fenntarthatóság

Rekord arányú megújuló energia, ugyanakkor még több kibocsátás, romló éghajlati mutatók – látlelet bolygónkról 12 ábrán az ENSZ klímacsúcs idején

2026.11.13 CIVILHETES
2025-ben először történt meg, hogy több villamos energiát termeltek a világon megújuló energiaforrásokból, mint szénből, azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt. A bolygó éghajlati állapotát jelző mutatók közül a legtöbb a rövid távú ingadozások kiszűrésével rekordértéken áll, az óceánok egyre melegebbek, a jégtakaró fogy, és mind gyakoribbak a szélsőségesen forró napok. Miközben zajlik az idei ENSZ klímacsúcs (COP31), Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 12 összegző, új ábrán mutatják be a legfrissebb nemzetközi éghajlati jelentés legfontosabb eredményeit, és azt is megvizsgálják, mikorra érhetjük el a kétfokos felmelegedést, ha fennmarad a közelmúlt melegedési üteme.

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

2026.11.11 CIVILHETES
Az éghajlatváltozás hatásai nem állnak meg egy-egy ágazat határán: egy szélsőséges időjárási esemény az energiaellátástól a vízellátáson át az egészségügyig több létfontosságú rendszer működését is veszélybe sodorhatja. Az Európai Bizottság új keretrendszerrel kívánja ellenállóbbá tenni a kontinenst, amely már most is évente több tízmilliárd eurós éghajlati károkat szenved el. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója és senior klímapolitikai tanácsadója bemutatja, miért kell az alkalmazkodás mellett a rendszerek ellenálló képességét is erősíteni, és milyen feladatokat jelent ez Magyarország számára a vízgazdálkodástól a kritikus infrastruktúrák védelméig.

Nem csak az számít, mennyi fát termel az erdő: százmilliárdokat érhet, ha tovább állva marad

2026.10.28 CIVILHETES
Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, de az ehhez szükséges legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben keresendő. Kis András, Rácz Viktor, Szajkó Gabriella és Ungvári Gábor, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársainak modellezése szerint már a jelenlegi európai karbonárakhoz hasonló ösztönzők is alapvetően megváltoztathatnák a hazai fakitermelési döntéseket. Ha egy jól kitalált karbonárazás miatt több fa maradna hosszabb ideig az erdőkben, az 2050-ig mintegy 3,1 milliárd euróval csökkenthetné a magyar klímasemlegességi átmenet költségét.

Több mint száz éve tart a Balaton-part beépítése – most az utolsó szabad területek kerültek sorra

2026.10.27 CIVILHETES
A Balaton-part utolsó szabad vízparti területein is apartmanházak épülnek, a korábban elkülönülő üdülőövezetek pedig egyre inkább összeérnek. A néhány év alatt felfutó építkezési hullám nem pusztán a tópart látványát változtatja meg: tovább rombolja az ökológiai hálózatot, túlterheli a közlekedési infrastruktúrát, és régi társadalmi konfliktusokat élez ki. Wettstein Domonkos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese, egyetemi docens bemutatja, hogyan vezetett a Balaton-part több mint százéves beépítési folyamata a mai helyzethez, és miért különösen nagy a tétje a még szabadon maradt partszakaszok sorsának.

Politikai szándék kérdése, mennyire akarjuk a jogot a Balaton védelmére használni

2026.10.22 CIVILHETES
Az államnak egyértelmű alkotmányos kötelezettsége van a Balaton védelmére, és csak politikai akarat és döntés kérdése, hogy megteremti-e annak lehetőségét, hogy éljen a kisajátítás eszközével a természeti értékek és a jövő nemzedék érdekeinek védelmében. A környezetvédelmi jogszabályokkal és azok alkalmazásával azonban – és kétségtelenül nemcsak Magyarországon – alapvető baj van: a tudomány számára előrelátható, későbbi károkkal ritkán foglalkoznak a hatóságok, miközben a klímaválság és következményei ránk rúgták az ajtót. Azt mindenki elismeri, hogy a klímaválság megfékezéséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz technológiai átállásra van szükség. Azonban a jog is egy társadalmi „technológia”, amelynek átállítása nagyon is időszerű.

Új szabályok alakítják át a zártkerteket: értékes zöldfelületeket emészt fel a lakóterület terjeszkedése

2026.10.15 CIVILHETES
Éppen akkor válik könnyebbé számos zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása, amikor az Otthon Start már külterületi lakóingatlanok megvásárlására is igénybe vehető. A városok peremén fekvő egykori szőlőhegyek és zártkertek azonban nem egyszerűen beépítésre váró területek: a lakhatás mellett teret adnak a gazdálkodásnak és a rekreációnak, jelentős növényzetük pedig a városi hőség mérséklésében is szerepet játszhat. Vasárus Gábor László és Lennert József, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatói szerint ezért nem lehet minden zártkertet egyformán kezelni: mást kívánnak a már jórészt beépült területek, és mást azok, ahol a kertművelés és a zöldfelületi jelleg még megőrizhető.

