A többi vádlotthoz hasonlóan tagadta az ellene felhozott vádakat Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt értékesítési igazgatója az egykori moszkvai magyar kirendeltség 2008-as, ügyészség szerint áron aluli eladása miatt indult büntetőper negyedrendű vádlottja a Budapest Környéki Törvényszéken csütörtökön.

Császy Zsolt a tárgyaláson nem ismerte el büntetőjogi felelősségét, vallomást tett, és csak a bíróság kérdéseire kívánt válaszolni. Az MNV volt értékesítési igazgatója tizenhat pontban tette meg észrevételeit a vádirattal kapcsolatban. A Központi Nyomozó Főügyészség hét ember ellen emelt vádat, melynek lényege szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt, a cég azonban nem sokkal később csaknem ötszöröséért értékesítette ugyanazt az ingatlant. Az ügyészség szerint az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.

Tagadták bűnösségüket

Az ügyészség Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatót, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. Az eddig meghallgatott vádlottak – köztük Székely, Horváthné és Tátrai – tagadták bűnösségüket és többek között arra hívták fel a figyelmet: az orosz kormánynak vevőkijelölési joga volt, a telek pedig nem is volt a magyar államé, csak a rajta lévő épület, így piaci árról nem lehet beszélni.

Több vádlott is beszélt arról, hogy akkoriban a költségvetés helyzete miatt „minden fillér” számított, és a külügyi ingatlanok racionalizálásával igyekeztek megszabadulni a külföldön lévő problémás állami épületektől. Ugyanakkor a vádlottak között eredménytelen szembesítések zajlottak le azzal kapcsolatban, hogy a nagykövetnek volt-e joga eladni az ingatlant, illetve, hogy a vagyonkezelő és a külügy munkatársai mikor, miről tájékoztatták egymást.

A szerződésről nem tudott

Császy Zsolt a csütörtöki tárgyaláson egyebek mellett elmondta, nem igaz, hogy hogy tudott volna bármiféle, az első-, a másod-, a harmad-, és az ötödrendű vádlottak közötti megállapodásról a 2008 márciusában szerződéssel kapcsolatban. A szerződésről nem tudott, és semmi jelét nem látta annak, hogy a szerződésről bármelyik kollégája tudott volna – közölte Császy Zsolt, majd megjegyezte, a szerződésről a sajtóból értesült először, több évvel a tranzakció után.

Felidézte, hogy az MNV írt ki zártkörű pályázatot, annak lebonyolításával a Külügyminisztérium volt megbízva. A tárgyaláson a hetedrendű vádlott szintén tagadta bűnösségét, kijelentette: az MNV vagyonhasznosítási jogi menedzsereként a feladatkörnek megfelelően járt el. A büntetőper februárban ingatlanforgalmi szakértők meghallgatásával folytatódik.

mno.hu

{flike}
{jcomments on}