Kedden folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügye, a Schadl–Völner-per. Ezúttal az elsőrendű vádlott sofőrje és a bűnösségét tagadó bírósági végrehajtó áll dr. Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró tanácsa elé. A vádirat szerint a negyedrendű vádlott hozta-vitte a korrupt pénzeket Schadl és a végrehajtók között, míg a hatodrendű vádlott csak annyit vallott be, hogy szerződés alapján háromszor kölcsön visszafizetésében vett részt.

Kedd délelőtt, a korrupciós ügy bírósági tárgyalásának ötödik napján a negyed- és a hatodrendű vádlott áll a Fővárosi Törvényszék elé.

M. Viktor, a negyedrendű vádlott

A negyedrendű vádlott, M. Viktor a vád szerint hozta-vitte a korrupt pénzeket az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar időközben lemondott elnöke és a végrehajtók közt. A férfi, aki Schadl sofőrje és intézője volt, a február 23-i előkészítő ülésen nem ismerte be bűnösségét. 

AZ ÜGYÉSZSÉG 2 ÉV 6 HÓNAP LETÖLTENDŐ BÖRTÖNT KÉRT M. VIKTORRA.

Amikor 2021 novemberében Schadlt elfogták a reptéren, feleségén kívül a kocsiban ült M. Viktor is, akinek a zsebében 16 ezer eurót találtak. Erről a pénzről a nyomozás során később azt vallotta, Schadltól kapta, hogy tegye be a páncélszekrénybe.

Schadl bizalmasa a vádirat szerint messze áron alul vásárolt egy érdi ingatlant, és a kölcsönt a végrehajtói kar elnökétől kapta. Egy korábbi vallomása szerint a házat „nem kizárhatóan” Schadl ajánlotta a figyelmébe, aki végrehajtóként egy korábbi ügy miatt már találkozott az ingatlannal. A sofőrnek az volt a feladata, hogy megvásárolja a követeléskezelőtől az ingatlanra felvett banki tartozásokat, majd be kellett fizetnie egy összeget azért, hogy részt vehessen az árverésen. Ezért a két tételért az rtl.hu birtokába került vallomás szerint összesen 24,5 millió forintot fizetett, a pénzt pedig Schadl adta neki kölcsön.

Cs. Éva, a hatodrendű vádlott

A hatodrendű vádlott, Cs. É. végrehajtó társaitól eltérően nem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Korábbi vallomása szerint hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, és nem gondolta át, mibe fog ez kerülni.

Ő UGYAN ELISMERTE, HOGY HÁROMSZOR PÉNZT ADOTT ÁT SCHADLNAK, AZONBAN „POLGÁRI JOGVISZONYBAN” VISSZAFIZETTE AZ ÖSSZEGET.

A februári előkészítő tárgyaláson úgy fogalmazott, hogy ez nem volt korrupció. Azt pedig tagadta, hogy negyedszer is pénzt adott volna a végrehajtói kar elnökének. Ügyvédje szerint ez a gyanúsításban még nem is szerepelt, csak a vádiratban.

Cs. Éva védője februárban indítványozta Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter tanúkénti meghallgatását, aki védence végrehajtói kinevezésekor a minisztériumot vezette, továbbá kezdeményezte Vízkelety Mariann volt államtitkár beidézését is.

Az ügyészség Cs. Évára kétévi, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönt, ötmillió forint pénzbüntetést, valamint ötéves eltiltást kért a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól. 

Tíz beismerés, tizenkét tagadás

A nagy érdeklődéssel kísért per február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én ítéletet hozott, miután elfogadta a beismerő nyilatkozatokat. Dr. Tóth Erzsébet büntetőtanácsa a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.

A vádirat szerint Schadl György elsőrendű vádlott, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnöke 2018 májusa előtt a másodrendű vádlottal, Völner Pál igazságügyi államtitkárral korrupciós kapcsolatot alakított ki, amelynek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott át a politikusnak, aki ezért pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Schadl hét társával abban állapodott meg, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük. 

Tizenkét vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előszítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.

Négy tárgyalási nap, öt vádlott

Eddig négy tárgyalási napot tartottak a perben. Május 16-án állt a bíróság elé az ügy elsőrendű vádlottja, Schadl György, aki a február 23-i előkészítő üléshez hasonlóan tagadta a bűnösségét. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar időközben lemondott elnöke közölte, hogy nem követett el bűncselekményt, és nem talált olyan részt a vádiratban, amelyet el tud fogadni.

TAGADTA, HOGY PÉNZT ADOTT VOLNA VÖLNER PÁLNAK. MÁJUSI VALLOMÁSÁBAN PEDIG ÚGY FOGALMAZOTT, HOGY SOHA NEM FIZETETT JOGELLENESEN A KORÁBBI IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁRNAK.

A végrehajtókkal összefüggésben pedig elmondta, hogy velük anyagi kapcsolatban állt, mert a pályázatok elnyerésekor nem volt megtakarításuk, hogy elindítsák irodáikat.

A második tárgyalási napon, május 18-án az elsőrendű vádlott feleségét és édesapját hallgatták meg. A különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolt két családtag szintén tagadta a bűnösségét, és elmondták, hogy otthon elromlott a trezor, és ezért az OTP egyik fiókjában Schadl apjának nevére béreltek széfet, amiben nagy értékű órákat és ékszereket helyeztek el.

A harmadik tárgyalási napon, május 23-án a másodrendű vádlott, Völner Pál ugyancsak tagadta az ellene felhozott vádakat. Mint elmondta, életvitelével, felfogásával ellentétesek a vádiratban megfogalmazott állítások. Szerinte a nyomozati anyagok több valótlan információt közöltek vele kapcsolatosan. Azt is leszögezte, hogy Schadl Györgyöt kivéve egyik vádlottat sem ismerte. A vádlott ügyvédje, Papp Gábor azt kérdezte a védencétől: volt-e olyan megbeszélés, amelyen hárman, Varga Judit miniszter, Schadl György és ő vett részt. Az egykori államtitkár azt válaszolta: volt.

A negyedik tárgyalási napon, május 25-én a harmadrendű vádlott, R. Róbert áll a bíróság elé, akit Schadl egyszerűen csak „gazdájának” nevezett. A férfi nem ismerte be bűnösségét. Állítása szerint semmi olyan bűncselekményt nem követett el, mint amivel az ügyészség vádolja. Vallomásában arra is kitért, hogy nem ismerte Völner Pált, Schadl Györggyel viszont már tizennyolc éves az ismeretsége. 

AZ ELSŐRENDŰ VÁDLOTT MEGJEGYEZTE, HOGY KORÁBBAN TÖBBSZÖR TÁMOGATTA ŐT R. RÓBERT, ÉS KÉSŐBB Ő IS SEGÍTETTE BARÁTJÁT. „A PONTOS ELSZÁMOLÁS A HOSSZÚ BARÁTSÁG TITKA” – TETTE HOZZÁ.

Ami a további menetrendet illeti, június 1-jén az ötödrendű vádlott, A. Tamás, június 5-én pedig a huszadrendű vádlott, Sz. Gábor következik. Június 6-án kerül sorra a kecskeméti P. házaspár, akik a vád szerint közreműködtek abban, hogy egy alapítványi tulajdonban álló általános iskola megkaphassa a működési engedélyét. Június 13-án, 15-én és 20-án tanúkat hallgat meg az ügyben a Fővárosi Törvényszék. Információink szerint várhatóan októberben folytatódik a per. (Index)