Ketyeg az óra: az EU bértranszparencia-irányelve hamarosan élesedik, miközben a cégek háromnegyede (75%) és a munkavállalók fele (51%) ma még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. Az alacsony elfogadottság azonban nem feltétlenül tudatos: sokan nincsenek tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – a cégek mindössze 10%-a mondta azt, hogy nagyon jól ismeri a direktívát –, ami könnyen tévhitekhez és félreértésekhez vezethet, miközben a tudatos felkészüléshez egyértelmű, gyakorlati iránymutatásra van szükség. A Profession Backstage podcast bértranszparenciáról szóló adásában a felmerült kihívások kezeléséhez kínálnak támpontot a szakértők.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 13-19 között, a túlóratörvény parlamenti szavazása után, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását. Fidesz-KDNP támogatottsága 23 százalék, az MSZP-P és a Jobbiké 9 százalék.
Öt különböző csoportra osztható a baloldali, liberális pártok szavazótábora: törzs MSZP-szavazó, klasszikus balliberális, nemzeti baloldali, kritikus baloldali középosztálybeli és csapódó liberális választókat különítettünk el azáltal, hogy értékválasztásaik alapján kategorizáltuk e szavazókat – derül ki a Republikon Intézet legújabb elemzéséből, amely a baloldali és liberális pártok szavazóit vizsgálta egy összevont, 3000 fős adatbázison.
