fognák magukat és Ukrajna felől kezdenének jönni Románia és Horvátország helyett. De a céljuk nem ez, hanem hogy nyugatabbra vándoroljanak, ahol meg tudnak élni. Magyarországgal amúgy sem járnának jól, hiszen évente csak pár száz menekültkérelmet bírálnak el pozitívan a hatóságok. Kiket fog akkor ez a fal visszafordítani? Ahogy a cink.hu is írja, kizárólag az erejük végső tartalékait is felemésztő, minimális pénzzel vagy anélkül útnak induló szerencsétleneket, akik igen jó eséllyel azok a valódi háborús menekültek, akiket elvileg még mi is befogadnánk.

Ráadásul a kerítés nem csak értelmetlen, drága is. A 174,7 kilométer hosszú a szerb–magyar határszakasz, amelyből 15,9 kilométer folyami rész. Egy műszaki zár felépítése elektromos jelzőrendszerrel, infra kapukkal, jelző rakétákkal óriási mennyiségű pénzt emésztene fel, és a kiépítése se menne egyik napról a másikra. Ezt azért kell kiemelni, mivel Szijjártó azt mondta az Európai Unióval kapcsolatban, hogy "a közös válaszhoz vezető út egyelőre meglehetősen időigényesnek és hosszúnak tűnik." Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ráadásul nemcsak a fal felhúzása, hanem az üzemben tartása is szép éves költséget tehet majd ki (gondoljunk csak a médiából a falról értesülő, ab ovo drótvágóval érkező migránsokra)

Még mindig alig fogadunk be menekülteket

Bár a kormánypropaganda folyamatosan bevándorlókról beszél, nálunk célszerűbb lenne "átvándorlóknak” nevezni azokat, akik megjelennek a magyar-szerb határon. A délről hozzánk érkezők 80-90 százaléka ugyanis nem Magyarországra akar jönni. Az érkezők fele általában 24 órán belül el is hagyja az országot. A kormány ráadásul összemossa a kényszerből, valamilyen fenyegetettség elől menekülőket a gazdasági okokból migráló emberekkel.

Az elmúlt három hónapban Afganisztánból (6563 fő), Szíriából (4162 fő) és Irakból (1500 fő) jöttek hozzánk a legtöbben, a koszovóiak (968 fő) száma jelentősen csökkent a korábbiakhoz képest. Tehát a menekültek többsége olyan országokból jön, ahol jelenleg is háború van, és olyan üldöztetésnek és fenyegetettségnek voltak kitéve, amely alapján valóban jogosultak lehetnek védelemre. A bevándorlási hivatal az elmúlt években sem nagyon osztogatta túl bőkezűen a menekült státuszt a statisztikájuk alapján. Fontos tisztázni, hogy a menedékkérők számának drasztikus növekedésétől nem nőtt ugyanilyen arányban a befogadottak aránya is. A menedékkérők nem minősülnek kapásból menekültnek, erről a menekültügyi hatóságok döntenek, amelyek visszaküldhetik a menedékkérőt a származási országába, amennyiben nincs kitéve üldöztetésnek.


Forrás: tenytar.hu / KSH

A (legális) bevándorlás jó a gazdaságnak?

A fenti probléma, az illegális bevándorlókkal és a bevándorlás egészének kérdése azonban egyáltalán nem tehetők fel egy lapra. A legálisan Magyarországon élő külföldiek száma hozzávetőlegesen kétszázezer fő ( a KSH adatai alapján), ennek nagy része (83 százalék) Európa valamely egyéb országából költözött Magyarországra, tehát nem Ázsiából, a Közel-Keletről, vagy Afrikából. Így kulturális, beilleszkedési problémákról kevéssé beszélhetünk. Az is egyértelműen kiolvasható a számokból, hogy leginkább azokból a országokból érkeznek a külföldi állampolgárok, ahol jelentős kisebbségű külhoni magyar él, így elsősorban Romániából. Orbán és környezete a témában tehát vagy a szaktudásnak van híján, vagy tudatosan félrevezet, amikor eltérő kultúrájú bevándorlóhadakkal riogat. 

Attól semmiképp nem kell tartanunk, hogy őket az állam tartja el adóforintokból,hiszen csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek megélhetése biztosított, azaz munkája és jövedelme van, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett. Ez pedig nemcsak a tartózkodási jogosultság megszerzéséhez kell, hanem a megtartásához is: még a letelepedési engedély is visszavonható, ha megszerzésétől számított öt éven belül jelentősen romlanak az itt élő külföldi anyagi körülményei.

Magyarországon az emberek többségének véleménye szerint a bevándorlás nem tesz jót a gazdaságnak. Az ESS 2012-es (European Social Survey) adatfelvételében azt kérdezték, hogy a válaszadók szerint a bevándorlás jó, vagy rossz hatással van az adott ország gazdaságára. Hazánk az uniós országok közül csak Szlovákiát, Csehországot és Ciprust előzi meg. Valójában az itthon élő külföldi népességen belül jóval több a fiatal, munkaképes, diplomával és munkával rendelkező személy, mint a magyarok között, akik így a GDP-t is pörgetik.

Hasonlóan rossz véleményeket tükröz a Tárki egy kutatása is: jóval többen gondolják azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkát a Magyarországon születettek elől. De nemcsak a bevándorlók, hanem a hazai kisebbségek számát is jelentősen felülbecsüljük a Tárki egy másik kutatása szerint.

De nem csak a bevándorlókkal, a honfitársainkkal és a hazai kisebbségekkel szembeni bizalom is alacsony. A Tárki kutatása alapján egy átlagos magyar felnőtt szerint Magyarország lakosságának nagyjából hetede-ötöde roma, illetve 10-12 százalékra becsülik a zsidók és a határon túli magyarok arányát. A kínai bevándorlók arányát 6 százalékra, az arabok, illetve az afrikaiak arányát pedig 2-2 százalékra. Vagyis egy átlagos magyar szerint a többségi társadalom tagjai alig vannak többségben Magyarországon.

Ezek együttesen pedig kifejezetten kedveznek a populista politikáknak. A legjobb példa a kettős állampolgárságról szóló szavazás és a "23 millió román betelepülővel" való kampányolás, illetve a Fidesz bevándorlásellenes retorikája és összeesküvés-gyártó, konfliktuskereső hozzáállása. 

A bevándorlás tehát összességében pörgetheti a gazdaságot. A bevándorlók nincsenek sokan, akik pedig itt vannak inkább képzettebbek és aktívabbak a munkaerőpiacon, mint a magyar társadalom nagy része, ezért nem nekünk kell "eltartani" őket. Az illegális bevándorlás viszont valóban egyre nagyobb probléma hazánkban, mivel az EU külső határát képezzük földrajzilag. Ezt a jelenséget azonban nem populista frázisokkal, hanem működő menekültügyi stratégia megalkotásával, a határvédelemre szánt források biztosításával és az EU-s forrásokért való hatékonyabb lobbizással lehet kezelni.

 

tenytar.hu (Címlap: Forrás: 444.hu)