Az első kérdést Soproni-Szabó Benedek Zsolt nyújtotta be, a kérdés úgy szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészségről (EPPO) szóló Európai Uniós együttműködéshez?

Az NVB 9:2 arányban e kérdés hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani, a kérdés azonban valójában a kormány hatáskörébe tartozó kérdést kíván népszavazás tárgyává tenni. 

A bizottság arra is hivatkozott, hogy az eredményes népszavazás érintené az ügyészség alaptörvényben rögzített függetlenségét és közvádlói monopóliumát, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Mindezeken túl a csatlakozás érintené az ügyészek jogállását is, hiszen a csatlakozás után az európai ügyészségnél dolgozó ügyészeket nem a legfőbb ügyész nevezné ki.

Az NVB szerint a kérdés megtévesztő is, mivel azt a látszatot kelti, hogy a csatlakozás egyoldalú nyilatkozattal megvalósítható, miközben ahhoz a jelentkezésen túl bizonyos feltételek teljesítése szükséges. 

Patyi András, a bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, az NVB nem arról döntött, egy indítvány helyes-e, hanem, hogy van-e jogi akadálya a kérdés hitelesítésének. 

Témájában hasonló volt Kónya Péter független országgyűlési képviselő magánszemélyként benyújtott kérdése:

Akarja-e, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséggel (EPPO) való, úgynevezett megerősített együttműködéshez?

Az NVB 9:2 arányban ennek hitelesítését is megtagadta az előző kérésnél már felhozott indokokkal, kiegészítve azzal, hogy a kérdés azt sugallja, létezik egy ügyészi szervezet, amihez Magyarország csatlakozhat, miközben más tagállamok megerősített együttműködéséről van szó. 

A harmadik kérdést Szécsi István magánszemély nyújtotta be, ez úgy szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa és kiegészítse a 2011. évi CLXII. törvényt (továbbiakban Bjt.) akként,

hogy a Bjt. 106-109. §-ában foglalt bírák elleni fegyelmi eljárás megindításának szabályait az 1871. évi VIII. törvénycikk 1-2; és 37-43. §-ának megfelelően szabályozza, illetve,

hogy a Bjt.-nek a bírók kártérítési felelősségét szabályozó IX. fejezetét az 1871. évi VIII. törvénycikk 65-67. §-ában foglalt rendelkezésekkel egészítse ki?

Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a hitelesítést, részben arra hivatkozva, hogy a kérdés nem egyértelmű, részben pedig arra, hogy egy eredményes népszavazás esetén a hatályos alaptörvénnyel ellentétes szabályokat kellene bevezetni, a népszavazás azonban nem eredményezhet alaptörvény-módosítást. 

Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

(MTI)