Mindhárom államfő arról híres, hogy lábbal tiporja a demokráciát és az emberi jogokat.

A hetilap azért rakta ezt a négy embert egy sorba, mert mindannyian a demokrácia ellenfelei.

Helmut Kohl halálának évfordulóján elmondott beszédében Orbán a demokrácia legfőbb védelmezőjének szerepében tetszelgett. Ő tudja, hogy mitől gyenge az Európai Unió és az Európai Néppárt. Ő tudja, hogy mennyi hibát, sőt bűnt követett el a magyarok ellen az Európai Bizottság. Nem kis csúsztatással és hamis érveléssel azt állítja, hogy az EU felel a Brexitért, a bevándorlók számának növekedéséért és a unió keleti és nyugati tagállamainak szembeállításáért.

Legjobb védekezés a támadás, ezt a taktikát választotta a magyarok felkent vezére. Az Európai Unió nekünk köszönheti, hogy még egyáltalán életképes. Ha nem kérnek tanácsot, akkor is adunk: meg kell erősíteni a nemzetállamokat Európában, meg kell védeni a keresztény, sőt kereszténydemokrata kultúrát (bármi is legyen az), ki kell rekeszteni az iszlámot az európai kultúrából, haza kell toloncolni a migránsokat.

A magyar kormányfő ezúttal sem tett tanúbizonyságot széles látókörű történelmi ismeretekről. Egy átlagos középiskolás nem hord össze ennyi sületlenséget.

Mit jelent a nemzetállam?

A nemzethez tartozás leszűkítését az állampolgárságra. Minden más vallás, etnikum és kultúra másdorendűvé silányítását és kirekesztését. Ha Magyarország a magyaroké, akkor Románia a románoké.

Ezt a nacionalista ihletésű badarságot még önkényuralmi rendszerek vezetői sem hangoztatják. Erdogan tudja, hogy Törökországban 12 millió kurd nemzetiségű és anyanyelvű polgár él. Xi Jinping érti, hogy a tibeti és az ujgur kultúra nem azonos a han mandarin többségével. Putyin ismeri és elismeri a kalmük, a csecsen, az ingus és a tatár etnikum különbözőségét, sőt maga az orosz alkotmány tiszteli azt.

Van egy szabad szemmel alig látható méretű, gazdaságilag leszakadó és erkölcsileg lehanyatló államban egy önjelölt népvezér, aki szakmányban hülyeségeket beszél és azt álmodja, hogy ő Európa sikeres vezetője. Azt hiszi, hogy övé a jövő. Pedig csak annyi történt, hogy hazánkban immár megszűnt a sajtószabadság, gyengül az igazságszolgáltatás, pusztulnak a civil szervezetek – mindez az önkényuralom tudatos és büszkén gonosz tevékenysége nyomán.

Illiberális demokrácia

Az Orbán által annak idején feltalált és feltálalt illiberális demokrácia azt jelenti, hogy a populista-nacionalista önjelölt népvezér aláássa az egyéni szabadságjogokat, szétveri a jogállamot, ellenséget keres magának és az ellen uszítja a bűnbakképzésre és a gyűlöletre fogékony alattvalókat. Így hal meg lassan és észrevétlenül a demokrácia – összegzi értékelését az Economist.

Vagyunk még néhányan – lehet, hogy sokan -, akik nem kérünk ebből. Akik nem írjuk alá a magyar nemzet érdekeit eláruló nemzetállami zagyválkodást, nem kenjük az unióra az Európán kívüli világ súlyos problémáit és ünnepeljük azt a nemzetközi közösséget, ami a béke és a hazai jólét legfőbb biztosítéka. Elutasítjuk a kereszténydemokrácia köntösét ellopó antikrisztus lélekmérgező hazugságait és vigyázó szemünket a nyugati civilizáció törékeny, de fontos intézményi támaszaira vetjük. Az alkotmányos jogállamra, a szabadságelvű – liberális – demokráciára, az etnikumok, vallások és kultúrák egyenjogúságára és egyenrangúságára.

Hisszük és valljuk, hogy hazánk jövője az így felfogott modern nyugati civilizáció keretei között lesz.

Ezért dolgozunk, kitartóan.

A sötétség nem tart örökké.

gepnarancs.hu