Nem csak az számít, mennyi fát termel az erdő: százmilliárdokat érhet, ha tovább állva marad

2026.10.01 CIVILHETES
Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, de az ehhez szükséges legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben keresendő. Kis András, Rácz Viktor, Szajkó Gabriella és Ungvári Gábor, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársainak modellezése szerint már a jelenlegi európai karbonárakhoz hasonló ösztönzők is alapvetően megváltoztathatnák a hazai fakitermelési döntéseket. Ha egy jól kitalált karbonárazás miatt több fa maradna hosszabb ideig az erdőkben, az 2050-ig mintegy 3,1 milliárd euróval csökkenthetné a magyar klímasemlegességi átmenet költségét.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

2026.09.25 CIVILHETES
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

MÓRI DIGITÁLIS SZŐLŐEGÉSZSÉGÜGYI MINTAPROGRAM 2027

2026.09.22 CIVILHETES
Az aranyszínű sárgaság sajnos mindenütt megjelent, eltérő erővel és ütemmel borvidékenként. A védekezés során egyéni utak nincsenek, csak és kizárólag egy komplex rendszerben képzelhető el. A feladat nem az akarom, nem akarom kérdése, hanem a miként akarjuk és tudjuk megoldani, vagy lassítani, valamint kidolgozni, először a védekezés majd a rehabilitáció, vagy rekonstrukció rendszerét. A felvetésem lényege, hogy az alábbiakban ismertetett program javaslattal, vagy akár egy másikkal, keressük meg a minisztert és az illetékes szakhatóságok vezetőit és indítsuk el a mintaprojektet, egyetemek és kutatóintézetek bevonásával a Móri Borvidéken. Az anyag saját gondolataim és a mesterséges inteligencia adatrendszerére épülve készült. Ha van rá nyitottság vitassuk meg és lépjünk.

A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle

2026.09.17 CIVILHETES
A hazai borvidékeken 1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ezért korábban pattannak ki a rügyek, hamarabb következik be a virágzás és az érés, a szüret pedig akár hetekkel előrébb tolódik. A melegedés azonban nemcsak gyorsabb fejlődést hoz: fokozza a nyári hő- és vízstresszt, növeli a tavaszi fagykár kockázatát, és a legtöbb hazai fehérborszőlő-fajta számára már nem biztosít ideális klímát. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza hazai megfigyelésekre és klímamodell-eredményekre, valamint Klár Máté alföldi borászok tapasztalatait bemutató videóriportjára támaszkodva mutatja be, hogyan alakíthatja át a klímaváltozás a magyar borvidékek fajtaszerkezetét és gazdálkodását.

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell

2026.08.13 CIVILHETES
Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket.

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

2026.08.10 CIVILHETES
Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái.

Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét

2026.07.22 CIVILHETES
A magasabb állatjóléti követelményekkel szemben gyakran az az ellenérv hangzik el, hogy a tágasabb férőhely, a több mozgás és a hosszabb nevelési idő növeli az állattenyésztés takarmány- és területigényét. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ez azonban csak a mérleg egyik oldala. A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Ha ezeket a következményeket is figyelembe vesszük, az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének látszik.

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait

2026.07.02 CIVILHETES
Az Európát sújtó hőhullám különösen fókuszba helyezte a klímaváltozás elleni fellépés kérdését. A júniusban Bonnban rendezett ENSZ-klímatárgyalások ugyanakkor azt is megmutatták, milyen nehéz nemzetközi megállapodásra jutni a kibocsátáscsökkentésről és az energiaátmenetről. Több kulcsfontosságú kérdésben nem született megállapodás, miközben egy figyelemre méltó geopolitikai változás is kirajzolódott: Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint a fosszilisenergia-termelő országok továbbra is igyekeznek lassítani az energiaátmenetet, miközben a következő hónapok meghatározóak lehetnek a novemberi COP31 klímakonferencia sikeréhez.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

2026.06.23 CIVILHETES
A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma túlmutat a vízhiányon. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint a jelenlegi helyzet nem csupán egy természeti rendszer válságát, hanem a tó köré épült használati és fejlesztési modell korlátait is megmutatja. Az okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy egy természeténél fogva változékony sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik, hanem azon is, képesek vagyunk-e a klímaváltozás korában a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.

Új ipari parkot építene? Cserébe jöhet egy láp helyreállítása!

2026.06.19 CIVILHETES
Mi lenne, ha egy új ipari park, lakópark vagy logisztikai központ engedélyezésének feltétele nemcsak a környezeti terhek minimalizálása, hanem egy természetes élőhely-helyreállítás finanszírozása lenne? Az Egyesült Királyságban már működik egy olyan rendszer, amely előírja, hogy a fejlesztések után a természetnek mérhetően jobb állapotban kell lennie, mint korábban volt. A szabályozás új forrásokat teremt a biodiverzitás védelmére és helyreállítására, miközben nem akadályozza a gazdasági fejlesztéseket. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület vezetője szerint a brit tapasztalatok alapján érdemes feltenni a kérdést: hozzájárulhatna-e egy hasonló modell a magyarországi élőhelyek helyreállításának finanszírozásához is?

Oldalak