Mellékszerepnél több jutott Magyarországnak az Európai Parlamentben az áfacsalásokról rendezett szerdai konferencián: afféle „iskolapéldaként” esett szó a hazai módszerekről.

  Egyebek mellett arról is, hogy a magyar hatóságok olykor a bűnözők helyett a bejelentőt üldözik.

A brüsszeli konferenciát megszervező Jávor Benedek, az Együtt–PM EP-képviselője nyitóbeszédében a probléma nagyságát érzékeltetve jelezte, az általános forgalmi adó 16 százaléka veszik el csalások miatt az unió tagországaiban, de egyes kelet-európai országokban a 25 százalékot is elérheti ez az arány. Érzékeltette: az utóbbi körbe tartozhat Magyarország is. Fabiola Annacondia, áfaügyekben illetékes uniós szakértő másként világított rá a bűncselekmények súlyára: mint mondta, az áfacsalások miatt 2014-ben 177 milliárd euró hiányzott összesen az uniós országok költségvetéséből.

A „helyi ügyek” bemutatásakor kapott szót, és beszélt a magyar tapasztalatokról – meg az egyes ügyek szlovák, román szálairól – Horváth András korábbi NAV-dolgozó, a magyarországi áfabotrány kirobbantója. Mint mondta, álláspontja szerint az áfacsalók mintegy 1000 milliárdos kárt okoznak a magyar költségvetésnek, ennek ellenére az adóhatóság – ahelyett, hogy a komplex rendszert próbálná feltárni – mindig csak a felszínt érinti a vizsgálataiban.

A konferencián szót kapott Lukács András, az áfaügyek feltárását, a korrupció felszámolását sürgető Levegő Munkacsoport elnöke is. Egyebek mellett arról beszélt, hogy az áfacsalások ügyében többeket is megpróbál „megfélemlíteni” a magyar adóhatóság.

nol.hu

{flike}