Hetek óta hatalmas számokkal riogat a magyar kormány a kötelező betelepítési kvóta ellen indított kampányában. Mint írják, ha elfogadják az Európai Bizottság képletét, akkor a következő években csak Magyarországraösszesen 160 ezer embert fognak betelepíteni, ez majdnem Szeged teljes lakossága - írja az Origo.

Nem 160 ezer, 1294

Ahogy arra már korábban a Magyar Helsinki Bizottság isrámutatott, ez nem teljesen így van. Az Európai Tanács eddig egyetlen konkrét döntést hozott a témában, azt is szeptemberben. Eszerinta 160 ezer ember a teljes létszám, amit szét kell osztani a 28 uniós tagállam között.Ebből Magyarországra 1294 ember jutna, de egyelőre az is kérdéses, megérkeznek-e valaha, hiszen az áthelyezés rendkívül lassan halad, eddig mindössze körülbelül 100 menekült talált így új otthont. 

Belépésre váró migránsok a görög-macedón határon. Brüsszel szerint a kerítés nem megoldás - Forrás: MTI/AP/Petrosz Jannakurisz

A Kormányzati Tájékoztatási Központ az Origónak küldött válaszában Jean-Claude Juncker képletére hivatkozott. Az Európai Bizottság elnöke korábban azt mondta: a menekültek egyszeri szétosztását állandóvá kell tenni, azt pedig, hogy hányan kerüljenek egy-egy tagállamba, egy képlet alapján döntik el, amely a többi közt figyelembe veszi a teljes lakosságot, a gazdaság teljesítményét, és azt is, hogy eddig hány bevándorló érkezett az adott helyre.

Ide jöhet egész Szeged?

A kormány emlékeztetett arra is, hogyaz Európai Bizottság idén 1 millió, jövőre pedig 1,5 millió bevándorló érkezésére számít,a beáramlás mértéke pedig a következő 5 évben nem mérséklődik.

„A Juncker-képlet alapján Magyarországnak évente 15 ezer embert kellene letelepítenie. Azt feltételezve, hogy 5 éven keresztül minden évben 1,2 millió bevándorló érkezik, a családegyesítéseket is figyelembe véve ez a szám megközelíti Szeged lakosságának nagyságát” – vezették le válaszukban, hogyan jutottak el a 160 ezer emberig.

Minimális az esélye

A helyzet azonban az, hogy ennek az esélye szinte minimális. Az már az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozón is kiderült, hogy a kérdésbenaz uniós tagállamok között nincs egyetértés, márpedig egy ilyen döntéshez ez elengedhetetlen. Jean-Claude Junckernek viszont decemberben le kell tennie az Európai Tanács asztalára a kész javaslatot, amit egyre kevesebb tagállam támogat.

Arról nem is beszélve, hogy időközben Szlovákia és Magyarország is megtámadta a szeptemberi döntést az Európai Bíróságon, ami szintén hatással lehet a végkifejletre.

Brüsszelben nem értik

Nincs tehát azon mit csodálkozni, hogy Brüsszelben egyre frusztráltabbak amiatt, hogy nem sikerül megoldást találni a gyűrűző válságra. 

Martin Schulz keményen bírálta azokat az uniós tagállamokat, melyek ellenzik a kvótarendszert - Forrás: AFP/Georges Gobet

Különösen kemény szavakat használt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki egy keddi sajtóbeszélgetésen élesen kritizálta azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandóak részt venni a kvótarendszerben.

Ha egymillió embert elosztunk 28 tagállam között, az senkinek nem jelenthet túl nagy problémát. Ha viszont több tagállam is kivonja magát a kvótarendszer alól, a teher csak néhány országra marad, abból már baj lehet” – mondta a politikus.

Segíteni kellene, nem tiltakozni

Nem Schulz az egyetlen az Európai Unióban, aki kritikusan figyeli az elmúlt hónapok kvótaellenes fejleményeit. Az Origo tudósítójának Brüsszelben több képviselő is megerősítette, hogy sem a bizottságban, sem pedig a parlamentben nem nézik jó szemmel a kialakult tiltakozást. Egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen pedig több európai képviselő is elmagyarázta, miért.

Ska Keller, a Zöldek frakciójának tagja is azt tartotta a legnagyobb gondnak, hogy a tagállamok nem értik meg, hogy ha tényleg mindenki részt venne a menekültek elosztásában, az alig jelentene terhet az Európai Uniónak. 

„Ha csak három ország fogad be egymillió menekültet, nem tudnak vele megbirkózni” – mutatott rá a német képviselő.

Az áthelyezésért felelős politikus azt elismerte, hogy az előírt 160 ezer nagyon kis szám ahhoz képest, ahányan az unió területére érkeznek. Csakhogy szerintea vonakodó tagállamok tehetnek arról, hogy az EU nem tud továbblépni. 

„Sok tagállam egész egyszerűen nem tartja be a szabályokat. Ezért akár kötelezővé is kellene tenni a kvótarendszert” – mondta Keller, aki arra is emlékeztetett, hogy nemcsak a keleti, hanem a nyugati országok sem feltétlenül értenek egyet a kijelentéseivel.

A dublini rendszer halott

Bár az Európai Parlament elnöke kedden úgy fogalmazott: megérti a kerítést emelő országokat, Ska Keller szerint a falak építése semmit nem old meg.

„Ezzel arra kényszerítjük a menekülteket, hogy illegális útvonalakon érkezzenek, aztán megbüntetjük őket érte” – tette hozzá.

A szolidaritást hiányolta a tagállamokból Cecilia Wikström is, osztva ezzel a többségi véleményt.

„A jelenlegi rendszer igazságtalan. Ha viszont mindenki kiveszi belőle a részét, akkor akár egymillió menekült szétosztása sem jelenthet problémát” – mondta.

Azt viszont a svéd képviselő is elismerte, hogya dublini rendszernek a jelen formájában semmi értelme,hiszen az még a kilencvenes években készült, ma viszont már 2015-öt írunk, és a helyzet is gyökeresen megváltozott.

„Az is nagyon igazságtalan, ha néhány országnak kell megbirkóznia az érkezőkkel, ezért a jövőben ezt a terhet is sokkal jobban meg kell osztani” – tette hozzá a politikus.

Nem csomagok, hanem emberek

Egy dolgot azonban még az Európai Unióban sem tudnak biztosan: hogyan lehet elérni, hogy az áthelyezett menekültek abban az országban maradjanak, ahova küldik őket.

Nem csomagok, emberek - Fotó: channelnewsasia.com

Korábban már voltak olyan gondolatok, hogy pénz helyett utalványokat kellene nekik adni, sőt akár megadott időnként jelentkezniük is kellene a fogadó ország hatóságainál. Ezek viszont egyelőre nehezen kivitelezhető ötletek.

Ska Keller szerint viszont inkább arra kellene rájönni, hogya menekültek emberek, nem pedig csomagok. 

„Ha Magyarország rosszul bánik a menekültekkel, és börtönbe zárja őket, akkor persze hogy nem akarnak majd ott maradni. Ha viszont segítséget ad nekik, nem lesz ilyen probléma” – szögezte le az Európai Parlament képviselője. 

origo.hu